- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
Napvilágot láttak az idei történelemérettségi feladatai!
A Blikk is megírta, hogy ma a történelemmel folytatódnak az írásbeli érettségik: középszinten 68 131, emelten pedig 7025 diák vizsgázik.
Korábban beszámoltunk róla, hogy tegnap este napvilágot látott egy feladatlap, ami a történelemérettségiből szivároghatott ki. A bejegyzést azóta eltávolították. Sokan viszont felfedezték, hogy a lapon ugyanaz a sorszám szerepelt, mint ami a hétfői magyarérettségi feladatlapján. Hamarosan kiderül, valóban az idei történelemérettségi részéről van-e szó.
A keresztény vallástól egészen az elöregedő magyar társadalomig kell ma eljutniuk a középszinten érettségizőknek történelemből. Az Eduline szerint a 12 feladatból álló első részben előkerül a kereszténység, a Szovjetunó, az Európai Unió, valamint Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadaságharc és az első ipari forradalom is.
Oroszországgal is egészen sokat kell foglalkozniuk a vizsgázóknak, hiszen van egy feladat a sztálini Szovjetunióval kapcsolatban, de az 1956-os forradalom is feltűnik, valamint az Európai Unió intézményrendszerét sem árt ismerniük az érettségizőknek.
Az írásbeli érettségi második részében két rövid és két hosszú esszéből kell egyet-egyet választaniuk a középszinten vizsgázó diákoknak: azokat a megadott források, azaz a szövegek, képek vagy térképek segítségével kell kidolgozniuk.
Idén a középszinten érettségizők egy 100-130 szavas rövid esszében az ókori Róma egy jelentős uralkodójáról vagy a második világháború egy jelentős helyszínéről írhatnak, míg a 210-260 szavas hosszú esszé témaköre a reformkor egy jelentős alakja vagy az 1989-es események lehetnek.
Pontban 9 órakor kezdődött el a tavaszi érettségi vizsgák harmadik napja, amikor a történelmi ismereteikről adnak számot a diákok. Középszinten 180 perc, emelten pedig 240 perc áll a diákok rendelkezésére a feladatok megoldásához. Legális puskaként mindkét szinten használhatnak atlaszt, de középszinten ezt maguknak kell biztosítaniuk, míg az emeltezőknek az iskola adja.
A történelemérettségin a vizsgázók mindkét szinten egyben kapják meg a rövid feladatokat és esszékérdéseket, tehát maguk dönthetik el, hogyan osztják be a rendelkezésükre álló időt. Mindkét szinten maximum 100 pontot érhetnek el a diákok: 50 pontot az esszékkel, 50-et pedig a rövid feladatokkal. Ez egészül majd ki később a szóbeli vizsgáért kapható maximális 50 ponttal.
Az Eduline megkeresésére egy történelemtanár elmondta, mennyire látja nehéznek a feladatokat. A szakember a feladatsort átlagosnak nevezte, de azt hozzátette, nem árt egy kevés szakismeret.
A rövid feladatoknál sokat segítenek az ábrák, források, aki pedig rendelkezik egy kis szövegértési képességgel, logikus gondolkodással, tudja a forrásokat elemezni, tud információkat leolvasni az ábrákról, az nem kerülhet bajba
– mondta a történelemtanár, aki hozzátette: a logikai gondolkodás is nagyon fontos.
Közben az Oktatási Hivatal is megszólalt arról, valóban kiszivárgott-e az egyik feladatlap. Részletek ebben a cikkünkben:
Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint a reformkorról szóló hosszú esszé „nagyon kézenfekvő” lehet a diákoknak. Úgy gondolja, hogy a magyarországi reformkorra minden tanár nagy hangsúlyt fektet, viszont 1989-et van, aki már az időszűke miatt nem tudja olyan alapossággal átadni a diákjainak, mint amekkorával ahhoz kellene, hogy a diákok érettségi nagyesszét tudjanak belőle írni. A pedagógus elmondása szerint van, aki ezt a témakört már csupán vázlatosan tudja átvenni a diákokkal – így a szaktanár szerint valószínűbb, hogy az érettségizők többsége a reformkorról szóló esszé megírását választja.
A rövid esszék – ahol a diákok választhatnak, hogy az ókori Róma egy jeles uralkodójáról, vagy a II. világháború egy fontos személyéről írnak 100-130 szóban – a szaktanár szerint „nagyon jól megoldhatók”, hiszen „mindkét téma központi jelentőségű”, így aki a közélet iránt érdeklődik, az foglalkozott szerinte ezekkel a témákkal. „Ezek azért tipikusan jó feladatok, mert azok a diákok, akik a központi jelentőségű témákkal szeretnek foglalkozni, megtalálják a terepüket” – mondta a pedagógus.
blikk.hu
Feltöltve: 2023.05.10.
Megnézve: 162
További hírek
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
