HIRDETÉS
HIRDETÉS

Új egységfront körvonalazódik az európai politikai koordináta-rendszer jobboldali részén, az együttműködés kezd hivatalos formát ölteni, amelynek része a Fidesz is. Orbán Viktor és konzervatív szövetségesei közös deklarációval szálltak be az Európai Unió jövőjéről szóló vitába.

A Fidesz csatlakozott Jarosław Kaczyńskinek, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) elnökének július eleji, Európa jövőjét érintő felhívásához. Orbán Viktor szerint az állásfoglalás a nemzetek, a családok és a hagyományos keresztény értékek védelméről szól.

A kezdeményezést a következő pártok írták alá az Európai Néppárttól jobbra álló európai parlamenti frakciókból:

Fidesz, Magyarország (frakció nélkül),
Jog és Igazságosság, Lengyelország (Európai Konzervatívok és Reformerek),
Nemzeti Tömörülés, Franciaország (Identitás és Demokrácia),
Liga, Olaszország (Identitás és Demokrácia),
Olasz Testvérek, Olaszország (Európai Konzervatívok és Reformerek),
Vox, Spanyolország (Európai Konzervatívok és Reformerek),
Szabadságpárt, Ausztria (Identitás és Demokrácia),
Flamand Érdek, Belgium (Identitás és Demokrácia),
Bolgár Nemzeti Mozgalom, Bulgária (Európai Konzervatívok és Reformerek),
Dán Néppárt, Dánia (Identitás és Demokrácia),
Észt Konzervatív Néppárt, Észtország (Identitás és Demokrácia),
Finn Párt, Finnország (Identitás és Demokrácia),
Görög Megoldás, Görögország (Európai Konzervatívok és Reformerek),
JA (Helyes Válasz) 21, Hollandia (Európai Konzervatívok és Reformerek),
Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Románia (Európai Konzervatívok és Reformerek),
a litvániai lengyel kisebbség pártja (Európai Konzervatívok és Reformerek).
Mi hozza össze őket?

Hajdú András, a Mathias Corvinus Collegium politikatudományi kutatóműhely kutató tanára az Indexnek úgy foglalta össze a közös alapot, hogy egy-két területet leszámítva mindannyian bizalmatlanul tekintenek a további centralizációra, arra, hogy a közös európai intézmények a tagállamok rovására növeljék a hatásköreiket.

Vannak azonban olyan szakpolitikák, amelyekben még a rendszeresen a szuverenitás védelmét hangsúlyozó Orbán Viktor is a mélyebb unió támogatója. Ilyen például az az elképzelés, hogy az eurót használó pénzügyminiszterek együttműködési fórumához hasonlóan jöjjön létre egy, a schengeni belügyminisztereket tömörítő tanácskozás a határvédelemről. A magyar miniszterelnök a közös európai hadsereg kérdésében is integrációpárti, már 2016-ban ennek fontosságáról beszélt.

A külpolitika a törésvonal
Vannak köztük olyan pártok, amelyek kifejezetten bizalmatlanok Oroszországgal vagy Kínával szemben, mások sokkal nyitottabb álláspontot képviselnek ebben.

Hajdú András ezt a történelmi hagyományokra és a belpolitikai stratégiákra vezeti vissza.

Példaként a francia Nemzeti Tömörülést említi, Le Penék oroszbarát pártként vannak számon tartva, de a kutató szerint a mindenkori párizsi vezetés általában szereti moszkvai kapcsolatait arra használni, hogy a világpolitikában jelentős szereplőként tűnhessen fel.

A lengyel Jog és Igazságosság elkötelezett atlantista külpolitikát visz a lengyel hagyományok miatt, de ez sem akadálya annak, hogy a Kreml irányába sokkal nyitottabb Fidesszel szövetséget alkossanak az európai politikában.

Ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy az ECR mennyire kritikus hangvételű a keleti hatalmakkal, bemutattuk az ECR és az ID közti különbségeket is.

Új EP-frakció?
Az aláírók – az EP-ben a függetlenek között ülő Fidesz-képviselőcsoport kivételével – a mérsékeltebb, EU-szkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint a radikálisabb Identitás és Demokrácia (ID) frakciókból érkeznek.

A Fidesz képviselői idén márciusban léptek ki a Néppárt frakciójából, később, hosszú vitát és felfüggesztett tagságot lezárva a párt távozott az EPP-ből. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációvezetője úgy fogalmazott az Index Kibeszélő című műsorában, hogy ha maradnak, valószínűleg kizárták volna őket.

