Közös nyilatkozatot adott ki húsz uniós tagállam kormánya, amiben azt kérik, hogy a magyar kormány vizsgálja felül az LMBTQ mozgalmat érintő tavaszi parlamenti döntéseit.
A holland kormány oldalán nyilvánosságra hozott dokumentumot a következő államok írták alá: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Görögország, Hollandia, Németország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Málta, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Svédország.
Hétfőn az aláírók száma még 14 volt, de kedden reggel a Politico már arról számolt be, hogy a franciák és a németek is csatlakoznak. A nyilatkozat utal arra, hogy a gyermekvédelemre hivatkozva büntethetnek meg a jövőben olyanokat, akik Magyarországon szerveznek vagy részt vesznek a Pride-on, vagy hasonló rendezvényeken. Az aláírók aggodalmukat fejezik ki, hogy a jövőben mindez milyen hatással lehet a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a magánélet szabadságára.
Nem véletlen a tiltakozás
Az időzítés egybeesett a mai brüsszeli meghallgatással, ahol a tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereiből álló Európai Unió Általános Ügyek Tanácsában (GAG) a magyar kormány képviselőjét faggatták az ország demokratikus helyzetéről. Ez a meghallgatás egyébként egybeesett azokkal az egyre sűrűbb követelésekkel, hogy folytassák a Magyarország ellen még 2018-ban indított, a 7. cikkely szerinti eljárást.
A 27 tagállamból 20 nagy valószínűséggel már támogatja, hogy folytassák az eljárást – ennek következő lépéséhez 22 tagállam szavazatára van szükség –, amelynek végén akár meg is vonhatjákaz ország szavazati jogát a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsában, valamint az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsban.
A magyar kormányt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter képviselte, aki nem a legegyszerűbb helyzetben tette ezt,
Ugyanis egyre több tagállam kritizálja a magyar kormányt a magyar jogállamiság vélt vagy valós megsértése, valamint a folyamatos magyar vétók miatt.
A délelőtti értekezlet előtt Bóka nyilatkozott a magyar és a nemzetközi sajtónak. Azt mondta, hogy „a meghallgatáson túl semmilyen más cselekményre nem számít, mert erre a mai napirend nem ad lehetőséget”.
Ebben a videóban nézhető meg a miniszter rövid sajtónyilatkozata. Kérdést kapott a Pride betiltásáról is, de mint mondta, nincs olyan Magyarországon, hogy Pride-betiltás. Viszont hozzátette, igyekszik kollégáinak alkotmányos és jogi keretet felvázolni, hogy árnyaltabb képet kapjanak a magyar döntés hátteréről.
index.hu
Feltöltve: 2025.05.27.
Megnézve: 20