HIRDETÉS
HIRDETÉS

A csütörtökön kezdődött EU-csúcsról, a devizahitelekről és a reklámadóról kérdezték Brüsszelből adott telefoninterjújában a magyar kormányfőt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken.

A hírek szerint péntek délután az uniós országok vezetői tagállamonként szavaznának arról, hogy támogatják-e Jean-Claude Juncker megválasztását az Európai Bizottság (EB) elnökévé. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban kifejtette: nem gyakori eset az Európai Unióban (EU), hogy nyílt szavazással döntenek személyi kérdésekről, de mivel elvi kérdésről is szó van, ezt lehet elkerülni. Hozzátette: úgy néz ki, nagy fölénnyel megválasztják a néppárti politikust az EB elnökévé. „Én ezt a döntést nem fogom támogatni” – tette egyértelművé.

A kormányfő megállapította, Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy alkudozzon ezzel kapcsolatban, mivel egy elvi kérdésről van szó, és szavát adta az európai parlamenti választás során a magyar választóknak, hogy mit fog képviselni. Szerinte a személyen túl van egy rossz gyakorlat Brüsszelben, az uniós szakzsargonban föderalistáknak nevezettek „lopakodó szerződésmódosítással” olyan jogokat próbálnak elvonni a tagállamoktól, amelyek egyértelműen a nemzetállamokhoz tartoznak; Magyarország ettől sokat szenvedett. Leszögezte: a szavazatával egy világos jelzést akar adni arról, hogy Magyarország nem fogadja el ennek a folytatását, a létkérdéséről van szó, ki kell tartani a nemzeti érdekek mellett.

Megállapította: ez nem egy vesztes pozíció, hisz a bankadót, a „multiadót” és a rezsicsökkentést is bevezette és megvédte a magyar kormány, bár konfliktusok árán. Magyarország akkor jár jól, ha most világosan leszögezi az álláspontját, a szavazás után ugyanakkor együttműködésre törekszik majd az új elnökkel, a magyar érdekeket szolgálva – tette egyértelművé.

A miniszterelnök úgy vélte egyébként, hogy az EP-kampány során bevezetett csúcsjelölti rendszer „nyíltan vagy rejtetten” elvonta a miniszterelnökök azon jogát, hogy ők jelöljék a Bizottság elnökét, holott az alapszerződés ezt rögzíti. Ez egy olyan „rejtett szerződésmódosítás”, amely a nemzetállamoktól von el jogkört – tisztázta. Szerinte Juncker egy nagyon racionális, ésszerű és nyugodt, akivel meg fogja találni a közös hangot a magyar fél. Orbán Viktor nem tart bosszútól a nemmel való szavazás miatt, mivel – mint mondta – az kisstílű, a politikához pedig kell bizonyos lovagiasság, ellenkező esetben rossz viszonyok alakulnak ki; az európai vezetők többségében viszont megvan a nagyvonalúság– állapította meg.

Devizahitelek – előbb az eredeti állapot helyreállítása, aztán a kivezetés

A kormányfő a rádióinterjúban beszélt a devizahitelek ügyéről is. Elmondta, egy több lépésből álló akciótervet fogadott el a kormány, amelynek első szakasza a Kúria döntésének átvezetése a magyar jogrendszerbe. Talán már pénteken megjelenik a jogszabálytervezet, amelyet a Parlament megvitat majd, az ehhez kapcsolódó bírósági eljárások részletszabályait is megalkotta a kabinet, és benyújtotta az Országgyűlésnek – fűzte hozzá. Az akcióterv következő lépése szeptemberre várható, akkor születhet törvény arról, miként kell elszámolniuk egymással a bankoknak és az ügyfeleknek. Végül pedig – remélhetőleg az év végéig – megszületik majd a devizahitelek kivezetéséről szóló jogszabály, vagyis a kölcsönök kötelező forintra váltása jelent majd teljes körű megoldást a hiteleseknek – vázolta fel a következő időszak menetrendjét.

Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez egy új korszak kezdetét is jelenti Magyarországon. Az eddigi gyakorlat, „a bank mindig nyert” életérzés után most eljöhet a „fair bankok” ideje, amely tisztességesebb a jelenleginél, ahol az emberek nincsenek kiszolgáltatva az erőfölényükkel visszaélő pénzintézeteknek.

A bankrendszer stabilitását firtató kérdésre úgy reagált: a tisztességtelenség esetében nincs mód mérlegelési lehetőségre, ezt a kérdést az eredeti állapot helyreállításával kell rendezni. A kivezetésnél lehet aztán üzleti és bankstabilitási szempontokat is figyelembe venni – rögzítette. A kormányfő nyomatékosította: nem volna helyes, ha a bankok tisztességtelenségéből származó terheit magára vállalná az állam; állami szerepvállalás lehetőségéről majd a devizahitelek forintra történő átváltása során lehet beszélni. A tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosítás egyébként a forinthiteleknél is megvolt, ez egy későbbi diskurzus – vissza kell térni a tisztesség ösvényére – húzta alá.

Extraprofitot termelő iparág – tabukat kell ledönteni

A kormányfőt a műsorban kérdezték a reklámadó ügyéről is. Orbán Viktor úgy vélte, a reklámadó története „kísértetiesen emlékeztet” a bankadó esetére, mivel korábban a bankszektor is tabunak számított és tiltakozás zajlott az adó bevezetése ellen. Vannak azonban bizonyos területek, ahol extraprofit képződik; „nem irigyeljük, nem vagyunk kommunisták”, de a méltányos közteherviselésben mindenkinek részt kell vennie az erejéhez mérten, ez egy elvi kérdés – emelte ki. Elmondta azt is: a döntés előtt pontosan tudta a kormány, hogy milyen reakciók lesznek, zsarolásnak lesz kitéve és nyomás alá kerül a kormányzat, de ez így volt más különadók esetében is – mutatott rá. Arra a felvetésre, hogy a befolyó összeg a költségvetés szempontjából viszonylag csekély mértékű, úgy reagált: négy év alatt 40 milliárd forint jelentős összegnek számít.

hirado.hu

Feltöltve: 2014.06.27.
Megnézve: 1917

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra