HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > KÜLFÖLD > Külpolitika, ahogy 2006-ban láttuk: Putyini játékok?

t: 133

Külpolitika, ahogy 2006-ban láttuk: Putyini játékok?

Alekszander Litvinyenko volt titkosszolgálati tiszt megölésével újra a nemzetközi figyelem középpontjába került az oroszországi demokrácia helyzete. A nyugati országok sokszor kérik számon Vlagyimir Putyintól az emberi jogok és a demokratikus intézményrendszer tiszteletben tartását, az orosz elnök azonban visszautasítja a vádakat.

Az utóbbi hónapokban ismét elszaporodtak a rejtélyes politikai gyilkosságok Oroszországban, melyeknek újságírók, valamint a hatalmon lévők ellenfeleinek tartott befolyásos személyek estek áldozatul. Anna Politkovszkaja októberi brutális megölése világszerte rendkívül komoly felháborodást váltott ki. Az oknyomozó újságíróként dolgozó Politkovszkaja gyakran kritizálta Vlagyimir Putyin politikáját, így likvidálása mögött sokan az orosz elnököt látták. Putyin határozottan visszautasította a vádakat, a gyilkosság hátterét azonban továbbra sem sikerült egyértelműen tisztázni.

A Londonba emigrált volt orosz titkosszolgálati tiszt, Alekszander Litvinyenko megmérgezése után már hatalmas nyomás helyeződött Vlagyimir Putyinra. Az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok többsége elítélte a politikai merényletet, és egyértelműen az orosz elnököt tette felelőssé az újabb gyilkosságért. A nyomozás előrehaladtával azonban a bíráló hangok egyre kezdtek elcsöndesedni, ugyanis mind több kérdés merült fel az eseményekkel kapcsolatban.

A Szovjetunió megszűnése után az orosz kormányok a privatizáció mellett tettek hitet, melynek következtében a hatalmas egykori állami vagyon magánkézbe került. A hirtelen meggazdagodott oligarchák gazdasági hatalmuk mellett jelentős politikai befolyásra is szert tettek. Vlagyimir Putyin hatalomra kerülését követően fokozatosan megkezdte az útjában álló nagyhatalmú oligarchák ellehetetlenítését, amely Mihail Hodorkovszkij 2003-as letartóztatásában csúcsosodott ki.Az elnök sokak szerint lehetséges vetélytársat látott Hodorkovszkijban, akitől így akart megszabadulni. Mások külföldre menekültek. Borisz Berezovszkij befolyásos orosz milliárdos Londonba emigrált, és onnan bírálta Putyin rendszerét. Jó kapcsolatot ápolt más orosz emigránsokkal - köztük Litvinyenkóval - akik veszélyt jelenthettek az orosz elnökre nézve. Egykori magas rangú KGB-tisztként Vlagyimir Putyin számos volt hírszerzőtiszttel veszi körül magát. A titkosszolgálatok korábbi alkalmazottai mára kulcspozíciókat töltenek be mind a gazdasági, mind a politikai életben. Szerteágazó kapcsolatai révén Putyin hatékonyan tudja érvényesíteni politikai érdekeit ellenfeleivel szemben.

A háttérben azonban az oligarchák is aktívan szervezkednek. Nehezen elképzelhető, hogy egy oligarcha elnyerhetné az orosz választók bizalmát az elnöki székért folytatott küzdelemben, azonban a háttérből döntően befolyásolhatná az ország politikáját. Ennek érdekében mind az emigránsok, mind Putyin hazai ellenzéke minden erejével igyekszik lejáratni az elnököt és körét. Többször hangzott el az a feltételezés, hogy éppen ők követték el a merényleteket, hogy ezáltal gyanúba keverjék Putyint. A két fél érdekellentétei kibékíthetetlenek, így a politikai gyilkosságok hátterében lévő szálak kibogozása is szinte lehetetlen feladatnak látszik.

hirado

2007.01.02. 10:36

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek