Merre tovább, Vatikán? Liberális és konzervatív pápajelöltek csapnak össze a konklávén | HIREK

Merre tovább, Vatikán? Liberális és konzervatív pápajelöltek csapnak össze a konklávén

A Ferenc életművét folytató, reformer szellemiségű pápa, avagy a hagyományokhoz jobban ragaszkodó, konzervatív püspök foglalja el Szent Péter székét? – ez a kérdés foglalkoztatja már napok óta a világot. A közelgő konklávé eredménye ugyanis nemcsak a hívők számára lesz meghatározó, de a világpolitikára is jelentős hatása lehet.

A húsvéthétfőn elhunyt egyházfő már 2013-as megválasztásakor egyértelművé tette, hogy közéleti, társadalmi kérdésekben jóval aktívabb kíván lenni, mint elődje, mint XVI. Benedek, ezt az ígéretét pedig be is tartotta. A melegekkel kapcsolatban például a katolikus tanításhoz képest jóval megengedőbb álláspontot képviselt, és a 2015-ös menekültválság idején is a befogadás üzenetét hirdette.

A legesélyesebbek közé tartozó, Fülöp-szigeteki Luis Antonio Taglét progresszív gondolkodásmódja miatt gyakran emlegetik „ázsiai Ferencként”, relatív fiatalsága – 67 év – okán pedig joggal lehetne arra számítani, hogy sok ideje maradna irányvonala megerősítésére.

Vélhetően folytatná Ferenc útját az olasz Pietro Parolin is, aki ráadásul gyakorlott diplomata is: hozzájárult az USA és Kuba közeledéséhez, és a Kínában üldözött katolikus egyház helyzetének javításához is, így sokan hiszik, vele az élen még érzékenyebb lenne a közéleti ügyekre a Vatikán.

Már 2013-ban esélyesnek számított a ghánai Peter Turkson, aki a melegeket és a válásokat illetően tradicionálisnak számít. A fogadóirodák listáján ugyancsak előkelő helyet foglal el Erdő Péter, aki szintén a konzervatív bíborosok táborát erősíti.

De vajon a leendő egyházi vezető filozófiájának mekkora tényleges jelentősége lesz a világra?

– A mindenkori pápa a Vatikán élén egy szuverén ország első számú vezetője, ahogy az amerikai, vagy bármelyik másik ország elnöke, miniszterelnöke. A szavának ugyanakkor van egy vallási többlete, hiszen nemcsak egy mikroállamot irányít, de ő 1,4 milliárd ember szellemi vezetője is, gondolatai pedig szellemi iránytűként szolgálnak – mondta lapunknak Tarcsay Péter.

A Vatikán-szakértő szerint egy pápa személyiségétől is függ, hogy milyen gyakorisággal nyilvánul meg az egyházat közvetlenül nem érintő, napi politikai kérdésekben, vagy nagyon megosztó témákban. Ám a mindenkori pápának nem dolga, hogy bármilyen formában bárkire ráerőltesse az akaratát, inkább csak utat mutat a döntéshozóknak.

– A tippelgetést érdemes meghagyni a brit fogadóirodáknak, jelenleg azt sem lehet tudni, a püspökök egy konzervatívabb vagy liberálisabb pápát szeretnének-e. A következő két hétben Dél-Amerikától Ausztráliáig érkeznek a bíborosok Rómába, lesznek, akik életükben csak másodjára fognak találkozni. Csúnya szóval ilyenkor jön a kampányidőszak, megismerkednek, megosztják egymás között a véleményüket, addig nem tudhatjuk, ki fog kijönni ebből a legjobban – magyarázta Tarcsay Péter, aki rámutatott, 2013-ban senki nem számított Jorge Mario Bergoglio, a későbbi Ferenc győzelmére.

De vajon milyen érvek szólhatnak a magyar bíboros mellett?
Erdő Péter a világszinten az egyik, ha nem a legelismertebb egyházi jogász. Köztudott róla, hogy józan gondolkodású, aki jól kijön a tradicionálisokkal és a liberálisokkal is

– fogalmazott a Vatikán-szakértő.

Magyar pápa?
Egy magyar ember legközelebb több mint fél évezrede került a pápai trónhoz. A jobbágysorból felemelkedett dúsgazdag bíborost, Bakócz Tamást a XVI. század elején, II. Gyula regnálása alatt mindenki potenciális utódként kezelte, ám a nála is befolyásosabb olasz bíborosok végül felülkerekedtek rajta. Az 1513-as konklávé első szavazásán Bakócz nyolc szavazattal második lett Giovanni di Medici mögött, aki a kétharmad híján megtartott második fordulóban már fölényes győzelmet aratott. Vatikáni hírek szerint a halálos ágyán II. Gyula is azt kérte a bíborosoktól, ne Bakóczot válasszák meg az utódjául.

blikk.hu

Feltöltve: 2025.04.23.
Megnézve: 5

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra