HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Az amerikai kongresszus előtt a romániai egyházi ingatlanok ügye
A romániai helyzetet jól ismerő két amerikai honatya által előterjesztett határozati javaslat "felszólítja Románia kormányát, hogy teljesítse kötelezettségét a volt kommunista hatalom által jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok méltányos, haladéktalan és igazságos visszaszolgáltatásában."
A határozati javaslat megállapítja, hogy "2140 ingatlant, köztük iskolákat, kórházakat, árvaházakat és egyéb jótékony célú intézményeket vettek el kommunizmus alatt a négy történelmi magyar egyháztól (római katolikus, református, evangélikus és unitárius), és a tényleges birtokbavételük csak 30 esetben történt meg."
Hasonlóképpen rámutat, hogy 1000 feletti a román kormány által birtokolt zsidó közösségi ingatlanok száma. Ezeket az ingatlanokat gyakran a tulajdonjog visszaadása ellenére is kormányzati intézmények használják, bérleti díj fizetése nélkül. A dokumentum szintén elmarasztalja a hatóságokat a görög-katolikus egyház jogainak visszaállításával kapcsolatban.
A határozati javaslat tíz pontban fogalmazza meg azokat az elvárásokat, amelyek teljesítésére felszólítja a román kormányt. Ezek között szerepelnek többek között a volt egyházi tulajdonban lévo mezőgazdasági és erdőterületek visszaadása valamint az 501/2002-es egyházi restitúciós törvény módosítási javaslatai is.
Elsőként felszólítja a román kormányt, "módosítsa a törvényt, hogy az tükrözze az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1123/1997-es Határozata által is szorgalmazott "restitutio in integrum" elvét, miszerint érvényesülnie kell a teljes tulajdonbahelyezésnek és az ebből eredő tulajdonosi jogok gyakorlásának."
Hasonlóképpen kéri a javaslat, hogy 5 évről 1 évre csökkenjen az átmeneti idő, amíg közintézmények használhatják a papíron visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokat, mielőtt azokat az egyházak ténylegesen tulajdonukba vennék. A határozati javaslat kitér a restitúciós törvényből kimaradt lebontott egyházi ingatlanokra is, kárpótlást követelve az egyházak javára.
Ugyancsak az 501-es restitúciós törvény hiányosságaira keres jogorvoslatot az utolsó három javító intézkedés javaslat. A két amerikai képviselő kéri, hogy (1) "emeljék piaci értékre az egyházaknak fizetendő bérleti díjat, ha azok nem tudják azonnal birtokba venni ingatlanukat a törvény előírásai szerint; (2) "szüntessék meg azt a gyakorlatot, hogy anyagi kárpótlást követeljenek az egyházaktól az épületek 1940-es évekbeli elkobzása óta történt állami fenntartási és 'javítási' költségek fedezésére", valamint (3) "kötelezzék a helyi kormányzati tisztviselőket és hatóságokat, hogy bocsássák az egyházak rendelkezésére a szükséges dokumentumokat, és működjenek együtt az egyházakkal a Különleges Restitúciós Bizottság döntéseinek végrehajtásában, valamint hagyjanak fel a restitúciós határozatok bírósági megtámadásával és végrehajtásuk megakadályozásával."
A határozati javaslat nem az első eset arra, hogy az Egyesült Államok törvényhozása figyelmet szentel a kérdésnek. Az előző képviselőházi ciklusban szintén Tom Tancredo képviselő kezdeményezett határozati javaslatot a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet három képviselőtársával terjesztett be 2004 május 6-án. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) és a Magyar Amerikai Koalíció mozgósításának eredményeként további 11 képviselő csatlakozott aláírásával az akkori határozati javaslathoz.
Az a tény, hogy a jelen határozati javaslat beterjesztője a térség elsőszámú szakértőjeként ismert Tom Lantos, a külügyi bizottság köztiszteletben álló demokrata elnöke, nagyobb súlyt és lehetőséget kölcsönöz a határozati javaslat népszerűsítésére és más képviselők csatlakozásának ösztönzésére. Tom Lantos képviselő már a NATO bővítését megelőző 2002 októberi kongresszusi vitában is bírálta Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának lassúsága miatt.
"Az Egyesült Államok a kisebbségekkel szembeni jó bánásmódot tekinti a demokratikus társadalom mércéjének," zárta akkor beszédét a képviselő.
A HHRF másfél évtizede kiemelt figyelemmel kíséri a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok sorsát. Az alapítvány folyamatosan tájékoztatja az amerikai és európai döntéshozókat, az elmúlt három évben nyolc részletes jelentéssel és két kongresszusi tanúvallomással (a dokumentumok megtalálhatóak a www.hhrf.org/natoexpansion címen).
Folyamatos konzultációt folytat az amerikai külügyminisztérium restitúciós biztosának hivatalával, valamint 2003 áprilisában tájékoztatót rendezett a Kongresszus Emberjogi Frakciójának munkatársai számára.
2004 januárjában az erdélyi magyar egyházakkal karöltve az alapítvány egy Restitúciós Munkacsoportot hozott létre, hogy rendszeres tanácskozások útján szerzett hiteles adatokkal tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt. 2004 novemberétől az interneten is elérhető adatbázisban helyezi el a 2140 elkobzott ingatlan adatait, amely elősegíti az ingatlan visszaszolgáltatás naprakész nyomon követését.
