HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > KÜLFÖLD > Változik-e a helyzet a Közel-Keleten? Elnököt választanak a palesztinok
A palesztin nép kilenc év után vasárnap választ először elnököt a nemzeti hatóság élére.
Választási előkészületek
Arafat halálát követően a palesztin vezetők az utódlás kérdését – példásan – demokratikus útra terelték. Ennek megőrzésére is mindent elkövetnek, így – emlékezve az afganisztáni elnökválasztás visszaélésgyanús eseteire – legalább 48 órán át megmaradó tinta használatával kívánnak fellépni a csalások lehetősége ellen. A többszörös szavazás elkerülésére ugyanis ilyen tintával fogják megjelölni a szavazáson megjelentek jobb hüvelykujját.
A választások tisztaságára közel 400 megfigyelő ügyel majd. Közöttük lesz a volt amerikai elnök, Jimmy Carter és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ellenőrei is.
A szabályok szerint minden 17. életévét betöltött palesztin részt vehet a vasárnapi választáson. Ez 1,8 millió választásra jogosultat jelent, akik közül január első hetéig 1,3 millióan (azaz a választópolgárok 72 százaléka) regisztráltatta magát a névjegyzékekbe. Ezt elemzők nem túl kedvező jelnek értékelik, hiszen a minél szélesebb legitimitás érdekében fontos a minél nagyobb részvételi arány.
Esélylatolgatás
A Palesztin Hatóság elnöki tisztjéért induló hét jelölt közül a közvélemény-kutatási adatok szerint messze Mahmud Abbász a legesélyesebb. A nyugati és izraeli biztos befutónak tekinti. A Haaretz című izraeli napilap például december 31-i számában közölt, az Izrael által épített biztonsági fal további nyomvonalának lehetséges futását elemző cikkében azt fejtegeti, mit fog majd Abbász megválasztása után szólni az izraeli kormány elképzeléseihez.
Mahmud Abbászt Arafat mérsékelt irányvonalat követő első miniszterelnökeként ismerhette meg a világ. Akkor a belső viták miatt távozott tisztéből, Arafat halála után pedig a Palesztin Felszabadítási Szervezet legmeghatározóbb, korábban a Raísz által vezetett Fatah nevű mozgalmának hivatalos elnökjelöltje lett.
A fegyveres felkeléssel szemben az Izraellel való tárgyalásos megoldást előnyben részesítő Abbász a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a szavazók 65 százalékának támogatását élvezi. Mögötte a második legnépszerűbb jelölt, Musztafa Barguti (az intifáda, börtönben lévő, rendkívül népszerű vezérének távoli rokona, elismert emberjogi harcos kevés politikai tapasztalattal, viszont nagy korrupcióellenes elszánással) a voksok 22 százaléka körüli eredményre számíthat. A többi jelölt a szavazatok 5 százalékát kapná, míg a választók nyolc százaléka nem tudná a felmérés szerint, kire adja voksát, ha a felmérés idején tartják a választásokat.
Elemzők úgy vélik, hogy Abbásznak legalább a szavazók 60 százalékának támogatását el kell nyernie, hogy kellő erő álljon mögötte hatalmának elfogadtatására és megszilárdítására.
Hogyan hathat mindez a békefolyamatra?
A közvélemény-kutatás végzői azt is kimutatták, hogy a palesztinok Abbász vezetése alatt tartják a legvalószínűbbnek az Izraellel való megegyezést: 71 százalékuk szerint a mérsékelt vezér tető alá tudná hozni a megállapodást. A fegyveres felkelés feladását azonban 51 százaléka a palesztinoknak mindenképp ellenezné. Ez igen árulkodó adat. Azt jelenti, hogy ekkora tömeggel a hátuk mögött a szélsőséges szervezeteket nem igen tudja majd a merényletek leállítására bírni a leendő elnök. Ez még Arafatnak sem sikerült – igaz ő csak fél szívvel csinálta. Viszont a tárgyalások sikere érdekében szükség lenne a támadások felfüggesztéséhez. Abbásznak csak az emberek megegyezésre lehetőséget látó – és talán arra vágyó – várakozásából hasznot húzó kommunikációval lehet majd esélye erre. Ennek azonban még nyoma sincs. Abbász egyelőre a mérsékeltek és a szélsőségesek ízlésének is igyekszik megfelelni kampánybeszédeiben – igyekszik a hatalma megszilárdításához szükséges mennyiségű szavazatot megszerezni. Ha vasárnapig nem növekszik jelentősen a regisztrált szavazók száma, illetve ha nem lesz kellően nagy a részvételi arány, akkor elképzelhető, hogy eredeti mérsékelt elképzeléseiből sokat feladni kénytelen új palesztin elnök lép hivatalba.
A belső erőviszonyok alakulása mellett sok múlik a nemzetközi politikai szereplők és Izrael hozzáállásán is – már ami a békefolyamat választások utáni alakulását illeti. Különösen fontos az Egyesült Államok hozzáállása. A hivatalba lépésétől kezdve Irak ellen készülődő Bush és csapata napirendjén meglehetősen háttérbe szorult az izraeli-palesztin rendezés kérdése. Ez rányomta bélyegét a térség eseményeire: az intifáda kitörése után fellángolt az erőszak, körülzárták Arafat főhadiszállását, enyhülés csak akkor következett, amikor Washington vette a fáradtságot és elkezdett nyomást gyakorolni a rendezés érdekében. Bush újraválasztása után ugyan második mandátumának külpolitikai céljaként jelölte meg a békefolyamat sikerre vitelét, de az iráni légtérben nemrég történt amerikai berepülések felvetik, nem a külpolitika új prioritásáról van-e szó. Az elnök már eddig is szívesen vezette félre a közvéleményt külpolitikai céljait illetően (2000-es kampányában passzív külpolitikát ígért, de hivatalba lépésekor máris terveket kezdett készíttetni az Irak elleni támadásról, később pedig – ahogy Bob Woodword A támadás terve című könyvéből kiderül – a több hónapja folyó tervezés ellenére is tagadta, hogy ilyesmire megbízást adott volna).
Az Európai Unió hozzáállása sokkal pozitívabb és előremutatóbb. A hatékony előrelépéshez hiányzik azonban külpolitikai súlya. Ráadásul Saron izraeli miniszterelnök nemrég úgy fogalmazott, hogy Európa nem viselkedik kellően kiegyensúlyozottan ahhoz, hogy részt vegyen a palesztinokkal folytatott politikai folyamatokban, és távol kellene attól maradnia.
Izrael egyébként igyekszik gesztus értékű lépéseket tenni a választások kapcsán. A választás előtti utolsó héten már arra is hajlottak volna, hogy engedélyezzék – amit Arafatnak sosem: – a Jeruzsálemben való kampányolást – igaz csak Abbásznak. Ebből is látszik, a legesélyesebb jelöltet őt is a saját emberüknek érzik. De kivonultak az izraeli csapatok több ciszjordániai városból is a választások idejére, és a hét közepén az egy hete indult hadműveleteket is leállították. Ugyanakkor kérdéses, hogy a választások után milyen engedményekre hajlanak majd a tárgyalóasztalnál.
Annyi bizonyos, hogy a palesztin-izraeli megbékélés továbbra is buktatókkal teli úton visz tovább. Bár Arafat halálát világszerte úgy értékelték, hogy az új esély a konfliktus lezárására, de a helyzet valójában nem sokat változott. Abbász ugyanis minden mérséklete ellenére kijelentette, hogy az önálló palesztin állam végső célként való eléréséből nem enged. Egyenlőre tehát a mindenképpen történelmi és meghatározó választások előtt csak az biztos, hogy az oly régen meglévő tárgyalási alap még mindig ugyanaz.
