- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél érdekeit – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a devizahitelekkel kapcsolatban. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a döntés visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, amelyeknek köszönhetően csökkent a devizahitelesek száma, és közben a gazdaság is növekedni tudott.
„Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen a clausura rebus sixtantibus elve alapján megváltoztathatja” – ezekkel a szavakkal jelentette be az Alkotmánybíróság elnöke, hogy kivételes esetekben, törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött devizahitel-szerződések.
Ilyen – kivételes eset – lehet például az, ha a szerződés fenntartása valamelyik fél érdekét lényegesen sértené, illetve az is, ha bizonyos változások, mint például a nagymértékű árfolyamváltozás, nem voltak előre láthatók. Az Alkotmánybíróság szerint azonban csak úgy lehet módosítani a szerződéseket, ha ezzel egyik fél érdekei sem sérülnek jelentősen.
„A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett” – mutatott rá Paczolay Péter, az Ab elnöke.
Józan alkut kell kötni – vélte a Híradó által megkérdezett elemző. Török Bálint szerint az érdekegyensúly azt jelenti, hogy a bankoknak, a kormánynak és a devizahiteleseknek is részt kell vállalniuk a terhekből.
„Tehát nem kizárólag a bankszektorra kellene a terheket hárítani, mint ahogy korábban egy-két felvetés erre utalt, hanem mindenki részt vehet benne. Az arányok módosulhatnak, de az érdekegyensúly fenntartása valószínűleg azt jelenti, hogy mindenki részt vállal majd” – állapította meg a, Buda-Cash Brókerház elemzője.
A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint az Alkotmánybíróság döntése lehetővé teszi azt is, hogy a lakáscélú hitelek mellett például a gépjárművekre felvett deviza alapú hitelszerződések ügyét is kezeljék majd új törvényekkel.
„Sokkal szélesebbé is tette a kormány jogosítványait, amikor már nemcsak a jelzáloghitelekről beszélhetünk, hanem gépjárművek vagy egyéb más deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan is ugyanezeket az elvárásokat lehetne majd megfogalmazni, amikor a törvénymódosítások készülnek” – magyarázta Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke.
A nemzetgazdasági miniszter szerint az Ab döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit.
„Azt gondolom, hogy eddig is törekedtünk arra, hogy alkotmányos alapokon álló és lehetőleg az érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzunk. Annak tudom be, hogy a devizahitelesek aránya csökkent az országon belül, mérséklődött az ország sérülékenysége, ez ugyanakkor nem járt az érdekegyensúly felbomlásával, hiszen a gazdaság jelentős mértékben növekedni tudott 2013 végén” – emelte ki Varga Mihály.
A devizahitelek állománya a kétezres évek közepén nőtt meg drasztikusan, a magas forintkamatok miatt ugyanis a legtöbb magyar család svájci frankban, japán jenben vagy euróban adósodott el. Néhány éve még 750 ezer családnak volt devizahitele Magyarországon, ez azóta jelentősen csökkent.
2010 óta a kormány több lépésben is segített az adósokon. Mintegy 170 ezren éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, nagyjából ugyanennyi adóson segített az árfolyamgát lehetősége, a Nemzeti Eszközkezelőnek pedig eddig 17 ezer ingatlant vásárolt meg.
"Nincs új helyzet"
A Bankszövetség közleménye szerint az Ab hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően. A döntés szerintük egyértelműsítette, hogy az Alkotmánybíróságnak nem hatásköre az egyedi szerződések vizsgálata.
"Menekül a kormány"
A baloldali összefogás szerint a devizahitelesek problémáinak megoldása a kormány kezében van. Az MSZP elnökségi tagja azt mondta: a kormánynak az elmúlt négy évben is minden eszköz a rendelkezésére állt, hogy segítsen a devizahiteleseken.
„A kormány nem csinál mást, hónapok, talán évek óta, minthogy menekül a probléma elől, megpróbálja áthárítani annak a megoldását a Kúriára, az Alkotmánybíróságra, esetleg európai fórumokra” – állapította meg Bárándy Gergely, az MSZP, elnökségi tagja.
A Jobbik az Országgyűlés azonnali összehívását kezdeményezi a devizahitelesek megsegítése érdekében.
„A mi felhatalmazásunk a választópolgárok által arról szól, hogy azonnali beavatkozással, ha tehetjük, azonnali cselekvéssel oldjuk meg ezt a problémakört. Megoldási csomagunk készen áll ez ügyben, nem vagyunk restek ezt megosztani bárkivel” – nyomatékosította Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.
Az LMP szerint az Alkotmánybíróság devizahitelesek ügyében hozott döntése „nem ad megnyugtató, azonnali megoldást”, hanem áthárítja a felelősséget az Országgyűlésre. A parlamentet pedig arra kényszeríti, hogy ezt visszahárítsa a bíróságokra – mutatott rá Róna Péter, az ellenzéki párt programtanácsának elnöke.
A Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt közleményében „cselekvésre szólítja fel a kormányt”. A párt kezdeményezi a devizahiteles szerződések „állami felülvizsgálatát” és a méltányos teherviselés érdekében szükséges jogszabály módosításokat.
A kormánypárt üdvözölte a döntést
A Fidesz üdvözölte az Alkotmánybíróság határozatát, amely szerintük világos felhatalmazás arra, hogy a törvényhozó mit tehet a következő parlamenti ciklusban. A kormánypárt célja teljes egészében kivezetni a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket – közölte Gulyás Gergely.
„Az a cél, hogy a következő ciklusra egyetlen egy devizahitel alapú jelzálog-szerződés se maradjon. Az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés kérdésében úgy gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság döntése után a Kúriának nincs oka tovább várni” – húzta alá a Fidesz frakcióvezető-helyettese.
Gulyás Gergely hozzáfűzte: az új Országgyűlésnek a Kúria döntése után lesz lehetősége arra, hogy a helyzetet viszonylag gyorsan, néhány hét alatt rendezze.
hirado
Összefoglalva: Tovább maszatolnak a devizahitelesek kontójára...
Feltöltve: 2014.03.17.
Megnézve: 2455
További hírek
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
- Fekete füst Ahmedabad felett – elnémult a világ
- A vészkijáraton ugrott ki az indiai repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője a rendőrség szerint
- Nyitott ajtóval száguldott egy sebesvonat Budapesttől egészen Székesfehérvárig
- Inkasszálták Budapest számláját, Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatót tartott
- Dráma Parajdon – átszakadtak az utolsó védőgátak, betört a víz a Telegdy-bányába is
- Drámai a helyzet Parajdon: „Sajnos elvesztettük a csatát a természettel”
