• LHP

Kedden hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla ügyében, a per igazi tétje az volt, hogy be lehet-e bizonyítani ötvennyolc év után bármit is az '56-os forradalom utáni kegyetlenkedésekről. Az ügyész az általános igazságérzetre és a nemzetközi jog alapelveire hivatkozott, az ügyvéd szerint a perre csak a „2010-es rendszerváltás” és az új emlékezetpolitika miatt került sor. Biszku alig szólalt meg a tárgyaláson, végig csendben ült.

A volt belügyminisztert felbujtóként többe ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel visszaélés miatt és kommunista bűnök tagadáasa miatt is bűnösnek mondta ki a Fővárosi Törvényszék. Biszku 5 év, 6 hónap börtönbüntetést kapott és 10 év közügyektől eltiltást.

Biszku Bélát három bűncselekménnyel vádolta az ügyészség:

- a genfi egyezmény alapján háborús bűncselekménnyel, többek között az 1956 utáni megtorlások részeként a polgári lakosságra leadott sortüzek elrendeléséért;
- lőszerrel való visszaéléssel, mert 2012-ben tizenegy darab sörétes lőszert találtak a lakásán a rendőrök;
- a kommunista rendszer bűneinek tagadásával, a 2010-ben a Duna Tv Közbeszéd című műsorában elmondottak miatt.

A három vádpontból értelemszerűen az első, a háborús bűncselekmény a legsúlyosabb, az ügyész, Végh Tamás túlnyomórészt ennek elemzésével foglalkozott kedden. Az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést kért Biszkura, emellett a közügyektől való eltiltását is kezdeményezte.

Biszku ügyvédje, Magyar Gábor azzal kezdte beszédét, hogy kifejtette: a Biszku elleni eljárás csak a Fidesz 2010-es kormányváltása után indult el, hiszen semmi sem indokolta, hogy az elmúlt 25 évben vádat emeljenek Biszku ellen. Felemlegette a „mindenféle” történelemkutató intézetek létrehozását, a tankönyvek lecserélését, és idézett az Alaptörvény preambulumából is, hogy bebizonyítsa: a kormány újra akarja írni a történelmet, ennek része a Biszku elleni per.

A sortüzekért az ügyészség szerint közvetetten felelős a 92 éves Biszku, mivel ő is részt vett a sortüzeket végrehajtó karhatalom létrehozásában és irányításában. A volt belügyminiszter ugyanis tagja volt a(z 1956. november elején megalakult) Magyar Szocialista Munkáspárt központi, irányító és döntéshozó testületének – és ezáltal a legszűkebb pártvezetésnek –, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak.

Ez a testület hozta létre a karhatalmat, aminek az volt a feladata, hogy a forradalom leverése után fenntartsa a rendet és fellépjen a polgári lakosság ellen. Az ügyész a karhatalom felállításáról szóló ülésen elhangzottakat a keddi tárgyaláson is részletesen elemezte.

Az ügyész szerint nincs jelentősége, hogy volt-e konkrét tűzparancs az '56-os sortüzekben, mert a karhatalom célja és a karhatalom működéséről szóló szabályzat már eleve egy általános, „ideológiai tűzparancsot” adott. Az ügyész idézett ebből a szabályzatból, ami kimondja, hogy ellenforradalmi zavargásnál, lázongásnál megengedett a fegyverhasználat. A genfi egyezmény alapján viszont mindez háborús bűncselekmény.

Az egykori belügyminiszter az eljárás korábbi szakaszában tett egy rövid vallomást, ezt a keddi tárgyaláson is felolvasta a bíró a védő kérésére. Biszku ebben tagadta a bűnösségét. Azt mondta, hogy az Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek gépírásos jegyzőkönyveit utólag készítették Kádár János instrukcióinak megfelelően, ezek a leiratok ezért nem pontosak. Az ügyész szerint ezek a papírok hitelesek, hiszen ezeket az állampárt készítette és őrizte, utána kerültek az állami levéltárba.

Az ügyész azt is elmondta, hogy olyan szintű terror és fellépés, ami a forradalom után Magyarországon volt, a kommunista rendszerben nem történhetett a legfelsőbb pártvezetés tudta és beleegyezése nélkül, ennek a pártvezetésnek pedig Biszku is tagja volt.

Az ügyészség dolgát nehezítette, hogy közvetlen tanú, aki ott lehetett a párt vezetésében vagy a sortüzeknél, már nem él. Ezért történészek véleményére, iratokra és az áldozatok leszármazóinak vallomásaira alapozták a vádiratot. A bíróságnak alapvetően azt kellett eldöntenie, bizonyítható-e, hogy a polgári lakosok elleni sortüzek az MSZMP vezetésének tudtával, jóváhagyásával, sőt kezdeményezésére történtek.

Biszku a perben nem tett vallomást, és tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Azzal védekezett, hogy a sortüzeknél nem volt ott, így nem adhatott rájuk parancsot sem. Az elmúlt években többször elmondta, hogy az 1956 után történtekkel kapcsolatban nem bánt meg semmit, nincs miért bocsánatot kérnie, Nagy Imre pedig „megérdemelte a sorsát”.

Az ügyészség szerint Biszku tette a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló genfi egyezmény szerinti súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettnek minősül. A genfi egyezményt egyébként 1954-től kellett alkalmazni Magyarországon.

index

Feltöltve: 2014.05.13.
Megnézve: 2187

További hírek

• Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
• Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
• Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
• Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
• Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
• Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén

Vissza a főoldalra

2003 - LHP Portálcsoport - Minden jog fenntartva
0.002 s