[LHP.HU]
2005.01.08. 08:49
t: 2092
Változik-e a helyzet a Közel-Keleten? Elnököt választanak a palesztinok
A palesztin nép kilenc év után vasárnap választ először elnököt a nemzeti hatóság élére.
Választási előkészületek
Arafat halálát követően a palesztin vezetők az utódlás kérdését – példásan – demokratikus útra terelték. Ennek megőrzésére is mindent elkövetnek, így – emlékezve az afganisztáni elnökválasztás visszaélésgyanús eseteire – legalább 48 órán át megmaradó tinta használatával kívánnak fellépni a csalások lehetősége ellen. A többszörös szavazás elkerülésére ugyanis ilyen tintával fogják megjelölni a szavazáson megjelentek jobb hüvelykujját.
A választások tisztaságára közel 400 megfigyelő ügyel majd. Közöttük lesz a volt amerikai elnök, Jimmy Carter és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ellenőrei is.
A szabályok szerint minden 17. életévét betöltött palesztin részt vehet a vasárnapi választáson. Ez 1,8 millió választásra jogosultat jelent, akik közül január első hetéig 1,3 millióan (azaz a választópolgárok 72 százaléka) regisztráltatta magát a névjegyzékekbe. Ezt elemzők nem túl kedvező jelnek értékelik, hiszen a minél szélesebb legitimitás érdekében fontos a minél nagyobb részvételi arány.
Esélylatolgatás
A Palesztin Hatóság elnöki tisztjéért induló hét jelölt közül a közvélemény-kutatási adatok szerint messze Mahmud Abbász a legesélyesebb. A nyugati és izraeli biztos befutónak tekinti. A Haaretz című izraeli napilap például december 31-i számában közölt, az Izrael által épített biztonsági fal további nyomvonalának lehetséges futását elemző cikkében azt fejtegeti, mit fog majd Abbász megválasztása után szólni az izraeli kormány elképzeléseihez.
Mahmud Abbászt Arafat mérsékelt irányvonalat követő első miniszterelnökeként ismerhette meg a világ. Akkor a belső viták miatt távozott tisztéből, Arafat halála után pedig a Palesztin Felszabadítási Szervezet legmeghatározóbb, korábban a Raísz által vezetett Fatah nevű mozgalmának hivatalos elnökjelöltje lett.
A fegyveres felkeléssel szemben az Izraellel való tárgyalásos megoldást előnyben részesítő Abbász a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a szavazók 65 százalékának támogatását élvezi. Mögötte a második legnépszerűbb jelölt, Musztafa Barguti (az intifáda, börtönben lévő, rendkívül népszerű vezérének távoli rokona, elismert emberjogi harcos kevés politikai tapasztalattal, viszont nagy korrupcióellenes elszánással) a voksok 22 százaléka körüli eredményre számíthat. A többi jelölt a szavazatok 5 százalékát kapná, míg a választók nyolc százaléka nem tudná a felmérés szerint, kire adja voksát, ha a felmérés idején tartják a választásokat.
Elemzők úgy vélik, hogy Abbásznak legalább a szavazók 60 százalékának támogatását el kell nyernie, hogy kellő erő álljon mögötte hatalmának elfogadtatására és megszilárdítására.
Hogyan hathat mindez a békefolyamatra?
