HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Külpolitika, ahogy 2006-ban láttuk: A múlt, vagy a jövő szövetsége?
A hidegháború befejeződését követően azonnal éles viták kezdődtek a NATO jövőjéről. Az észak-atlanti szövetség szerepe az addigi ellenség, a Varsói Szerződés megszűnésével gyökeresen megváltozott. Mára az eredeti feladat, a területvédelem helyét a nemzetközi biztonság fenntartása, ahol szükséges, annak megteremtése vette át. A NATO ennek megfelelően minden igyekezetével próbál rácáfolni azokra a kritikusokra, akik a szövetségben csupán a hidegháború korszakának értelmét vesztett mementóját vélik felfedezni.
A kétpólusú világ megszűnését követően az első komoly kihívás a NATO számára a bővítés kérdése volt. Az újonnan demokratikussá vált egykori keleti blokk országai szinte egyöntetűen kinyilvánították szándékukat, hogy az észak-atlanti közösség tagjaivá kívánnak válni. A szövetségeseket megosztotta a bővítés ügye. Olyan javaslatok is elhangzottak, miszerint a teljes jogú tagság helyett egy újfajta együttműködési formát kellene kialakítani, hiszen magának a NATO-nak a jövője is kérdéses. A tagállamok végül a csatlakozási folyamat megkezdése mellett döntöttek, és mind több ország számára nyitották meg az együttműködés lehetőségét, melyet a "Partnerség a Békéért" program elindítása fémjelzett.
A NATO előtt azonban számos más nehézség is tornyosult. Az egykori Jugoszlávia felbomlását követően négy éves polgárháború vette kezdetét, az észak-atlanti szövetség pedig az eseményeknek sokáig csupán tétlen szemlélője maradt. 1999-ben, a koszovói válság kirobbanásakor már változott a tagállamok álláspontja, az ekkorra már Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal kibővült szövetség hosszan tartó légi hadműveletekkel legyőzte a szerb hadsereget és véget vetett a koszovói vérengzésnek. Bár a beavatkozásért sok bírálat érte a NATO-t, a koszovói háború már egy új korszak kezdetét jelentette.
A balkáni beavatkozást követően a szövetség tagállamai mindinkább a területen kívüli akciók mellett foglaltak állást. Érvelésük szerint mára a biztonság nem garantálható a határoknál, annak megteremtéséhez lényegesen szélesebb körű hadműveletekre van szükség. Az új megközelítés leginkább kézzelfogható bizonyítékát a NATO afganisztáni szerepvállalása adja, ahol a szövetség irányítja a biztonság megteremtésére irányuló műveleteket, valamint a tartományi újjáépítési csoportok munkáját, míg az elmúlt év folyamán katonái rendkívül súlyos harcokat vívtak a visszaszivárgó tálibokkal. Az afganisztánihoz hasonló akciók mindinkább előtérbe kerülnek, az észak-atlanti szövetség tagállamainak november végi rigai tanácskozásán ugyanis újfent hitet tettek a kölcsönös biztonság és a demokratikus értékek védelme mellett.
Egyes tagállamok - élükön az Egyesült Államokkal - olyannyira komolyan veszik a NATO globális szerepét, hogy az észak-atlanti szövetséget világméretűvé kívánják bővíteni. Az amerikai elképzelés szerint Ausztrália, vagy akár Japán is részesévé válhatna a közös védelmi szövetségnek. A tagállamok többsége egyelőre ódzkodik az újabb jelentős átalakítástól, a szövetség jövője azonban, akárcsak 1990-ben, még tartogathat meglepetéseket.
hirado
2007.01.04. 10:59
t: 116
Külpolitika, ahogy 2006-ban láttuk: A múlt, vagy a jövő szövetsége?
A hidegháború befejeződését követően azonnal éles viták kezdődtek a NATO jövőjéről. Az észak-atlanti szövetség szerepe az addigi ellenség, a Varsói Szerződés megszűnésével gyökeresen megváltozott. Mára az eredeti feladat, a területvédelem helyét a nemzetközi biztonság fenntartása, ahol szükséges, annak megteremtése vette át. A NATO ennek megfelelően minden igyekezetével próbál rácáfolni azokra a kritikusokra, akik a szövetségben csupán a hidegháború korszakának értelmét vesztett mementóját vélik felfedezni.A kétpólusú világ megszűnését követően az első komoly kihívás a NATO számára a bővítés kérdése volt. Az újonnan demokratikussá vált egykori keleti blokk országai szinte egyöntetűen kinyilvánították szándékukat, hogy az észak-atlanti közösség tagjaivá kívánnak válni. A szövetségeseket megosztotta a bővítés ügye. Olyan javaslatok is elhangzottak, miszerint a teljes jogú tagság helyett egy újfajta együttműködési formát kellene kialakítani, hiszen magának a NATO-nak a jövője is kérdéses. A tagállamok végül a csatlakozási folyamat megkezdése mellett döntöttek, és mind több ország számára nyitották meg az együttműködés lehetőségét, melyet a "Partnerség a Békéért" program elindítása fémjelzett.
A NATO előtt azonban számos más nehézség is tornyosult. Az egykori Jugoszlávia felbomlását követően négy éves polgárháború vette kezdetét, az észak-atlanti szövetség pedig az eseményeknek sokáig csupán tétlen szemlélője maradt. 1999-ben, a koszovói válság kirobbanásakor már változott a tagállamok álláspontja, az ekkorra már Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal kibővült szövetség hosszan tartó légi hadműveletekkel legyőzte a szerb hadsereget és véget vetett a koszovói vérengzésnek. Bár a beavatkozásért sok bírálat érte a NATO-t, a koszovói háború már egy új korszak kezdetét jelentette.
A balkáni beavatkozást követően a szövetség tagállamai mindinkább a területen kívüli akciók mellett foglaltak állást. Érvelésük szerint mára a biztonság nem garantálható a határoknál, annak megteremtéséhez lényegesen szélesebb körű hadműveletekre van szükség. Az új megközelítés leginkább kézzelfogható bizonyítékát a NATO afganisztáni szerepvállalása adja, ahol a szövetség irányítja a biztonság megteremtésére irányuló műveleteket, valamint a tartományi újjáépítési csoportok munkáját, míg az elmúlt év folyamán katonái rendkívül súlyos harcokat vívtak a visszaszivárgó tálibokkal. Az afganisztánihoz hasonló akciók mindinkább előtérbe kerülnek, az észak-atlanti szövetség tagállamainak november végi rigai tanácskozásán ugyanis újfent hitet tettek a kölcsönös biztonság és a demokratikus értékek védelme mellett.
Egyes tagállamok - élükön az Egyesült Államokkal - olyannyira komolyan veszik a NATO globális szerepét, hogy az észak-atlanti szövetséget világméretűvé kívánják bővíteni. Az amerikai elképzelés szerint Ausztrália, vagy akár Japán is részesévé válhatna a közös védelmi szövetségnek. A tagállamok többsége egyelőre ódzkodik az újabb jelentős átalakítástól, a szövetség jövője azonban, akárcsak 1990-ben, még tartogathat meglepetéseket.
hirado
2007.01.04. 10:59
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
