"Nem kell a harangszó sem"

HÍREK > KÜLFÖLD > "Nem kell a harangszó sem"

t: 746

Szeretnénk magunkban maradni, csendben emlékezni elhunytainkra - mondja Pilar Manjón, az áldozatok és a sebesültek hozzátartozóinak, a hivatalos nevén a Terrorizmus Érintettjeinek M-11 (március 11.) Szövetsége elnöke. Pilar húszéves fiát vesztette el egy éve az Atocha pályaudvari robbantásos merényletben, erről azonban soha nem nyilatkozik az ismeretlenségből egyszerre előtérbe került negyven év körüli asszony.

Rosszkor keresem telefonon, délelőtt tartott sajtóértekezletet, ahol hosszasan sorolta a szövetség nevében a panaszaikat. Szönyű, amikor az áldozatok hírré válnak. A média bűnös, hiszen a személyiségi- adatvédelmi jogokat felrúgva újra és újra leközöl fotókat, tévéfelvételeket, ráadásul nevekkel a tragikus eseményről. Ki törődik ilyenkor a hozzátartozók fájdalmával? Kifogásolja azt is, hogy a hatóság egyre kevesebb figyelmet (és pénzt) fordít az érintettek rehabilitációjára, a pszichológiai terápiára, amire sokaknak még mindig nagy szüksége lenne. Az ígéretek ellenére jó néhány megsebesült külföldi illegális munkavállalónak egy év elteltével sem rendeződött a helyzete.

Pilar Manjón a legkeményebb kritikát a politikusoknak címezi, mert - mind mondja - a tavaly márciusi tragédiát a politikai pártok saját céljaikra használják, miközben elfeledkeznek az áldozatokról. Kilenc hónapja folyik a vizsgálat a merénylet hátteréről, és a különbizottságnak most az évfordulóra időzített jelentését az ellenzéki Néppárt nem fogadta el. "Független vizsgálóbizottságot kérünk, hogy végre megtudhassuk az igazságot" - mondja Pilar Manjón, aki - közlése szerint - elutazik Madridból, hogy a tragikus esemény évfordulóját valóban a csendes emlékezésnek szentelhesse. Több interjút pedig nem kíván adni.

Cristina Salado, az M-11 áldozatai szövetségének vezetőségi tagja szerint azért kérnek független vizsgálóbizottságot, mert a teljes igazságban érdekeltek. - Csak így előzhető meg újabb tragédia. Jogunk van megtudni, miért vallottak kudarcot a biztonsági szervek - mondta a lapunknak adott telefoninterjúban.

Salado - az M-11 érintettjeit képviselő szövetséghez hasonlóan - nem kíván állást foglalni a politikai pártok vitájában. Kérdésemre ugyanakkor "nagyon is lehetségesnek" mondja, hogy az al-Kaidával kapcsolatot tartó terroristák azért választották célpontul Madridot, mert Spanyolország katonákat küldött Irakba. (Egy mostani felmérés szerint a megkérdezett spanyolok 69 százalékának ez a véleménye.) Arra is igennel válaszol, hogy a március 11-én még hatalmon lévő Aznar-kormánnyal azért fordult szembe a három nappal későbbi választásokon a lakosság többsége, mert a néppárti politikusok az ETA-t gyanúsították a merénylettel még akkor is, amikor a nyomozás már az arab terroristák szálára bukkant.

Az Atocha pályaudvaron - amely a spanyol főváros közlekedési csomópontja a vidéki vonatokkal és a Madrid elővárosaival érintkező helyiérdekű szerelvényekkel - naponta tíz- és tízezrek fordulnak meg. Sokan biztos sietnek, ám egy pillanatra alighanem mégis mindenki visszaemlékezik tavaly március 11. borzalmára. Azon a kora reggelen, háromnegyed nyolc tájban Atochán és két közeli helyszínen, összesen négy szerelvényen, robbant tíz bomba. Hónapokon át a 192 halálos áldozat és másfél ezer sebesült emlékére piros gyertyák égtek a pályaudvaron, s mindig voltak friss virágcsokrok, ám egy ideje Atochán az emlékeztetés szerepét felváltotta a modern videotechnika: a virtuális fal memóriaegysége azóta sok tízezer kézlenyomatot és együtt érző beírást őriz. Időnként halk zongoraszó hallatszik.

[LHP.HU]

2005.03.10. 10:44

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

"Nem kell a harangszó sem"

Legfrissebb hirek