Évek óta ön az egyik legnépszerűbb magyar színész. Furcsa, hogy az Idegölő az első igazi közönségfilmes főszerepe.
Gesztesi: Csak gyakorlatilag. Elvileg a Magyar vándor volt az első, jóllehet abban csak egy voltam a hét vezér közül.
Úgy tetszik, egy rajzfilmfigura, a Shrek szinkronizálása tette önt közönségkedvenccé.
Gesztesi: Jól emlékszem a pillanatra, amikor erre rádöbbentem. Miután a Shrek 2 a mozikba jött, egyre több helyen jelent meg hozzá az arcom, hogy én vagyok a magyar hangja. Frenreisz Karcsi barátommal bolognai spagettit ettem egy budaörsi restiben, és ahogy cuppantottam be a tésztát - félig előrehajtott fejjel - arra lettem figyelmes, hogy mindenki engem bámul. Az első gondolatom az volt, hogy valami baj van. Persze a Magyar vándor és a Gálvölgyi-show is nagyot lendített ezen a bizonyos népszerűségen.
Gyúrunk, vazze??
Gesztesi: Szó szerint. Enynyi elég volt. Abban az időszakban Madridba mentünk egy Real-meccsre, Claudia az amerikai vízumos útlevelét tette a táskájába, és ezt 20 perccel az indulás előtt Ferihegyen vette észre. Semmi gond. Mozgósítottam rendőr barátaimat, akik szakszerűen feltörték a házat, szirénával hozták a passportot, és miattunk fél órával később szállt fel a gép. A pilótának egyetlen kérése volt: mondjam a mikrofonba, hogy: gyúrunk, vazze.
Az Idegölőben bérgyilkost alakít. A vagány bűnöző megformálása gyerekkori álma volt?
Gesztesi: Hát sok fénykép készült rólam, amin műanyag géppisztollyal pózolok. Volt egy barátom, akivel az volt a kedvenc játékunk, hogy beöltöztünk cowboynak, és vadnyugati zenére léptünk a szobába. Ez a móka nem tűnt el az életemből. A fiaim is nagyon szeretik.
Alakított már gyilkost?
Gesztesi: Magyar filmben még nem, de német-osztrák produkciókban igen. Például a Medicopterben voltam maffiózó egy” meg kettő”. Nem lőttek le, de megvertek. Emlékszem, gödröt kellet ásni a bécsi Praternél, hogy a rendőrt alakító osztrák kolléga magasabbnak látsszon.
Sejthető, hogy az Idegölő-beli gitártokban fegyver van, de kevesen tudják, hogy tényleg ért a zenéhez. Gitározni is tud?
Gesztesi: Eligazodok a gitáron, de ilyen tömpe ujjakkal nem lehet húros hangszeren játszani. Hat és 18 éves korom között rengeteg hangszer használatába beletanultam. Zongoráztam, trombitáltam, fagottoztam. Édesanyám kérésére kezdtem zenélni, mert a háború után neki nem volt lehetősége, hogy játszani tanuljon, de bevallom, amire felvettek volna a konzervatóriumba, beleuntam. Így aztán már bánom, hogy amíg más gyerekek fociztak, szánkóztak, én napi négy órákat gyakoroltam.
Nagyobbik fia állítólag zenésznek készül.
Gesztesi: Engem is meglepett, milyen jól zongorázik és harmonikál, mert autodidakta módon tanult. Felvették a zeneművészetire, egy évet el is végzett, de most úgy döntött, mégis inkább mással szeretne foglalkozni.
Volt már hosszú a haja?
Gesztesi: Sose próbáltam ki. Egyrészt összevissza nőne, másrészt mindennap sportolok valamit. Úszom, futok, focizok, gyúrok... vazze. Ezért aztán naponta háromszor tusolok. Hosszú távon ez csak rövid hajjal vállalható.
Viszont amikor az Idegölőt forgatta Rodoszon, egy egész stáb hangolódott önre, hiszen felesége, Liptai Claudia éppen szülőszobában volt, és világra is hozta kislányát, Panka Sárát.
Gesztesi: Szakmailag pompás volt, mert szerettem ezt a szerepet, de lelkileg nagyon nehéz. Nemcsak a szerelmem volt távol tőlem és a kislányom, akit a szíve alatt hordott, hanem a három fiam is. Így még sosem gyötört a honvágy. Persze öröm volt érezni, ahogy ezt a stáb próbálta feledtetni velem. A producer állandóan hívott, menjünk fröccsözni, dumálni. Aztán megjött Csányi Sanyi meg Kokó. Bevallom, a görög tengerparton fröccsözgetni és barátokkal ökörködni még akkor is jó, ha az embernek épp szülőszobában van a felesége.
Igaz, hogy 45 fokos melegben dolgozott?
Gesztesi: Volt, akinek ki is akadt az órája. Ehhez jött, hogy karakterem, Keszeg, egy tisztaságmániás fickó. Kánikulában is fekete öltönyben és vasalt ingben mászkál, sőt vasalt hajjal! A fodrász hölgy egy nagyon helyes görög aszszonyka volt, de amikor megjelent a vasalójával a 45 fokos melegben, hát a gyomrom is görcsbe rándult. Ezeknél a bizonyos jeleneteknél azért van csak 40 másodperc a vágások között, mert ennyit bírtam. Ömlött rólam a víz, két felvétel közt folyamatosan legyeztek, és amikor tapsolt a rendező, már rutinosan rántottam magamra az inget és az öltönyt.
Kedélyes embernek látszik. Tényleg ilyen?
Gesztesi: Régen nem mindig voltam ilyen, de aztán rájöttem, hogy az embernek nincs joga saját rosszkedvé-vel másoknak is rossz pillanatokat okozni. Meg aztán az idők folyamán úgy döntöttem, hogy nem adom meg az ellenségeimnek - ha vannak -, hogy rosszkedvűnek lássanak.
blikk
2006.11.26. 13:30