HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Amikor Kína tüsszent, a világ tőzsdéi megfáznak
Kína a múlt héten újabb bizonyítékát szolgáltatta növekvő gazdasági befolyásának: a sanghaji tőzsde hirtelen zuhanása ezentúl az egész világra kihathat, és új zavaroktól lehet tartani.
Két évvel ezelőtt a Wall Street, a londoni City vagy Tokió irodáiban kevés befektető figyelt volna oda a kínai tőzsdék valamely erősebb árfolyam-korrekciójára. Ám az elmúlt héten az, hogy kedden a sanghaji tőzsdeindex egyetlen üzleti napon több mint 9 százalékot esett, elég volt ahhoz, hogy az európai és amerikai tőzsdék megremegjenek. "A világ többi része ma nagyobb figyelmet fordít a kínai gazdaságra, ezért az erős ingadozás jóval nagyobb hatást gyakorol a külföldi befektetőkre" - vélekedett Jan Li (Yan Li), a Southeast Securities brókercég elemzője.
Az árfolyamcsökkenés eredete: aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy kipukkadhat az alakulóban lévő tőzsdei buborék Kínában, ahol kismegtakarítók milliói ruházzák be a párnahuzatban összegyűjtött pénzecskéjüket anélkül, hogy túlságosan odafigyelnének arra, mibe is fektetik be. Nagyobb általánosságban a világ tart egy olyan gazdaság inflációs túlhevülésétől, amely évi 9-10 százalékos ütemben bővül. A frankfurti tőzsde alkuszai körében viszont tartja magát az a vélekedés, hogy a sanghaji indexzuhanás mögött a politikai széljárás várható módosulása áll. Eszerint a pekingi vezetés - éppen az Országos Népi Gyűlés (parlament) március 5-én kezdődött ülésszakán - a gazdasági törvények olyan értelmű módosítására készül, amelynek nyomán veszítene vonzerejéből a tőzsdén való "játszadozás".
"A kínai tőzsdék az ország növekedését tükrözik, és szüntelenül hallatnak magukról - állítja Johanna Melka, az Ixis CIB bank közgazdásza legutóbbi tanulmányában. Ám "a valóságban 2006-ig a tőzsdei árfolyamok alakulása nem tükrözte az 1,3 milliárd lakosú ország gazdasági növekedését" - húzza alá az elemző. Azóta viszont az ázsiai ország e téren igen gyorsan behozta lemaradását. A kínaiakat ugyanis csábították a tőzsde által kínált igen magas hozamok - még azzal a kockázattal is, hogy megfordulhat a lapjárás.
"A külföldi befektetők a kínai piacok árfolyamcsökkenését a kínai gazdaság túlhevülésének jeleként értékelték", szélesebb összefüggésben pedig "a feltörő piacok problémáinak" megnyilvánulását látták benne - vélekedik Cseng Vej-csing (Cheng Weiqing), a pekingi Citic Securities társaság elemzője. Nincsenek kizárva a további kellemetlen meglepetések sem. "A helyzet törékenységét mutatja a piacokon azt követően kialakult zűrzavar, hogy az Országos Népi Gyűlés (a kínai parlament) egyik tagja kijelentette: elképzelhető Kínában egy tőzsdei buborék kipukkadása. Bekövetkezhet egy még jelentősebb korrekció is" - figyelmeztet Melka, aki azonban elutasítja egy igazi tőzsdei krach gondolatát.
"A helyzet az, hogy sok tőzsdén jegyzett cég eredményei nem túlságosan jók" - dupláz rá Andy Xie, aki hosszú időn át dolgozott Hongkongban a Morgan Stanley bank számára.
Ma Csün (Ma Jun), a Deutsche Bank hongkongi közgazdásza a legutóbbi veszteségeket a kínai részvények árfolyamának tőzsdei "túlértékeltségével" magyarázza, tekintettel arra, hogy alig egy év alatt árfolyamuk több mint kétszeresére nőtt. A kínai tőzsdepiac nagyon ingatag marad, mert még nem érett, a részvények egy részét dollárban, egy másik részét a helyi valutában, a jüanban jegyzik, a hazai befektetők számára. A tőzsdén jegyzett cégek többsége a kínai állam tulajdona, sokuk mérlege nem rendezett, miközben jelentős körükben a korrupció.
A helyzetnek azonban fokozatosan változnia kell. "A makrogazdasági és a mikrogazdasági környezet szilárd. A kínai részvénypiac egészségesebb és érettebb lesz annak a nyomásnak hatására, amelyet az intézményes befektetők számának növekedése, a likviditás csökkenése, a tőzsdei kapitalizáció növekedése, következésképpen a reálgazdaság jobb megjelenítése fejt ki a piacokra" - vélekedik Melka, az Ixis CB elemzője.
hirado
2007.03.07. 09:59
t: 157
Amikor Kína tüsszent, a világ tőzsdéi megfáznak
Kína a múlt héten újabb bizonyítékát szolgáltatta növekvő gazdasági befolyásának: a sanghaji tőzsde hirtelen zuhanása ezentúl az egész világra kihathat, és új zavaroktól lehet tartani.Két évvel ezelőtt a Wall Street, a londoni City vagy Tokió irodáiban kevés befektető figyelt volna oda a kínai tőzsdék valamely erősebb árfolyam-korrekciójára. Ám az elmúlt héten az, hogy kedden a sanghaji tőzsdeindex egyetlen üzleti napon több mint 9 százalékot esett, elég volt ahhoz, hogy az európai és amerikai tőzsdék megremegjenek. "A világ többi része ma nagyobb figyelmet fordít a kínai gazdaságra, ezért az erős ingadozás jóval nagyobb hatást gyakorol a külföldi befektetőkre" - vélekedett Jan Li (Yan Li), a Southeast Securities brókercég elemzője.
Az árfolyamcsökkenés eredete: aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy kipukkadhat az alakulóban lévő tőzsdei buborék Kínában, ahol kismegtakarítók milliói ruházzák be a párnahuzatban összegyűjtött pénzecskéjüket anélkül, hogy túlságosan odafigyelnének arra, mibe is fektetik be. Nagyobb általánosságban a világ tart egy olyan gazdaság inflációs túlhevülésétől, amely évi 9-10 százalékos ütemben bővül. A frankfurti tőzsde alkuszai körében viszont tartja magát az a vélekedés, hogy a sanghaji indexzuhanás mögött a politikai széljárás várható módosulása áll. Eszerint a pekingi vezetés - éppen az Országos Népi Gyűlés (parlament) március 5-én kezdődött ülésszakán - a gazdasági törvények olyan értelmű módosítására készül, amelynek nyomán veszítene vonzerejéből a tőzsdén való "játszadozás".
"A kínai tőzsdék az ország növekedését tükrözik, és szüntelenül hallatnak magukról - állítja Johanna Melka, az Ixis CIB bank közgazdásza legutóbbi tanulmányában. Ám "a valóságban 2006-ig a tőzsdei árfolyamok alakulása nem tükrözte az 1,3 milliárd lakosú ország gazdasági növekedését" - húzza alá az elemző. Azóta viszont az ázsiai ország e téren igen gyorsan behozta lemaradását. A kínaiakat ugyanis csábították a tőzsde által kínált igen magas hozamok - még azzal a kockázattal is, hogy megfordulhat a lapjárás.
"A külföldi befektetők a kínai piacok árfolyamcsökkenését a kínai gazdaság túlhevülésének jeleként értékelték", szélesebb összefüggésben pedig "a feltörő piacok problémáinak" megnyilvánulását látták benne - vélekedik Cseng Vej-csing (Cheng Weiqing), a pekingi Citic Securities társaság elemzője. Nincsenek kizárva a további kellemetlen meglepetések sem. "A helyzet törékenységét mutatja a piacokon azt követően kialakult zűrzavar, hogy az Országos Népi Gyűlés (a kínai parlament) egyik tagja kijelentette: elképzelhető Kínában egy tőzsdei buborék kipukkadása. Bekövetkezhet egy még jelentősebb korrekció is" - figyelmeztet Melka, aki azonban elutasítja egy igazi tőzsdei krach gondolatát.
"A helyzet az, hogy sok tőzsdén jegyzett cég eredményei nem túlságosan jók" - dupláz rá Andy Xie, aki hosszú időn át dolgozott Hongkongban a Morgan Stanley bank számára.
Ma Csün (Ma Jun), a Deutsche Bank hongkongi közgazdásza a legutóbbi veszteségeket a kínai részvények árfolyamának tőzsdei "túlértékeltségével" magyarázza, tekintettel arra, hogy alig egy év alatt árfolyamuk több mint kétszeresére nőtt. A kínai tőzsdepiac nagyon ingatag marad, mert még nem érett, a részvények egy részét dollárban, egy másik részét a helyi valutában, a jüanban jegyzik, a hazai befektetők számára. A tőzsdén jegyzett cégek többsége a kínai állam tulajdona, sokuk mérlege nem rendezett, miközben jelentős körükben a korrupció.
A helyzetnek azonban fokozatosan változnia kell. "A makrogazdasági és a mikrogazdasági környezet szilárd. A kínai részvénypiac egészségesebb és érettebb lesz annak a nyomásnak hatására, amelyet az intézményes befektetők számának növekedése, a likviditás csökkenése, a tőzsdei kapitalizáció növekedése, következésképpen a reálgazdaság jobb megjelenítése fejt ki a piacokra" - vélekedik Melka, az Ixis CB elemzője.
hirado
2007.03.07. 09:59
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
