HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Átfazonírozott lisszaboni prioritások
A félidőben befuccsolt lisszaboni stratégián végrehajtott fazonigazítást tárgyalták meg az elmúlt napokban az Európai Parlament és az unió 25 nemzeti parlamentjének képviselői. Ugyanis a történelme során először a parlament előtt fekvő, az Európai Uniót korábban a legversenyképesebb gazdasági társulássá formázni kívánó tervezet félidejében alapos reform elé néz. A változások után több lehetőséget biztosítanak majd a tagállamoknak, s a korábbi négy helyett, mindössze két prioritást helyeznek majd a célkeresztbe.
Az Európa Parlament értékelésében érvényesült a Brüsszeltől eddig is megszokott finomkodás, így a jelentés szerint minden ország tett valamit, hogy a lisszaboni folyamat mentén előrelépjen, de vannak országok, amelyek csak kevesebbet. Így a legrosszabbul Olaszország teljesített, míg legtöbbet Svédország lépett előre. Az átfazonírozott stratégia azonban a kényelmesebb tagállamoknak is megfelel.
Kevésbé ambiciózus
Az új lisszaboni stratégia nem tűz ki a korábbihoz hasonlóan ambiciózus és – titokban a legtöbb uniós bürokrata által is beismerten – légvárakat kergető célokat. A földön két lábbal álló tervezet február elején látott napvilágot, s az elmúlt két napban az Európa Parlament, valamint a nemzeti parlamentek képviselői részvételével rendeztek konferenciát jövőjéről.
A konferencia nem a döntések helye volt, a stratégiai váltást is lehetővé tevő elképzelések csak a március 22-23-án esedékes, félévközi uniós csúcsértekezleten kerülhetnek terítékre. A tervek szerint a strukturális reformok az EU gazdasági növekedéséhez 0,5-0,75 százalékot adnának hozzá. Így mivel az unió potenciális gazdaságnövekedési mutatója jelenleg 2-2,25 százalék, a többlet-növekedéssel az uniós szintű GDP-bővülés közelébe kerülne a régóta óhajtott bűvös 3 százaléknak.
Új, de csak részben
A José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság a lisszaboni folyamat első felének csalódást okozó mérlegét látva a hangsúlyok eltolását javasolta. Ugyanis az már látható, hogy az EU számos területen nem lesz képes a korábban kitűzött célok elérésére.
A megújuló lisszaboni stratégia növekedésre és munkahelyek teremtésére koncentrál. Az Európai Bizottság által félidőben átdolgozott tervezet nagyszabású, de a korábbinál visszafogottabb növekedési és munkahely-teremtési stratégia, amelynek célja a csalódást keltő lisszaboni gazdasági reformfolyamat újraindítása.
A program három fő célra koncentrál: munkahely-teremtésére, a növekedést megalapozó tudás megszerzésére, valamint arra, hogy Európa vonzó hely maradjon a gazdasági tevékenység számára. Brüsszel szabad kezet adna a tagországoknak a közösségi szinten elfogadott intézkedések végrehajtásában, ám nemzeti szinten kibontakozó tervek megvalósulását minden országban külön megbízott ellenőrizné.
Sok munkahely
Brüsszel reményei szerint a most javasolt intézkedések 2010-ig 3 százalékkal növelhetik az Európai Unió GDP-jét és több mint 6 millió új munkahelyet teremthetnek. Ez jóval kevesebb annál – a 22 milliónál – amit a Bizottság a 2000 márciusi lisszaboni programban megcélzott, és a 70 százalékos általános foglalkoztatási szint eléréséhez szükséges.
A megújuló stratégia – amelyben már nem szerepel az a célkitűzés, hogy az EU 2010-re a legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdasággal rendelkezzen a világon – az eddigi számos és szerteágazó cél helyett két gazdasági prioritásra, a tartós növekedés beindítására és új munkahelyek teremtésére összpontosít majd.
Az európai szocialisták a Bizottság bejelentését követően azzal vádolták a grémiumot, hogy a lisszaboni stratégia másik két pillérének – a szociális gondoskodás és a fenntartható fejlődés –rovására helyezte előtérbe a gazdasági reformokat.
Brüsszel állítása szerint a célokat nem negligálták, csak prioritásokat állítottak fel köztük, majd ebből szűrték le, hogy a gazdaság lendületbe hozása az egyetlen olyan prioritás, amely megengedi az európai szociális modell és környezetvédelem költségeinek finanszírozását. Mivel az európai szociális modellt nem tarthatja el egy gyengén teljesítő gazdaság.
[LHP.HU]
2005.03.18. 10:06
t: 566
Átfazonírozott lisszaboni prioritások
A félidőben befuccsolt lisszaboni stratégián végrehajtott fazonigazítást tárgyalták meg az elmúlt napokban az Európai Parlament és az unió 25 nemzeti parlamentjének képviselői. Ugyanis a történelme során először a parlament előtt fekvő, az Európai Uniót korábban a legversenyképesebb gazdasági társulássá formázni kívánó tervezet félidejében alapos reform elé néz. A változások után több lehetőséget biztosítanak majd a tagállamoknak, s a korábbi négy helyett, mindössze két prioritást helyeznek majd a célkeresztbe.Az Európa Parlament értékelésében érvényesült a Brüsszeltől eddig is megszokott finomkodás, így a jelentés szerint minden ország tett valamit, hogy a lisszaboni folyamat mentén előrelépjen, de vannak országok, amelyek csak kevesebbet. Így a legrosszabbul Olaszország teljesített, míg legtöbbet Svédország lépett előre. Az átfazonírozott stratégia azonban a kényelmesebb tagállamoknak is megfelel.
Kevésbé ambiciózus
Az új lisszaboni stratégia nem tűz ki a korábbihoz hasonlóan ambiciózus és – titokban a legtöbb uniós bürokrata által is beismerten – légvárakat kergető célokat. A földön két lábbal álló tervezet február elején látott napvilágot, s az elmúlt két napban az Európa Parlament, valamint a nemzeti parlamentek képviselői részvételével rendeztek konferenciát jövőjéről.
A konferencia nem a döntések helye volt, a stratégiai váltást is lehetővé tevő elképzelések csak a március 22-23-án esedékes, félévközi uniós csúcsértekezleten kerülhetnek terítékre. A tervek szerint a strukturális reformok az EU gazdasági növekedéséhez 0,5-0,75 százalékot adnának hozzá. Így mivel az unió potenciális gazdaságnövekedési mutatója jelenleg 2-2,25 százalék, a többlet-növekedéssel az uniós szintű GDP-bővülés közelébe kerülne a régóta óhajtott bűvös 3 százaléknak.
Új, de csak részben
A José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság a lisszaboni folyamat első felének csalódást okozó mérlegét látva a hangsúlyok eltolását javasolta. Ugyanis az már látható, hogy az EU számos területen nem lesz képes a korábban kitűzött célok elérésére.
A megújuló lisszaboni stratégia növekedésre és munkahelyek teremtésére koncentrál. Az Európai Bizottság által félidőben átdolgozott tervezet nagyszabású, de a korábbinál visszafogottabb növekedési és munkahely-teremtési stratégia, amelynek célja a csalódást keltő lisszaboni gazdasági reformfolyamat újraindítása.
A program három fő célra koncentrál: munkahely-teremtésére, a növekedést megalapozó tudás megszerzésére, valamint arra, hogy Európa vonzó hely maradjon a gazdasági tevékenység számára. Brüsszel szabad kezet adna a tagországoknak a közösségi szinten elfogadott intézkedések végrehajtásában, ám nemzeti szinten kibontakozó tervek megvalósulását minden országban külön megbízott ellenőrizné.
Sok munkahely
Brüsszel reményei szerint a most javasolt intézkedések 2010-ig 3 százalékkal növelhetik az Európai Unió GDP-jét és több mint 6 millió új munkahelyet teremthetnek. Ez jóval kevesebb annál – a 22 milliónál – amit a Bizottság a 2000 márciusi lisszaboni programban megcélzott, és a 70 százalékos általános foglalkoztatási szint eléréséhez szükséges.
A megújuló stratégia – amelyben már nem szerepel az a célkitűzés, hogy az EU 2010-re a legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdasággal rendelkezzen a világon – az eddigi számos és szerteágazó cél helyett két gazdasági prioritásra, a tartós növekedés beindítására és új munkahelyek teremtésére összpontosít majd.
Az európai szocialisták a Bizottság bejelentését követően azzal vádolták a grémiumot, hogy a lisszaboni stratégia másik két pillérének – a szociális gondoskodás és a fenntartható fejlődés –rovására helyezte előtérbe a gazdasági reformokat.
Brüsszel állítása szerint a célokat nem negligálták, csak prioritásokat állítottak fel köztük, majd ebből szűrték le, hogy a gazdaság lendületbe hozása az egyetlen olyan prioritás, amely megengedi az európai szociális modell és környezetvédelem költségeinek finanszírozását. Mivel az európai szociális modellt nem tarthatja el egy gyengén teljesítő gazdaság.
[LHP.HU]
2005.03.18. 10:06
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
