Százezrek várakoznak ugrásra készen a török partoknál | HIREK

Százezrek várakoznak ugrásra készen a török partoknál

Első kézből próbáltak tapasztalatokat szerezni a magyar Migrációkutató Intézet munkatársai Törökországban a menekültek helyzetéről. A menekülttáborokba nem engedték be őket, de információik szerint a körülmények viszonylag jók ezeken a helyeken. Úgy látják, reális veszély, hogy felbomlik az Európai Unió és Törökország egyezsége a migránshullám visszatartásáról, így ismét tömegek kelhetnek útra nyugat felé.

Százezrek várakoznak ugrásra készen Törökország nyugati partján, hogy elinduljanak a tengeren Európa felé, ha bedől az EU és a török kormányzat megállapodása a migránshelyzet kezeléséről – mondta a Kossuth Rádióban Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet munkatársa.

A vezető kutató szerint az egyezmény bukása esetén, az Égei-tenger partján fekvő Izmirből körülbelül 200 ezer ember kelhet útra. „Fújhatják újra a csónakokat és a mentőmellényeket, és megindul újra a biznisz” – utalt az embercsempészetre, akik az egyezmény előtt a hatóságok orra előtt köthették meg üzleteiket. Most letartóztatják őket, ha el tudják őket kapni, ami azonban nehéz ügy – fogalmazott.

Speidl Bianka annak kapcsán nyilatkozott a Vasárnapi újságnak, hogy munkatársaival néhány napja törökországi tapasztalatszerző úton jártak. Mint mondta, arról hallani híreket, hogy az unióval kötött egyezség alapján hivatalosan Európába telepítendő menekültcsoportokba elsősorban betegeket, fogyatékkal élőket, kisgyerekes anyákat, terhes nőket jelölnek ki humanitárius szempontokat szem előtt tartva. A válogatást azzal is magyarázzák, hogy tavaly nagyon sok értelmiségi menekültet engedtek át Európába, és nem szeretnék, ha náluk csak a nehezebb helyzetben lévők maradnának.

Sokat költöttek rájuk, de hasznuk is volt a menekültekből

Speidl Bianka szerint Törökországban nemzeti konszenzus van arról, hogy a migránshelyzet kezelésében túlteljesítenek, miközben az Európai Unió magatartása nagyon elutasító. A Migrációkutató Intézet másik vezető kutatója, Horváth Dániel az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta, Törökország több mint 11 milliárd dollárt költött saját forrásból a befogadásra, miközben az EU-tól eddig 500 millió eurót kapott. Bár 2018-ig összesen 6 milliárd euró érkezhet az unióból, ez még mindig nem az az összeg, amit a törökök költöttek 2011 óta, akiknek ráadásul nem csak a szírek ellátására, hanem a határvédelemre is rengeteg pénzt kell fordítaniuk.

Speidl Bianka azonban arról is beszélt, hogy a török gazdaság nem feltétlenül jön ki rosszul a migrációs helyzetből. Jelenleg 2,7 millió szír van az országban, és csak tíz százalékuk él táborokban, a többiek közül nagyon sokan munkába állnak. Megjegyezte, hogy még a konfliktus elején, 2011/2012-ben az addig virágzó szíriai nagyvárosból, Aleppóból tömegével települtek át vállalkozások Törökország szomszédos régióiba.

Megismétlődhet a tavaly év végi helyzet

Horváth Dániel szerint reális veszély, hogy felbomlik az uniós és Törökország megállapodása. Ha problémák adódnak a török állampolgárok számára kért uniós vízummentességgel, vagy az EU nem utalja az ígért pénzt, a törökök továbbengedhetik a menekülteket, így megismétlődhet a tavaly év végi migránshullám, amihez hozzáadódna az Észak-Afrikából illegálisan érkezők tömege is.

Felhívta a figyelmet, hogy a török-szír határ szír oldalán, a kormányellenes erők által támogatott táborokban is több százezer menekült él, akik szintén megindulhatnak Európa felé.

Speidl Bianka arról beszélt, mióta a balkáni útvonalak lezárultak, a török hatóságok is lezárták – nem hivatalosan – a szír határt, és arra törekednek, hogy Szíriában legyenek jelen, ott nyújtsanak humanitárius segítséget, illetve végezzenek fokozott ellenőrzést. Speidl Bianka szerint a tudható, hogy a határon át fegyverszállítmányok is mennek Szíriába, a törökök számára pedig a kurdok, és azok szíriai önvédelmi szervezete, a Népvédelmi Egységek (YPG) az Iszlám Államnál is nagyobb ellenségnek számítanak. A törökök ezért a mostani helyzetet arra is kihasználják, hogy üssenek a kurdokon.

Visszafordulást segítő központok

Mint Speidl Bianka, hangsúlyozta, tapasztalataik szerint a Törökországban várakozókban Európáról még mindig illuzórikus kép él, igaz, érkeznek már jelzések, hogy vannak, akik a kontinensen nem találják meg azt, amit keresnek, és visszaindulnának Törökországba. Sőt, olyan szír is van, aki Németországból egészen Szíriáig utazott a visszafelé vezető úton. A hazaindulók számára indokolt lenne olyan központok felállítása is, ahol gyakorlati, jogi tanácsokat kapnának a visszatelepüléshez.

A kutató szerint Törökországban a világ legjobb menekülttáborai vannak, jó a felszereltségük, az ott élők szerény összegű havi pénzjuttatást is kapnak. Perspektívájuk azonban nincs, munkát nem tudnak vállalni, így csak a legelkeseredettebbek maradnak ezeken a helyeken. Hatalmas probléma az is, hogy 600 ezer gyerek már második, harmadik éve nem jár iskolába. Ez a szíreknek és a törököknek sem jó, mert ha nem oldódik meg a szíriai konfliktus, akkor gyerekek tömegei kényszerülnek munkára. Ők úgy nőhetnek majd fel, hogy a pszichés állapotuk nem fogja elősegíteni a társadalmi integrációjukat – fogalmazott.

Speidl Bianka szerint Törökország potenciálisan biztonságos harmadik ország, ha a politikai akarat megvan a szírek helyzetének rendezésére. Mint mondta, biztonságos bizonytalanságnak nevezné a törökországi állapotokat. Arról is beszélt azonban, hogy jelenleg a törököknek nincs kidolgozott módszerük, elképzelésük a helyzet hosszú távú kezelésére. Kérdés tehát, hogy mi lesz a szírekkel, integrálják-e őket vagy átmenetinek tekintsék a mostani állapotot.

Menekülttáborokba nem juthattak be

Horváth Dániel azt mondta, kormányzati, civil, török és nemzetközi szervezetekkel is konzultáltak, de befogadási intézményekbe a török fél ellenállása miatt nem tudtak ellátogatni, onnan nem gyűjthettek személyes tapasztalatokat.

Mint mondta, a látogatás előzetes engedélyhez kötött, és a hatóságok rendkívüli mód megválogatják, hogy kit és milyen feltételekkel engednek be. Az is tény, hogy a huszonhat ideiglenes befogadó központ közül, megvan az a kettő-három, amelyeket rendszeresen mutogatnak a külvilágnak. Ezzel együtt nemzetközi szervezetek is elismerik, hogy a törökországi intézményekben uralkodó állapotok „abszolút versenyképesek” az európai intézményekével – mondta.

Az Amnesty International szerint azonban az Európai Uniónak nem szabad visszaküldenie a menedékkérőket Törökországba azzal a “hamis ürüggyel”, hogy Törökország biztonságos ország. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete szerint Törökország alig tud megbirkózni a több mint hárommillió menedékkérővel és menekülttel, akik éveket is várhatnak folyamodványuk feldolgozására.

A várakozás ideje alatt csekély, vagy semmilyen támogatást nem kapnak lakhatásukhoz és létfenntartásukhoz, és emiatt gyermekeknek is rendszeresen dolgozniuk kell, hogy családjuk megélhessen – mondja az Amnesty International.

hirado.hu

Feltöltve: 2016.06.06.
Megnézve: 1291

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra