Már nem kell félni a külföldi rendszámok miatt | HIREK

Már nem kell félni a külföldi rendszámok miatt

Uniós bíróság tette helyre a magyar szabályozást a külföldi rendszámú autók ügyében. A történetnek szombathelyi szereplői vannak.

Több mint két esztendeje telibe lőtte az állam egy jogszabály megváltoztatásával a külföldi rendszámú autóval közlekedő magyar állampolgárokat, mondván, hogy az adóelkerülőknek titulált személyekre (köztük a nemzet publicistája), azaz a szlovák rendszámú autókkal járókra akar lesújtani.

A jogalkotó azonban nem mesterlövész-puskát használt, hanem lefűrészelt csövű sörétest, és az egyre nagyobb számban külföldön élő, vállalkozó magyarokat is eltalálta. Hullottak is a több százezres sallerek és kokik a gyanútlan polgárokra, mígnem a tiltakozás dacára valamennyit finomítottak a szabályozáson, de annak lényege nem változott.

Dr. Hankó Faragó Miklós, szombathelyi ügyvéd járt először sikerrel az egyik eset kapcsán megindult bírósági ügyben. A felfüggesztés után a szombathelyi bíróság az Európai Unió Bíróságához fordult, és annak megállapítását kérte: nem ellenkezik-e a uniós joggal a magyar szabályozás. Az év eleji kérdésre megérkezett a válasz: a magyar törvény annyira nem harmonizál EU alapelveivel, hogy egyenesen üti azokat, így aztán a folyamatban lévő esetekben a közösségi szabályozás a mérvadó.

Kis kronológia: magyar jog vs uniós alapelvek

Ahogy jeleztük, elméletileg a regisztrációs adót elkerülő magyar állampolgárokra (köznyelvben: a szlovák rendszámosok) céloztak a 2011-ben megváltoztatott törvénnyel, amely arról szólt, hogy belföldi üzembentartó, tulajdonos, illetve magyarországi lakóhellyel rendelkező járművezető Magyarország területén nem volt jogosult külföldi rendszámú gépjárművet vezetni.

A problémát az okozta, kizárólag a helyszínen lehetett és lehet ma is igazolni azt, hogy a törvény megfogalmazott kivételek alapján jogosan hajtja az illető az autót. Ehhez pedig - kelet-európai szokás alapján – dokument kellett és kell. Azaz a külföldön élő, dolgozó magyarok több mint tízféle, először még csak hitelesen lefordított papírral igazolhatták, hogy nem adócsalók, hanem tisztes polgárok. Egy-egy papír hiánya miatt az üzembentartóra 800, a vezetőre 400 ezer forint bírságot is kiróhattak a hatóságok – volt olyan vállalkozó, aki 1,2 milliós forint kört hozott össze azzal, hogy külföldi rendszámú kocsiban állítottak meg itthon. Aki 200 ezerrel megúszta, még szerencsésnek mondhatta magát.

Hamar kiderült, hogy ezer sebből vérzik a törvény, ám addigra sokakat megbüntettek, hiába volt óriási a felháborodás, hiába jelezte az ombudsman, hogy a jogszabály alkalmazása kezdettől fogva nehézségekbe ütközött. Szabó Máté ombudsman szerint a jogszabályi rendelkezések alkalmasak voltak arra, hogy sértsék a tulajdonhoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, valamint közvetlenül veszélyeztessék a tisztességes eljárás jogát. Ezért törvénymódosításra kérte a kormányt – így aztán következett a többszöri alakítgatás. Például a méregdrága OFFI- dokumentumok helyett most már bármilyen fordítás megfelelő. Hogy ehhez mit szólnak azok, akik súlyos tízezreket fizetettek ki korábban, azt nagyjából el lehet képzelni.

Dr. Hankó Faragó Miklós, szombathelyi ügyvéd vállalta fel az egyik kiemelkedő ügyet, erről tavaly decemberben számoltunk be. Az cikknek nagy visszhangja lett, az írás mai napig felbukkan nternetes fórumokon, Facebook-oldalakon.

A jogi szakember már akkor arról beszélt, hogy az Európai Bírósághoz kell fordulni, mert a szabályozás merőben ellentétes az uniós joggal. Az ügyvéd az írás nyomán rengeteg megkeresést kapott Ausztrián át Izlandtól Norvégiáig, a kint élő magyarok arról érdeklődtek, hogy mire készüljenek, ha haza merészkednek külföldön vett autójukkal.

Lett persze folytatás is: az ügyvéd márciusi írásunkban már jelezte a magyar szabályozást korántsem sikerült helyesen, szakszerűen, és más törvényi vagy közösségi jogi előírásoknak megfelelően megalkotni, így egy-egy jogerősen elmarasztaló hatósági határozat esetenként sikerrel támadható bíróság előtt. A szabályozás egyik legkritikusabb pontja, hogy utólagos igazolást nem fogadtak el az eljáró hatóságok. Ez az a pont, ahol felmerülhet a közösségi joggal történő ütközés lehetősége is.

„Ezt nem csak én gondolom így, hanem az ilyen ügyekben eljáró bírák közül többen is, mert Szombathelyen is és Székesfehérváron is felfüggesztettek több ügyemet azért, mert az eljáró bíró szükségesnek és indokoltnak tartotta előzetes döntéshozatal céljából megkeresni az Európai Bíróságot. Ez egy speciális eljárás, amelynek során az Európai Bíróság arról nyilatkozik, hogy egy adott közösségi jogi jogszabályt milyen szempontok alapján kell értelmezni, és amennyiben az derül ki, hogy az értelmezés eredményeként a nemzeti jogszabály ütközik az európaival, akkor a közösségi jog alapján kell eldönteni az ügyet, azaz a nemzeti jogszabályt félre téve kell határozni” – nyilatkozta az ügyvéd idén márciusban.

Uniós döntés: felülírt jogszabály

Dr. Hankó Faragó Miklós a héten arról számolt be, hogy az Európai Bíróság megvizsgálta a kérdéses szabályozást a szombathelyi bíróságtól kapott megkeresés alapján. A magyar fél arra volt kíváncsi, összeegyeztethető-e az uniós joggal az az előírás, hogy külföldi rendszámú autó vezetése esetén csakis a helyszínen igazolható a jogos használat.

Az Európai Bíróság októberben meghozta a végzést, mégpedig rövidített eljárás nyomán, ami egyebek mellett azt is jelenti, hogy nagyon egyértelmű az eset, illetve nem merült fel semmiféle kétség a megítélés során. Az iratból kiderül, hogy a magyar szabályozás uniós jogot sért azzal, hogy a polgárok csak saját államukban regisztrált járművel vehetnek részt a közúti forgalomban. Illetve ugyanígy ellentétes az EU-szabályokkal, hogy kizárólag a helyszínen lehet benyújtani az iratokat. Arról nem is beszélve, hogy a büntetés összege akkora, mintha az országban újra regisztrálnák az autót. Az indokul vagy ürügyként a szlovák rendszámú járművek szolgáltak, azonban az egyébként Vas megyei származású beterjesztő elfeledkezett arról, hogy sokan dolgoznak nyugati szomszédunknál is. Egyébként más uniós országokban nem zavarja az államot, hogy más rendszámú járműveket is használnak polgárai, ott vesznek autót, ahol olcsóbb, vagy kedvezőbb üzembe helyezni.

Ez elég egyértelmű megfogalmazás az uniós bíróságtól, viszont a korábbi anyagokból kiderült, más államokban is vegzálják a külföldi rendszámú kocsikkal közlekedőket.

Valóban, beszélhetünk a Spanyolországban kitelelő skandinávokról, azonban Magyarországon indokolatlanul erőteljesen léptek fel a hatóságok, és brutális bírságokat szabtak ki. Az EU felmérése alapján a polgárokat leginkább irritáló bürokratikus akadályok egyike az Unión belül, úgyhogy hamarosan egységes szabályozás születik az ügyben, már benyújtották az erre vonatkozó rendelettervezetet. A 2011-es szabályozás valóságos rémtörténeteket hozott, a sofőr 200-400 ezer, az üzembentartó 400-800 ezres bírságra számíthatott, és nem volt elnézés, tolerancia. Amikor a tavalyi ügyemben megtörtént a bírósági felfüggesztés és uniós állásfoglalást kértek az eset kapcsán, akkor más bíróságok elhalasztották a döntést az EU határozat megszületéséig, ahogy ez ilyenkor törvényes gyakorlat.

Van-e statisztika, hogy mennyi pénzt szedett be így az állam?

Az ORFK-nak és NAV-nak talán van, valamelyik keleti megyében 10 milliós nagyságrendben szabtak ki bírságokat. És sok esetben be is hajtották a megbüntetett sofőrökön, vállalkozásokon.

Mi lesz azokkal, akik fizettek?

Ez érdekes, mivel a jogszabály konkrét normaszövege nem változott meg – az Európai Bíróság pedig kimondta róla, hogy az ellentétes az EU alapelveivel. Akitől beszedték a pénzt, azoknak is van megfontolni valójuk, meg lehet találni annak módját, hogy visszakapják a befizetett pénzt. Érdemes megfontolni az államigazgatási jogkörben okozott kárért történő perlést, de lehet más megoldás is. Akik a konkrét ügyükben bírósághoz fordultak és nincsen még döntés az ügyükben, ott egyszerűbb a helyzet. Az eljáró bíró hivatkozhat, sőt hivatkoznia kell az Európai Bíróság döntésére és a közösségi jog ebben az esetben felülírja a magyar szabályozást. A szombathelyi bíróság – ha még nem kapta volna meg – akkor hamarosan megkapja az állásfoglalást, attól kezdve pedig az egész igazságszolgáltatásban ismertté válhat ennek tartalma.

Akkor tehát happy end.

Mondhatjuk annak. A jogszabály kommentálásának is voltak már felhangjai, hogy adócsalók miatt született. Aztán kiderült, hogy az élet azért bonyolultabb, manapság rengetegen élnek a külföldi munkavállalás és vállalkozás lehetőségével, ami ugye uniós tagságunk egyik lényegi eleme. Természetesen minden szabállyal vissza lehet élni, de ennek elejét lehet venni törvényes, uniós jognak megfelelő jogszabállyal is, mert a jelenlegi nem az. Ami pedig nagyon fontos az ügy kapcsán, az a szemlélet: az EU a polgárok uniója és nem az államoké.

Forras: goo.gl

Feltöltve: 2014.03.09.
Megnézve: 3709

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra