Amint az a hétvégén a gazdasági minisztériumból kiszivárgott: már szerdán a német kormány asztalára kerülnek azok a javaslatok, amelyekkel Berlin az illegális munkavállalást kívánja visszaszorítani. A gazdasági és pénzügyminisztérium munkatársaiból verbuvált munkacsoport feladata, hogy megoldásokat keressen, amelyekkel megakadályozható, hogy a német munkaerőpiacot elárasszák az olcsó kelet-európai munkavállalók.
Jelenleg azt vizsgálják, hogy az építőiparban érvényes, úgynevezett kiküldési törvény mennyire terjeszthető ki más iparágakra. A munkaadók és munkavállalók közötti viszony szerinte teljesen kizökkent a normális kerékvágásból.
A húsfeldolgozó iparban, ahol német munkavállalókat elbocsátanak és kelet-európai látszatvállalkozókat alkalmaznak, „kriminális viszonyok” uralkodnak. Itt az államnak be kell avatkoznia.
1996 márciusán életbeléptetett kiküldési törvény értelmében a külföldi építőipari vállalkozók kötelesek betartani a németországi kollektív szerződéséket, amennyiben munkásaikat Németországba küldik dolgozni. A törvény kiterjesztése estén nem a törvényalkotók, hanem a munkaadók és munkavállalók döntenének a legalacsonyabb bérekről.
A gazdasági minisztérium egyik szóvivője a hétvégén utalt arra, hogy Wolgang Clement miniszter a kiküldési törvényt és az iparágakban megállapított bérminimumot egy enyhébb eszköznek tekinti, mint a törvényben megállapított minimálbért. A koalíció pártjainak a bérdömping elleni törvény életbe léptetéséhez szükségük van a tartományi kormányokat képviselő Bundesrat támogatására, ahol egyértelmű a kereszténydemokrata többség. A CDU/CSU elveti a minimálbért, de a kiküldési törvény más iparágakra történő kiterjesztése ellen egyre kisebb az uniópártokon belüli ellenállás.
[LHP.HU]
2005.04.11. 12:09