A fideszes képviselő közleménye a szöveg érdemének azt tartja, hogy tényeket tükröz, és jelentős eredménynek, hogy a jelentés egyáltalán megszületett. A dokumentum kellő árnyaltsággal mutat rá, hogy a tényfeltáró bizottság nem talált közvetlen jeleket arra, hogy a kisebbségek elleni támadásokat központilag szervezték volna a vajdaságban, bár a szöveg megemlíti, hogy az incidenseket egyénileg és csoportosan is elkövetik. Egy hónapja, a delegáció visszaérkezése utáni ülésen, a Külügyi Bizottság előtt a küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy a tartomány politikai vezetése igyekszik mindent megtenni a hasonló incidensek elkerüléséért, de ez önmagában nem elég.
Doris Pack, német néppárti képviselő, Vajdasági tényfeltáró misszió: "Ezeknek a politikusoknak a kezében minden rendben van, de azt is tudni kell, hogy az emberekhez közelebb vannak a helyi vezetők, akik másfajta háttérrel rendelkeznek. Erős radikalizálódás van, és radikális polgármesterek is vannak a térségben, erre is figyelnünk kell."
Az, hogy a kisebbségek elleni támadások hozzájárulnak a radikálisok térnyeréséhez, ennek ellenére nem olvasható a jelentésben. Becsey Zsolt képviselő közleményében mást is felsorol, ami az általa írásban eljuttatott módosító indítványok közül több nem került be a szövegbe. Egyebek mellett az, hogy az erősen központosított szerb szövetségi állam korlátozza a vajdasági vezetők valóságos hatalmát és cselekvési lehetőségeit. Emiatt a magyar képviselő azt javasolta, hogy a Vajdaságnak vissza kellene kapnia az 1974 és 89 között létezett autonómiáját, de a jelentésben ez sem olvasható.
[LHP.HU]
2005.03.04. 21:12