[LHP.HU]
2005.04.08. 20:44
t: 439
Az amerikai kongresszus előtt a romániai egyházi ingatlanok ügye
A romániai helyzetet jól ismerő két amerikai honatya által előterjesztett határozati javaslat "felszólítja Románia kormányát, hogy teljesítse kötelezettségét a volt kommunista hatalom által jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok méltányos, haladéktalan és igazságos visszaszolgáltatásában."A határozati javaslat megállapítja, hogy "2140 ingatlant, köztük iskolákat, kórházakat, árvaházakat és egyéb jótékony célú intézményeket vettek el kommunizmus alatt a négy történelmi magyar egyháztól (római katolikus, református, evangélikus és unitárius), és a tényleges birtokbavételük csak 30 esetben történt meg."
Hasonlóképpen rámutat, hogy 1000 feletti a román kormány által birtokolt zsidó közösségi ingatlanok száma. Ezeket az ingatlanokat gyakran a tulajdonjog visszaadása ellenére is kormányzati intézmények használják, bérleti díj fizetése nélkül. A dokumentum szintén elmarasztalja a hatóságokat a görög-katolikus egyház jogainak visszaállításával kapcsolatban.
A határozati javaslat tíz pontban fogalmazza meg azokat az elvárásokat, amelyek teljesítésére felszólítja a román kormányt. Ezek között szerepelnek többek között a volt egyházi tulajdonban lévo mezőgazdasági és erdőterületek visszaadása valamint az 501/2002-es egyházi restitúciós törvény módosítási javaslatai is.
Elsőként felszólítja a román kormányt, "módosítsa a törvényt, hogy az tükrözze az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1123/1997-es Határozata által is szorgalmazott "restitutio in integrum" elvét, miszerint érvényesülnie kell a teljes tulajdonbahelyezésnek és az ebből eredő tulajdonosi jogok gyakorlásának."
Hasonlóképpen kéri a javaslat, hogy 5 évről 1 évre csökkenjen az átmeneti idő, amíg közintézmények használhatják a papíron visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokat, mielőtt azokat az egyházak ténylegesen tulajdonukba vennék. A határozati javaslat kitér a restitúciós törvényből kimaradt lebontott egyházi ingatlanokra is, kárpótlást követelve az egyházak javára.
Ugyancsak az 501-es restitúciós törvény hiányosságaira keres jogorvoslatot az utolsó három javító intézkedés javaslat. A két amerikai képviselő kéri, hogy (1) "emeljék piaci értékre az egyházaknak fizetendő bérleti díjat, ha azok nem tudják azonnal birtokba venni ingatlanukat a törvény előírásai szerint; (2) "szüntessék meg azt a gyakorlatot, hogy anyagi kárpótlást követeljenek az egyházaktól az épületek 1940-es évekbeli elkobzása óta történt állami fenntartási és 'javítási' költségek fedezésére", valamint (3) "kötelezzék a helyi kormányzati tisztviselőket és hatóságokat, hogy bocsássák az egyházak rendelkezésére a szükséges dokumentumokat, és működjenek együtt az egyházakkal a Különleges Restitúciós Bizottság döntéseinek végrehajtásában, valamint hagyjanak fel a restitúciós határozatok bírósági megtámadásával és végrehajtásuk megakadályozásával."
A határozati javaslat nem az első eset arra, hogy az Egyesült Államok törvényhozása figyelmet szentel a kérdésnek. Az előző képviselőházi ciklusban szintén Tom Tancredo képviselő kezdeményezett határozati javaslatot a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet három képviselőtársával terjesztett be 2004 május 6-án. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) és a Magyar Amerikai Koalíció mozgósításának eredményeként további 11 képviselő csatlakozott aláírásával az akkori határozati javaslathoz.
Az a tény, hogy a jelen határozati javaslat beterjesztője a térség elsőszámú szakértőjeként ismert Tom Lantos, a külügyi bizottság köztiszteletben álló demokrata elnöke, nagyobb súlyt és lehetőséget kölcsönöz a határozati javaslat népszerűsítésére és más képviselők csatlakozásának ösztönzésére. Tom Lantos képviselő már a NATO bővítését megelőző 2002 októberi kongresszusi vitában is bírálta Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának lassúsága miatt.
"Az Egyesült Államok a kisebbségekkel szembeni jó bánásmódot tekinti a demokratikus társadalom mércéjének," zárta akkor beszédét a képviselő.
A HHRF másfél évtizede kiemelt figyelemmel kíséri a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok sorsát. Az alapítvány folyamatosan tájékoztatja az amerikai és európai döntéshozókat, az elmúlt három évben nyolc részletes jelentéssel és két kongresszusi tanúvallomással (a dokumentumok megtalálhatóak a www.hhrf.org/natoexpansion címen).
Folyamatos konzultációt folytat az amerikai külügyminisztérium restitúciós biztosának hivatalával, valamint 2003 áprilisában tájékoztatót rendezett a Kongresszus Emberjogi Frakciójának munkatársai számára.
2004 januárjában az erdélyi magyar egyházakkal karöltve az alapítvány egy Restitúciós Munkacsoportot hozott létre, hogy rendszeres tanácskozások útján szerzett hiteles adatokkal tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt. 2004 novemberétől az interneten is elérhető adatbázisban helyezi el a 2140 elkobzott ingatlan adatait, amely elősegíti az ingatlan visszaszolgáltatás naprakész nyomon követését.
[LHP.HU]
2005.04.08. 20:44
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
