Hosszú megbeszélés
Véget kell vetni az atomfegyverek és a rakétatechnológiák terjedésének - ebben egyetértett George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután befejezték megbeszéléseiket a pozsonyi várban. A tervezettnél hosszabb ideig - több mint két és fél órán át húzódó - tárgyaláson, mint bejelentették, általában a nemzetközi biztonság és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása volt a legfőbb téma. Külön is kiemelt téma volt a terrorizmus elleni harc, Irak, Afganisztán, Irán, Észak-Korea és a Közel-Kelet kérdéskörei.
A megbeszélések után George Bush közölte: teljes volt köztük az egyetértés abban a kérdésben, hogy Iránnak és Észak-Koreának nem szabad atomfegyverhez jutnia. Putyin megerősítette ezt, mint mondta : "közös a véleményünk Irán és Észak-Korea ügyében". Putyin szerint mind az amerikai, mind az orosz felet aggodalommal tölti el az az eshetőség, hogy atomfegyver rossz kezekbe kerülhet. Hatástalanítani kell a terroristák minden olyan törekvését, amely tömegpusztító fegyver megszerzésére irányul.
A demokrácia kérdésében azonban már eltértek a vélemények. Míg Bush elnök Putyin szemére vetette az orosz demokratikus fejlődésben észlelt "visszaesést", utóbbi azzal érvelt, hogy az orosz történelmi hagyományok miatt csak óvatosan kell bevezetni a demokratikus reformokat.
Bush, dicsérte a csúcstalálkozó "őszinte" jellegét, és közölte "nyílt" beszélgetést folytattak a demokrácia kérdéséről. "Bizonyos dolgok közösek a demokráciákban - a törvényesség, a kisebbségek védelme, a szabad sajtó és az életképes politikai ellenzék. Alkalmam volt - építő szellemben és barátságosan - megosztani aggályaimat (Putyin elnökkel) ezen egyetemes elvek oroszországi érvényesülését illetően" - mondta.
A tanácskozásoknak ez a része Putyin szerint érzékeny része volt a találkozónak, de igyekezett megnyugtatni mindenkit, kormánya elkötelezte magát a demokrácia mellett. "Minden visszatérés a totalitarianizmushoz lehetetlen lenne" - mondta, ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszországban a demokratikus reformok végrehajtásában, figyelembe kell venni az ország "bonyolult" történelmi múltját és a kommunizmus kiheverésének nehézségeit. Elismerte azonban, hogy Bush néhány észrevételét "figyelembe lehetne venni az én konkrét munkámban is".
A tanácskozást követően kiadott közleményből kiderül: a két fél megegyezett, hogy együttműködik a nukleáris biztonság kérdéseiben. Megállapodtak, hogy még az idén befejezik a kétoldalú tárgyalásokat a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való orosz belépés kérdéséről. Emellett a két ország képviselő a vállról indítható légvédelmi rakéták értékesítésének szigorú ellenőrzéséről szóló megállapodást írtak alá a találkozó előtt. A felek kötelezték magukat, hogy tájékoztatják egymást az ilyen típusú rakéták harmadik országnak történő eladásáról. Eladási tilalmat ugyan nem tartalmaz a megállapodás, de a felek megegyeztek, hogy igyekeznek rábírni az ilyen fegyvereik vásárlóit: harcoljanak a rakéták széles körű elterjedése ellen.
A csúcstalálkozó után George Bush hazautazott, míg Putyin péntek estig Pozsonyban marad hivatalos látogatáson.
Hűvösebb lett a kapcsolat
"Kissé hűvös pozsonyi béke" címmel kommentálja a pozsonyi Pravda George Bush és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójának fejleményeit. A baloldali lap szerint a két politikus barátságának régi fénye már megkopott, hiszen Putyin egyre szorosabbra húzza "irányított demokráciájának meneteit", és már Bushnak sem a terrorizmus elleni háború, hanem a szabadságot célzó küzdelem a vezérjelszava. Az amerikai elnök Pozsonyban elhangzott köztéri beszédében is azt tartotta a legfontosabbnak, hogy az ukrajnai és a grúziai forradalom után a szabadság övezetének kiterjesztése a cél: előbb Moldova, később Fehéroroszország lesz soron, de a szabadság eszménye végül minden értelmet és mindent lelket megérint.
Előre tudni lehetett, hogy a demokrácia kérdéseinek felvetése aligha szavatolja majd a pozsonyi eszmecsere szívélyes légkörét. A kérdés csak az volt, vajon Bush négyszemközt leckézteti-e meg Putyint, vagy beavatja a nyilvánosságot is. "Végül a kevésbé diszkrét módozatot választotta" - írta a Pravda.
A lap megállapítja: az orosz-amerikai kapcsolatok végül túlélték az őszinteség próbáját, hiszen az elnökök egyetértettek abban, hogy országaik között még mindig több az összekötő, mint az elválasztó erő. Megfogadták, hogy közösen járnak el a globális fenyegetettség elleni fellépésben, kezdve a terrorizmustól egészen a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozásáig. "Végső soron elmondható: ha a közös érdekek okán a hidegháború idején is képesek voltak az együttműködésre, akkor erre a 'hideg béke' idején is képeseknek kell lenniük."
Más szlovák kommentátorok ugyancsak a kapcsolat lehűléséről beszélnek. Az egyik legtekintélyesebb pozsonyi folyóirat főszerkesztője szerint a viszony immár tisztán pragmatikus szintre süllyedt, azaz kapcsolataikat a kölcsönös érdekek diktálják. "A tekintélyelvű demokratának" számító Putyin magatartása hozzájárul Oroszország és ezáltal a nemzetközi kapcsolatok stabilizálásához. Éppen ezért a demokrácia, illetve a demokrácia hiányának kérdései a főszerkesztő szerint a csúcstalálkozón csupán másodlagos szerepet kaptak.
Szlovákia korábbi washingtoni nagykövete, Martin Butora úgy vélte, hogy a közös értékek keresése teljes mértékben a háttérbe szorult, ehelyett a két elnök az Egyesült Államok és Oroszország közös érdekeire helyezte a hangsúlyt.
A Szlovák Külpolitikai Társaság elnöke, Alexander Duleba szerint a csúcstalálkozó legfőbb célkitűzése az volt, hogy az iraki válság után új alapokra helyezzék a két ország viszonyát. Felettébb kérdéses azonban, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok a jelenlegi helyzetben túlléphetnek-e az egyszerű érdekközösség szintjén.
[LHP.HU]
2005.02.25. 13:02