HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Külpolitika, ahogy 2006-ban láttuk: A rózsás koalíció tovább távolodik Moszkvától
Mihail Szaakasvili konfrontatív külpolitikájával végleg elmérgesítette a grúz-orosz viszonyt. A 2003-ban lezajlott "Rózsák Forradalma" során hatalomra jutott grúz elnök egyértelműen a nyugati országokkal, elsősorban az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokat részesíti előnyben, és ennek oltárán hajlandó volt feláldozni a Moszkvával ápolt többé-kevésbé kiegyensúlyozott viszonyt. A térség határokon átnyúló biztonsági kockázatai és a szomszédság miatt azonban elkerülhetetlen a bizonyos fokú együttműködés a két ország között.
A Szovjetunió felbomlásával Grúzia is függetlenné vált. Az ország két szakadár tartománya, Abházia és Dél-Oszétia fölött azonban Tbiliszi nem tudta megszerezni az ellenőrzést, ott ugyanis nem sikerült megtörni a kormányellenes csoportok lázadását. A grúzok jelentős része nem felejtette el, hogy Moszkva a kormányerők elleni küzdelem során komoly támogatást nyújtott az abházoknak. A két tartomány visszaszerzésére Grúzia többször is kísérletet tett, legutóbb éppen Szaakasvili utasítására, ezek azonban rendre kudarccal végződtek. Mára a helyzet tovább bonyolódott, ugyanis Dél-Oszétiában orosz csapatok állomásoznak, míg az abház lakosság döntő többsége immár orosz állampolgársággal rendelkezik. Vlagyimir Putyin azonban igyekezett megnyugtatni Tbiliszit, hogy Moszkva nem tervezi a két tartomány annektálását.
Szaakasvili már hatalomra kerülésekor nyilvánvalóvá tette, hogy nem fogadja el Moszkva dominanciáját a Kaukázus térségében. A grúz elnök bejelentette, hogy országa NATO-tagságra törekszik, és Washingtont tekinti elsőszámú partnerének. A nyugati orientáció azt is magával hozta, hogy Szaakasvili kormányzata igyekezett többször megalázó helyzetbe kényszeríteni a moszkvai vezetést. Komoly diplomáciai botrányt gerjesztett a két ország között, mikor Tbilisziben az elmúlt év őszén letartóztatták az orosz katonai hírszerzés négy tisztjét és grúz ügynökeiket. Moszkva a foglyok azonnali elengedését követelte, és retorziókat helyezett kilátásba. A grúz hatóságok azonban mindent elkövettek, hogy azelőtt még nyilvánosan megalázzák az orosz tiszteket. Egyebek mellett többször bemutatták a televízióban, amint tevékenységük részleteiről kérdezték őket. Az orosz kormányzat erre válaszul kereskedelmi, postaforgalmi, és közlekedési embargót vezetett be Grúziával szemben, és további büntető intézkedéseket is kilátásba helyezett.
Az orosz titkosszolgálati tiszteket végül átadták Moszkvának, a feszült viszony azonban továbbra sem oldódik. A két ország közti kereskedelem mélypontra került, egyebek mellett az addig rendkívül népszerű grúz borok is kiszorultak az orosz piacról. Szaakasvili elnök azonban úgy tűnik, mindent egy lapra tett föl, és nem bánja a Moszkvával fenntartott kapcsolatok leépítését. A kaukázusi térség mindkét felet érintő konfliktusai ugyanakkor nem teszik lehetővé, hogy a két ország között megszakadjon az együttműködés. A kockázatokat kizárólag közösen lehet kezelni, így mindkét félnek be kell látni, hogy a párbeszéd fenntartása kölcsönös érdek.
hirado
2007.01.03. 10:41
t: 127
Külpolitika, ahogy 2006-ban láttuk: A rózsás koalíció tovább távolodik Moszkvától
Mihail Szaakasvili konfrontatív külpolitikájával végleg elmérgesítette a grúz-orosz viszonyt. A 2003-ban lezajlott "Rózsák Forradalma" során hatalomra jutott grúz elnök egyértelműen a nyugati országokkal, elsősorban az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokat részesíti előnyben, és ennek oltárán hajlandó volt feláldozni a Moszkvával ápolt többé-kevésbé kiegyensúlyozott viszonyt. A térség határokon átnyúló biztonsági kockázatai és a szomszédság miatt azonban elkerülhetetlen a bizonyos fokú együttműködés a két ország között. A Szovjetunió felbomlásával Grúzia is függetlenné vált. Az ország két szakadár tartománya, Abházia és Dél-Oszétia fölött azonban Tbiliszi nem tudta megszerezni az ellenőrzést, ott ugyanis nem sikerült megtörni a kormányellenes csoportok lázadását. A grúzok jelentős része nem felejtette el, hogy Moszkva a kormányerők elleni küzdelem során komoly támogatást nyújtott az abházoknak. A két tartomány visszaszerzésére Grúzia többször is kísérletet tett, legutóbb éppen Szaakasvili utasítására, ezek azonban rendre kudarccal végződtek. Mára a helyzet tovább bonyolódott, ugyanis Dél-Oszétiában orosz csapatok állomásoznak, míg az abház lakosság döntő többsége immár orosz állampolgársággal rendelkezik. Vlagyimir Putyin azonban igyekezett megnyugtatni Tbiliszit, hogy Moszkva nem tervezi a két tartomány annektálását.
Szaakasvili már hatalomra kerülésekor nyilvánvalóvá tette, hogy nem fogadja el Moszkva dominanciáját a Kaukázus térségében. A grúz elnök bejelentette, hogy országa NATO-tagságra törekszik, és Washingtont tekinti elsőszámú partnerének. A nyugati orientáció azt is magával hozta, hogy Szaakasvili kormányzata igyekezett többször megalázó helyzetbe kényszeríteni a moszkvai vezetést. Komoly diplomáciai botrányt gerjesztett a két ország között, mikor Tbilisziben az elmúlt év őszén letartóztatták az orosz katonai hírszerzés négy tisztjét és grúz ügynökeiket. Moszkva a foglyok azonnali elengedését követelte, és retorziókat helyezett kilátásba. A grúz hatóságok azonban mindent elkövettek, hogy azelőtt még nyilvánosan megalázzák az orosz tiszteket. Egyebek mellett többször bemutatták a televízióban, amint tevékenységük részleteiről kérdezték őket. Az orosz kormányzat erre válaszul kereskedelmi, postaforgalmi, és közlekedési embargót vezetett be Grúziával szemben, és további büntető intézkedéseket is kilátásba helyezett.
Az orosz titkosszolgálati tiszteket végül átadták Moszkvának, a feszült viszony azonban továbbra sem oldódik. A két ország közti kereskedelem mélypontra került, egyebek mellett az addig rendkívül népszerű grúz borok is kiszorultak az orosz piacról. Szaakasvili elnök azonban úgy tűnik, mindent egy lapra tett föl, és nem bánja a Moszkvával fenntartott kapcsolatok leépítését. A kaukázusi térség mindkét felet érintő konfliktusai ugyanakkor nem teszik lehetővé, hogy a két ország között megszakadjon az együttműködés. A kockázatokat kizárólag közösen lehet kezelni, így mindkét félnek be kell látni, hogy a párbeszéd fenntartása kölcsönös érdek.
hirado
2007.01.03. 10:41
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
