• LHP

Az elemzők már az esetleges amerikai államcsőd brutális világpiaci hatásait számolgatják, valamint azt, meddig tudja fizetheti az amerikai kormány a számláit, ha holnaptól a kasszában maradó maradó 30 milliárd dollárból és az adóbevételekből kell kijönnie.

Az amerikai közigazgatás részleges lebénítása csak egy látványos öngól, amit kárörvendve vagy szánakozással figyelhet a világ közvéleménye, és ugyanez igaz egy átlagos ország szerencsétlen államcsődjére is. Az USA fizetésképtelensége azonban bevonná a durva játékba a nézőket is - derül ki a Business Week összefoglalójából. Annak ellenére, hogy a közalkalmazottak nagy részét kényszerszabadságra küldték, kieső fogyasztói keresletük, késlekedő hiteltörlesztéseik rövid távon nem veszélyeztetik még az amerikai gazdaság kilábalását sem.

Hiába költ az amerikai kormány minden egyes állampolgárára vetítve jóval többet, évente bő 11 ezer dollárt, mint a szegényebb országok - amelyek közül egyeseknél mindössze 500 dollár ez az összeg -, mégis könnyebben átvészelheti a költekezés lefaragását, mint ezek, feltéve, hogy a kiadások leállása nem tart sokáig. Az USA többi világhatalomhoz hasonlóan sok olyan, nem feltétlenül szükséges szolgáltatást finanszíroz, amelyek kiesése rövid távon nem okoz gondot. Elég csak az űrügynökségre, a NASA-ra gondolni, amelynek 17,5 ezer alkalmazottját ültették le a kispadra. A legszegényebb országokban a teljes kormányzati apparátusban nem dolgoznak ennyien.

Lepereg róluk vagy mégsem

A kormány leállásának eddig eltelt három hete becslések szerint 2-3 milliárd dollárt nyesett le a GDP-ből. Ez messze kisebb például az automatikus kiadáscsökkentések (sequester) miatt lereszelt 86 milliárdnál, miközben a kongresszus és a Fehér Ház ez utóbbi beszámításával igyekszik elérni az államcsőd elkerülését szolgáló kompromisszumot. Még a nagyobb falat, a sequester is csupán a GDP fél százalékának felel meg, aminek eltűnése lepereg az USA gazdaságáról. A Világbank adatai szerint az amerikai kormány fogyasztási kiadásai (ez nem tartalmazza tehát a befektetéseket) 1960 óta egyetlen évben sem csökkentek a GDP 0,7 százalékánál jobban. Eközben az afrikai Ghanában például ötven év alatt 16-szor jegyeztek fel ennél nagyobb zsugorodást, amelyek közül hat esetben nagyobb volt a visszaesés a GDP két százalékánál (a sequester hatásának négyszeresénél).

Mindez nem jelenti azt, hogy a leállás és a sequester nem okozhat nagy károkat. Jack Lew pénzügyminiszter szerint a leállás minden hete 0,25 százalékponttal csökkenti a GDP két százalékra várt negyedik negyedéves növekedési ütemét. Az IMF és a Center of Economic Policy Research kutatóinak történelmi összehasonlítása szerint az USA kormányának költekezése a pénzügyi válságok idején gyakorolja a legnagyobb hatást a GDP bővülésére. Ilyenkor minden kiadott egy dollár két dollár pluszt hozhat a gazdaságnak. Ha az amerikai politikai elit tovább tehetetlenkedik a költségvetési válság megoldásával, akkor éppen egy pénzügyi válság után foszthatja meg a gazdaságot az életet adó állami segítségtől.

Világcsőd

A kisebb országok államcsődje lakosságuk minden szenvedése ellenére közgazdasági szempontból viszonylag szerény hatással jár. A Journal of Economic Literature szaklap vizsgálata szerint a bedőlő ország egy ideig nehezen és drágábban jut kölcsönhöz a nemzetközi kötvénypiacokon, mint korábban, ám ezen túl nem szenved el nagy csapást. Gazdasági növekedésének tempója például nagyjából csupán egy százalékkal lesz kisebb annál, amekkora a fizetésképtelenség nélkül lett volna.

Az USA kötvényei azonban kritikus szerepet játszanak a világ pénzügyi rendszerében. A világ bankjainak és befektetési alapjainak kezében 12 ezer milliárd dollárnyi amerikai állampapír van, amelyeket rövid távú hitelfelvételeik fedezeteként használnak. Ha az amerikai kormány fizetésképtelenné válik, azaz nem vállalja ezek törlesztését, akkor az állampapírok alkalmatlanná válnak ennek a szerepüknek a betöltésére, ami a hitelpiacok lefagyásához és világ pénzügyi rendszerén átcsapó bankcsődhullámhoz vezethet. Mivel ilyenre még nem volt példa, nehéz megbecsülni a hatását, de a Goldman Sachs elemzői úgy vélik, hogy az összeomlás egy év alatt az amerikai GDP 4,2 százalékát temetné maga alá.

Ugyancsak a Goldman Sachs számítása szerint a csőd bekövetkezése után közvetlenül 175 milliárd dollárt vonnának ki a befektetők az Egyesült Államokból. A 2011. augusztusi hasonló parttalan vita az adósságplafon emeléséről - a technikai fizetésképtelenséget az utolsó pillanatban kötött megegyezéssel kerülte el a Fehér Ház és a kongresszus - nagyon sokba kerül az amerikaiaknak. Az S&P lerontotta az ország adósságának besorolását, ami egy évtizeden át 20 milliárd dollár többlet kamatkiadást okoz. A Fitch hasonlóval fenyegetőzött tegnap. És akkor még nem beszéltünk arról a kárról, amelyet sok amerikai adósságot finanszírozó államok szenvedhetnek el kötvényeik leértékelődése miatt. Japán például 1,14 ezer milliárd dollárnyit spejzolt be ezekből, ami megfelel éves GDP-je ötödének.