A közvélemény-kutatás végzői azt is kimutatták, hogy a palesztinok Abbász vezetése alatt tartják a legvalószínűbbnek az Izraellel való megegyezést: 71 százalékuk szerint a mérsékelt vezér tető alá tudná hozni a megállapodást. A fegyveres felkelés feladását azonban 51 százaléka a palesztinoknak mindenképp ellenezné. Ez igen árulkodó adat. Azt jelenti, hogy ekkora tömeggel a hátuk mögött a szélsőséges szervezeteket nem igen tudja majd a merényletek leállítására bírni a leendő elnök. Ez még Arafatnak sem sikerült – igaz ő csak fél szívvel csinálta. Viszont a tárgyalások sikere érdekében szükség lenne a támadások felfüggesztéséhez. Abbásznak csak az emberek megegyezésre lehetőséget látó – és talán arra vágyó – várakozásából hasznot húzó kommunikációval lehet majd esélye erre. Ennek azonban még nyoma sincs. Abbász egyelőre a mérsékeltek és a szélsőségesek ízlésének is igyekszik megfelelni kampánybeszédeiben – igyekszik a hatalma megszilárdításához szükséges mennyiségű szavazatot megszerezni. Ha vasárnapig nem növekszik jelentősen a regisztrált szavazók száma, illetve ha nem lesz kellően nagy a részvételi arány, akkor elképzelhető, hogy eredeti mérsékelt elképzeléseiből sokat feladni kénytelen új palesztin elnök lép hivatalba.
A belső erőviszonyok alakulása mellett sok múlik a nemzetközi politikai szereplők és Izrael hozzáállásán is – már ami a békefolyamat választások utáni alakulását illeti. Különösen fontos az Egyesült Államok hozzáállása. A hivatalba lépésétől kezdve Irak ellen készülődő Bush és csapata napirendjén meglehetősen háttérbe szorult az izraeli-palesztin rendezés kérdése. Ez rányomta bélyegét a térség eseményeire: az intifáda kitörése után fellángolt az erőszak, körülzárták Arafat főhadiszállását, enyhülés csak akkor következett, amikor Washington vette a fáradtságot és elkezdett nyomást gyakorolni a rendezés érdekében. Bush újraválasztása után ugyan második mandátumának külpolitikai céljaként jelölte meg a békefolyamat sikerre vitelét, de az iráni légtérben nemrég történt amerikai berepülések felvetik, nem a külpolitika új prioritásáról van-e szó. Az elnök már eddig is szívesen vezette félre a közvéleményt külpolitikai céljait illetően (2000-es kampányában passzív külpolitikát ígért, de hivatalba lépésekor máris terveket kezdett készíttetni az Irak elleni támadásról, később pedig – ahogy Bob Woodword A támadás terve című könyvéből kiderül – a több hónapja folyó tervezés ellenére is tagadta, hogy ilyesmire megbízást adott volna).
Az Európai Unió hozzáállása sokkal pozitívabb és előremutatóbb. A hatékony előrelépéshez hiányzik azonban külpolitikai súlya. Ráadásul Saron izraeli miniszterelnök nemrég úgy fogalmazott, hogy Európa nem viselkedik kellően kiegyensúlyozottan ahhoz, hogy részt vegyen a palesztinokkal folytatott politikai folyamatokban, és távol kellene attól maradnia.
Izrael egyébként igyekszik gesztus értékű lépéseket tenni a választások kapcsán. A választás előtti utolsó héten már arra is hajlottak volna, hogy engedélyezzék – amit Arafatnak sosem: – a Jeruzsálemben való kampányolást – igaz csak Abbásznak. Ebből is látszik, a legesélyesebb jelöltet őt is a saját emberüknek érzik. De kivonultak az izraeli csapatok több ciszjordániai városból is a választások idejére, és a hét közepén az egy hete indult hadműveleteket is leállították. Ugyanakkor kérdéses, hogy a választások után milyen engedményekre hajlanak majd a tárgyalóasztalnál.
Annyi bizonyos, hogy a palesztin-izraeli megbékélés továbbra is buktatókkal teli úton visz tovább. Bár Arafat halálát világszerte úgy értékelték, hogy az új esély a konfliktus lezárására, de a helyzet valójában nem sokat változott. Abbász ugyanis minden mérséklete ellenére kijelentette, hogy az önálló palesztin állam végső célként való eléréséből nem enged. Egyenlőre tehát a mindenképpen történelmi és meghatározó választások előtt csak az biztos, hogy az oly régen meglévő tárgyalási alap még mindig ugyanaz.
[LHP.HU]
2005.01.08. 08:49
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
