Arborétumok

Az eredetileg angolpark-stílusban létrehozott kert, a természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal tájképileg is szép látványt nyújtott a látogatóknak. Széleskörű népszerűségét azonban igazán Molnár Ferenc regényének köszönheti. A "Pál utcai fiúk" cselekményének fontos színhelye a "Füvészkert". Ez utóbbi elnevezés, mely a nyelvújítás korából származik, a regény nyomán terjedt el, s lett máig is használatos.

Szerkeszt

Az Arborétum növényállománya díszfákból, díszcserjékből, örökzöldekből, évelőkből és természetes talajtakarókból áll. A több mint 700 faj között igazi ritkaságokat, különlegességeket is találhatunk. A bejáratnál hatalmas termetű krími hársfa, észak-amerikai vöröstölgy és vadgesztenye fogadja a látogatót. Igen érdekesek a lassan növő tiszafák, melyek termése nem piros, hanem a ritkább, sárga színű.

Szerkeszt

Az 1900-as évek elején dr. Folly Gyula pécsi orvos az örsi szőlőhegyen egzótákat telepített. Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton klímáját, és jól tűrik a szárazságot is. Dr. Folly Gyula 1974-ben történt halála után a fia, Folly Gyula agrármérnök vette át, és jelenleg is végzi az arborétum fenntartását és továbbfejlesztését, melynek területe ma már 5 ha-ra nőtt.

Szerkeszt

A Frigyesi család az asszony vezetésével egy évtized alatt majdnem egy hektáron gazdag és mutatós arborétumot, gyümölcsöst, fűszernövény- és kaktuszgyűjteményt alakított ki. A kirándulóknak szívesen megmutatják a mintegy félszáz gyümölcsfajt, a több mint 30 fajt képviselő örökzöldeket és egzotákat.

Szerkeszt

A parkot 1890-es években létesítette a család. Gerenday Antal fiai, Dezső és Andor alapítják a Gerenday fenyőkertészetet, amelynek egy szép egyede a párizsi világkiállítás aranyérmét nyeri el. A nagyobbrészt örökzöld növényekből és ritka fajokból álló gyűjtemény, mely hosszú évtizedeken át gyarapodott, európai hírű volt. A faiskola a háborúkat átvészelve 1945-től fokozatosan megszűnt.

Szerkeszt

A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, azzal a céllal, hogy a homokos, alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítsanak meg benne. A József főherceg nevét viselő liget telepítését 1914-re fejezték be, s a húszas, harmincas években Magyarország legjelentősebb növénykertjeként tartották számon. A II. világháború az arborétum faállományában is súlyos károkat okozott.

Szerkeszt

Recsk községétől délre kb. 2,5 km-re fekszik a Jámbor Vilmos arborétum, melyet Györke, Jámbor tanya vagy Bojtoskert néven is említenek. 1975-ben 69 ha lett védetté nyilvánítva kerttörténeti jelentősége miatt, ebből 4,58 ha az arborétum. Tengerszint feletti magassága 270-300 méter. Az eredeti vegetációt az északi alacsonyabb fekvésű területeken cseres-tölgyes alkotja, mely fokozatosan gyertyános-tölgyesbe megy át, a magasabb területeken pedig bükk a domináns.

Szerkeszt

Viszonylag fiatal múltra visszatekinto gyujteményes kert, melynek alapjait gróf Ambrózy Migazzi István a terület 1916-ban történt megvásárlását követoen tette le és kezdett kialakításához. Malonyai (ma Mlynany) birtoka szép kertjével Szlovákiához került, o Tanakajdon települt meg és itt, a Vas megyei Kám községhez tartozó Jeli-pusztán kezdett új jelentos szépségu kert kialakításához.

Szerkeszt

A Gyöngyös-patak partján fekvő 27 hektáros botanikus kertben a mérsékelt és hideg égöv fa- és cserjefajai láthatók. A gyűjtő- és megőrző tevékenység mellett az arborétum az erdészeti növénynemesítés egyik kutatóbázisa. A kert az év minden szakaszában tartogat látnivalókat, de legkedveltebb látogatási ideje a május, a Rhododendronok virágzási ideje.

Szerkeszt

Zalakaroson jelentős Phare CBC-s pénzből megvalósult a kertmozi bővítése, illetve a hozzá tartozó arborétum felújítása.

Szerkeszt