Az USA adósságának finanszírozói

Ország	Követelés (milliárd dollár)
Kína	1300,0
Japán	1140,0
Karibi bankközpontok	287,7
Olajexportáló országok	257,7
Brazília	256,4
Tajvan	185,8
Svájc	178,2
Belgium	167,7
Nagy-Britannia	156,9
Luxemburg	146,8
Oroszország	131,6
Hongkong	120,0
Forrás: Washington Post

Hideg számítások

Holnaptól, vagyis amikor az adósságplafont hivatalosan is eléri az USA, más időpontok kerülhetnek majd a piaci szereplők figyelmének középpontjába. Feltételezve ugyanis, hogy többségük az eddigiekhez hasonlóan reagál - azaz némi óvatosságtól eltekintve nem veszi igazán komolyan az amerikai költségvetés összeomlásának veszélyét, ami jól látszik a legfeljebb egy számjegyű százalékokkal csökkenő tőzsdeindexeken - a gazdaság kisebb zökkenőkkel el tud működni legalább október végéig. Az ez ideig teljesítendő kifizetésekre szűkösen elegendő lehet a kincstár számláján levő 30 milliárd dollár, ha pedig ezeket a kifizetéseket eltolják valamelyest, nyerhetnek még egy kis időt.

Ekkor jön az első nagyobb, 6 milliárd dolláros kamatfizetés. Az addig lejáró több mint százmilliárd dollár adósságot, ha nincs pánik, a piaci szereplők vélhetően megújítják. Ennek következtében az adósság nem nő, így a csőd elmarad. A kamatkifizetésre azonban már csak a már a kincstárban lévő 30 milliárd dollár nyújthat fedezetet, új pénz nem érkezik, kivéve a nehezen becsülhető adóbevételeket. Ezek általában a kiadások maximum 80 százalékára nyújtanak fedezetet és bizonytalan a beérkezési idejük. A nem túl nagy hó végi kamattörlesztés a két forrással összevetve nem nagy összeg, így kifizethető.

Mi is a csőd?

Itt kell ugyanakkor megjegyezni, hogy többen többféleképpen látják azt is, mi csőd. Van, aki már most is részlegesen fizetésképtelennek tekinti az amerikai költségvetést, mivel bizonyos szerződésben meghatározott kötelezettségeit nem képes teljesíteni, például nem tudja kifizetni a kényszerszabadságra küldött állami alkalmazottak bérét. A tőkepiac és a világ nagyobb része azonban másra figyel: számukra az amerikai állampapírokkal összefüggő kifizetések pontos teljesítése a legfontosabb kérdés. Az ebben mutatkozó fennakadás válthat ki világvége-hangulatot és feltehetően pánikot a világ pénzpiacain.

A következő kritikus időpont november 15. Ekkorra az amerikai költségvetésnek már jelentős elmaradása lehet a társadalombiztosítási kifizetések területén, ami nagy zűrzavart okozhat az országban, de ekkor még nem lenne olyan állampapír, amelynek kamatát ne törlesztették volna. A jövő hónap közepén azonban 29 milliárd dolláros kamatkifizetés válik esedékesé. Nagyon meglepő lenne, ha az USA költségvetése ezt ki tudná gazdálkodni az adósságplafon megemelése nélkül.

Esedékes kiadások*

Dátum	Kiadási tétel	Összeg (milliárd dollár)
2013-10-23	szociális és egyéb tb-támogatások	12
2013-10-28	szövetségi alkalmazottak bére	3
2013-10-30	egészségügyi ellátó szervezetek kifizetése	2
2013-10-31	államadósság kamattörlesztése	6
2013-11-01	Medacare (idősek állami egészségügyi rendszere)	18
2013-11-01	tb-támogatások	25
2013-11-01	aktív és nyugdíjas katonák, veteránok juttatásai	12
2013-11-01	idősek, hátrányos helyzetűek állami támogatása	3
2013-11-14	tb-támogatások	12
2013-11-15	államadósság kamattörlesztése	29
*az amerikai kormány legnagyobb kiadásai az adósságplafon október 17-ei elérése utáni hetekben Forrás: BBC

napihu

Feltöltve: 2013.10.16.
Megnézve: 2692

További hírek

• Bezárult a Sixtus-kápolna ajtaja, a bíborosok ezekben a percekben szavaznak először az új pápáról
• Magyar Péter bejelentette, mikor hozzák nyilvánosságra az „Orbán-kormány őszödi beszédét”
• Az EU végleg búcsút intene az orosz olajnak és gáznak, de a Mol szerint erre mi még nem állunk készen
• Kiadták az utasítást: már a németek sem engedik be az illegális bevándorlókat, akkor sem, ha menedéket kérnek
• Alig várja, hogy visszatérjen a kellemes, kora nyárias idő? Rossz hírünk van: ne nagyon számítson rá mostanában
• Megérkezett a rossz idő, szupercella és villámárvíz sújtotta Magyarországot

Vissza a főoldalra

2003 - LHP Portálcsoport - Minden jog fenntartva
0.002 s