Gyorshír! Halálra ítélték Szaddám Huszeint

HÍREK > KÜLFÖLD > Gyorshír! Halálra ítélték Szaddám Huszeint

t: 230

Halálra ítélték vasárnap első bagdadi perében Szaddám Huszein volt iraki elnököt. Az előző rendszer vezető tisztségviselőinek bűnpereiben eljáró iraki különleges törvényszék ítélete szerint akasztófán végzi a volt forradalmi bíróság vezetője is.

A törvényszék három alacsonyabb rendű vádlottra 15-15 év szabadságvesztést szabott ki, egyet pedig felmentett. Az iraki fővárosban kijárási tilalmat léptettek életbe az ítélethozatal napjára.

A volt diktátor ellen több ügyben is folyik büntetőeljárás, s mindegyik esetben olyan súlyú a vád, hogy bármelyik perben halálra ítélhetik. Most a Dudzsail nevű síita faluban végrehajtott 1982-es mészárlással összefüggő büntetőperben történt meg az ítélethozatal.

A volt iraki diktátor elleni tizenkét vád:

- Összesen több százezernyi észak-iraki kurd megölése, illetve elűzése lakóhelyéről az 1986 és 1988 között végrehajtott úgynevezett Anfal-hadművelet keretében.

- Kirkuk ágyúzása

- Az iraki hadsereg Kuvaitból való kiűzését követően kitört dél-iraki síita felkelés véres leverése 1991-ben

- A dudzsaili mészárlás. 1982-ben a fővárostól, Bagdadtól 80 kilométernyire északra fekvő, zömmel síiták lakta Dudzsail 148 lakóját végezték ki megtorlásul azért, hogy a faluban merényletet kíséreltek meg Szaddám Huszein gépkocsioszlopa ellen.

- Több ezer síita kurd 1980-as elűzése észak-iraki lakóhelyéről a szomszédos Iránba

- A Halabdzsa kurd település ellen 1988-ban vegyi fegyverrel végrehajtott, becslések szerint ötezer ártatlan életet követelő támadás

- A befolyásos kurd Barzani-klán 8 ezer tagjának lemészárlása 1983-ban
- Kuvait lerohanása 1990-ben

- Vallási vezetők kivégzése 1974-ben. (Ez idő tájt Huszein irányította alelnökként a Baasz párt elnyomó gépezetét.)

- Politikai ellenfelek kivégzése

- Vallási, világi és politikai pártok üldözése

- A Tigris és az Eufrátesz folyók között elterülő mocsaras mezopotámiai síkság 1991-ben megkezdett lecsapolása. A diktátor gátak emelését, csatornák kiépítését és vezetékek lefektetését rendelte el, hogy kiszárítsa és sivárrá tegye a virágzó területet, amely egyes bibliakutatók szerint a bibliai Édenkert helye lehetett. Célja az volt, hogy csökkentse a lápi arabok életterületét.

Szaddám Huszein életrajza
A most 69 éves Huszein 1979-ben vette át a hatalmat Irak felett és 2004-ben fogták el

- 1937. április 28-án született Udzsában, a Bagdadtól északra fekvő Tikrít közelében.
- 1957-ben csatlakozik az illegális Baasz Párthoz.
- 1958-ban letartóztatják, mert megölte kommunista sógorát. Hat hónapot tölt börtönben.
- 1959. október 7-én részt vesz abban a Baasz párti akcióban, amely csapdát állít Bagdadban Irak akkori erős emberének, Abdel-Karim Kászimnak, megsebesítve őt. Szaddám maga is megsebesül a lábán, és elmenekül az országból.
- 1963. február 8-án visszatér Egyiptomból Irakba, miután a Baasz Párt közreműködésével megdöntik Kászim uralmát, és megölik őt.
- 1968. július 30-án a Baasz hatalomra jutása után a belbiztonsági erők vezetője lesz. Az országot vezető tanács élére unokatestvére, Ahmed Haszan al-Bakr kerül.

- 1979. július 16-án átveszi a hatalmat al-Bakr elnöktől, majd tisztogatást kezd a Baasz párton belül.
- 1980. szeptember 22-én csapatokat küld Irán ellen, ez a kezdete a két ország közötti, nyolc évig tartó háborúnak.
- 1988. március 28-án vegyi fegyvereket vet be Halabdzsa kurd város ellen, az akciónak becslések szerint 5000 civil halottja van.
- 1990. augusztus 2-án megszállja Kuvaitot, ami az Egyesült Államok vezette koalíció elleni háborúhoz vezet.
- 1991 márciusában elfojt egy síita felkelést Irak déli részén és egy kurd lázadást északon.
- 2003. március 20-án megússza az amerikaiak vezette háború kezdetekor a palotája elleni bombázást. Az invázió a bukásához vezet.
- 2003. július 22-én az amerikaiak tűzharcban megölik két fiát, Kuszajt és Udajt.
- 2003. december 13-án amerikai katonák elfogják Tikrít közelében.
- 2004. június 30-án iraki őrizetbe kerül.
- 2004. július 1-jén a vizsgálóbíró előtti első kihallgatáson visszautasítja a háborús bűnök és a népirtás vádját.
- 2004. december 17-én találkozik először iraki ügyvéddel elfogása óta.
- 2005. június 13-án videofelvétel készül róla, amelyen az 1982-es dudzsaili vérengzéssel kapcsolatban hallgatják ki.
- 2005. július 13-án először emelnek vádat ellene, éppen a dudzsaili tömeggyilkosság ügyében.
- 2005. október 19-én megkezdődik a dudzsaili vérengzés pere.
- 2006. augusztus 21-én újabb per kezdődik Szaddám Huszein és társai ellen, ezúttal azzal a váddal, hogy több tízezer kurd halálát okozták 18 évvel ezelőtt Irak északi részén.
- 2006. november 5-én kötél általi halálra ítélik a volt iraki elnököt az dudzsaili vérengés miatt.

hirado

2006.11.05. 10:44

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Gyorshír! Halálra ítélték Szaddám Huszeint

Legfrissebb hirek