Sok millió európai polgár maradt képviselet nélkül. Európai reneszánszt akarunk, azért fogunk dolgozni, hogy a kereszténydemokratáknak legyen képviseletük és hangjuk Európában

– ezt Orbán Viktor jelentette ki áprilisban, azt követően, hogy vendégül látta Budapesten Matteo Salvinit és Mateusz Morawieckit, itt már egyértelműen az új európai konzervatív tömb létrehozása volt a téma.

A stratégiai és történelmi ellentétekből fakadó bizalmatlanság korábban akadályozta az együttműködést, és ebben szerepe volt a jobboldali vezetők közti rivalizálásnak is. Most már sokkal inkább elképzelhető, hogy a későbbiekben létrejön egy közös frakció

– vélekedik Hajdú András. 2014-ben még Marine Le Pen és a brexitpárti UKIP-vezető, Nigel Farage egymással versenyeztek az EU-szkeptikus EP-képviselőkért.

Ami komoly változás, hogy a 2010-es években a hagyományos pártok veszítettek bázisukból, a kisebb támogatottsággal bíró jobboldaliak pedig növekedni tudtak. Németországon kívül az EU más, nagyobb tagállamaiban a Néppárt tagjai nincsenek kormányon (Franciaország, Lengyelország, Spanyolország), vagy legalábbis koalíciós szerepvállalás esetén sem adnak kormányfőt, mint például Olaszországban.

Érvelése szerint a marginális szereplők erősödése és a lehetőség arra, hogy hatalmi pozícióba kerüljenek, megváltoztatta a gondolkodásmódjukat, ez beszűrődött a nemzetközi színtérre, és fontossá vált, hogy milyen európai szintű partnerségeket kötnek.

A Néppárton kívüli szervezetek részéről tudatosabb, aktívabb együttműködés kezdődött, ennek a folyamatnak sokáig a brit konzervatívok jelentették a motorját.

Intézményesített formáról viszont nem esett szó a deklarációban, amely kimondja: „azt akarjuk, hogy ez a közös dokumentum legyen kulturális és politikai munkánk alapja”.

Vezető kormánypárt közülük csak a Fidesz és a lengyel PiS, illetve az olasz Liga tagja Mario Draghi kormánykoalíciójának. Ha EP-frakció egyelőre nem is lesz belőle, az EU jövőjéről szóló idei diskurzusban és a szuverenisták kontra föderalisták vitában egymást támogatva képviselhetik irányvonalukat.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója 63 mandátummal rendelkezik a 705 tagot számláló Európai Parlamentben, míg az Identitás és Demokrácia 71 fővel.

A kimaradók
Bár az ECR-ból és az ID-ből is van több hiányzó, köztük a holland Geert Wilders Szabadságpártjával, feltűnő, hogy az Európai Unió vezető tagállamából az Alternatíva Németországért nincs az aláírók listáján. A Fidesznek nem is feltétlenül érdeke az AfD-vel összebútorozni, Németország hazánk egyik legfontosabb gazdasági partnere, ezért nem lenne jó akusztikája, ha a magyar kormánypárt a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki csoporttal kötne európai szövetséget.

Novák Katalin, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért is felelős alelnöke, miután kiderült, hogy az Európa Tanácsban közös frakcióban vannak az AfD-vel, leszögezte, hogy

mi kétoldalú módon az AfD-vel nem ápolunk kapcsolatot. A mi partnereink Németországban az uniópártok, a CDU és a CSU. Ez most is így van, és ezen nem áll szándékunkban változtatni.

Hajdú András az AfD megosztottságát is az okok között látja:

Több, egymással rivalizáló és eltérő stratégiai irányvonalú csoport van a párton belül, a jelöltállítással összefüggésben is sok vita van, ezek elvihetik a figyelmet a nemzetközi együttműködésről, a dinamikusabb pártok több energiát tudnak erre fordítani.

A hivatalos listán ugyan olvasható a nevük, de az Azonnali a holland sajtóra hivatkozva azt írja, hogy a Helyes Válasz végül nincs a tagok között.

Hajdú András azt is kiemelte, hogy sokszor kizárólag az EP-mandátumok számában mérjük egy európai szövetség sikerességét, de azt is érdemes nyomon követni, hogy ezek a pártok nemzeti szinten mekkora támogatottsággal rendelkeznek, van-e kormányzati szerepük, vezetnek-e nagyobb településeket vagy régiókat.

index.hu

Feltöltve: 2021.07.15.
Megnézve: 68

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra