Kezdés előtt bukóra áll a migrációs minicsúcs | HIREK

Kezdés előtt bukóra áll a migrációs minicsúcs

Brüsszel megpróbál rendet tenni: minden migránst regisztráltatna, valamint erősítene a szlovén és a görög határon. A horvát miniszterelnök már most tiltakozik.

Megpróbálnak úrrá lenni a menekültügyi káoszon azon a mai találkozón, amelyre a balkáni migránsútvonal tíz érintett országának vezetőit – köztük Orbán Viktort – kürtölték össze Brüsszelbe. „Sürgősen szükségünk van egy közös megközelítésre. A tél már itt van” – indokolta csütörtökön a most leginkább érintett tagállamba, Szlovéniába látogatva Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős EU-biztos, miért nem lehet tovább szerencsétlenkedni.

A találkozót a legtöbb forrás szerint éppen a szlovénok kérték (bár a Wall Street Journal úgy tudja, Angela Merkel német kancellár áll az egész mögött). A magyar határzár elkészülte óta Horvátország – az uniós szabályokra fittyet hányva, a migránsok regisztrálása nélkül – most rájuk tolja át a napi nagyjából 10-12 ezer hozzájuk érkezőt. Közben már mindenhol kerítésekről beszélnek: a szlovén miniszterelnök nem zárta ki a lehetőségét, valamint Bulgária, Románia és Szerbia is belengette a határai lezárását, ha Németország és Ausztria így dönt.

Ha ez a hozzáállás marad, továbbra is csak tologatni fogják a problémát az érintett államok: mindenki magára gondol vagy legfeljebb kisebb klikkekbe áll be. Ebből szeretne egységes fellépést kovácsolni a találkozót összehívó Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök.

Mindenkit regisztrálni akarnak

„A nyugat-balkáni útvonal menti országoknak biztosítania kell a rendes eljárások és feltételek biztosítását. A Bizottság azt is elvárja, hogy mindenki tartsa meg az érvényben lévő játékszabályokat, ha nem akarjuk megkérdőjelezni Schengent” – mondta a 16.pontos tervezetről a Bild am Sonntagnak Jean-Claude Juncker.

A Wall Street Journal információi alapján a javaslattervezet egyrészt figyelmeztet: „a menekültekkel emberségesen kell bánni, hogy elkerüljünk egy humanitárius tragédiát Európában”. Másrészt olyan elemeket is tartalmaz a szöveg, amelyek lassítanák vagy gátolnák a migránsok haladását.

Brüsszel véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy az érkezőket elbuszoztatják a szomszédos államokig.

A vezetők elkötelezik magukat, hogy tartózkodnak a menekültek vagy migránsok mozgásának segítésétől a régió egy másik országának határára az adott ország beleegyezése nélkül

– mondja ki a szövegtervezet.

A vasárnap tárgyalóasztalhoz ülő vezetők azoknak az uniós szabályoknak is szeretnének érvényt szerezni, hogy minden ország vegye le az ujjlenyomatokat és regisztrálja a migránsokat. Visszavitetnék azokat, akik nem jogosultak menekültstátuszra. Az országok megtagadhatnák azok beléptetését, akik nem akarnak menedéket kérni, szól a szöveg.

Kezdenének valamit a görögökkel

Az EUrologusnak nyilatkozó európai bizottsági forrás szerint kényszerítő eszközök helyett ösztönzőkön fognak dolgozni, hogy egységes cselekvésre bírják az EU külső határa menti és a balkáni országokat. A WSJ által megszellőztetett információk alapján kapcsolattartókkal is segítenék a tagállamok közti együttműködést, akiket 24 órán belül kijelölnének. Emellett a közös fellépés jegyében – ahogy arról már korábban is szó volt – 400 határőrt küldenének más uniós országokból Szlovéniába szerdáig és megerősítenék a görög határ megfigyelését.

Több tagállami vezető, köztük Orbán Viktor is többször azt hangoztatta, hogy a görög határ védelmét kellene megszilárdítani uniós segítséggel, de eddig ebből nem lett semmi. Most viszont könnyen lehet, hogy a görögöknek össze kell kapnia magát, mert bizottsági forrásunk szerint a cél az, hogy decembertől szeretnék visszaállítani a dublini transzfereket az országba, azaz aki ott jött be (ami a balkáni útvonalnál gyakorlatilag minden migránst jelent), azt – bizonyos megkötésekkel – egy éven belül visszaküldhetnék Görögországba. A többi tagállam jelenleg nem alkalmazza Athénnal szemben ezt a lehetőséget, mert a görögöknek nincs elég kapacitásuk ellátni minden menedékkérőt.

Jogi csűrcsavarás kell

Juncker tervéhez persze pénz és emberek kellenek, ami főleg a nem uniós országoknál okoz gondot. A nekünk nyilatkozó forrás szerint az EU közel-keleti segítségnyújtó alapját is átalakítanák Brüsszelben, hogy abból a nyugat-balkáni országoknak is tudjanak adni. Jogi alapot kell viszont teremteni ahhoz, hogy uniós ügynökségek a Nyugat-Balkán EU-n kívüli országaiban is dolgozhassanak.

Már most bukóra áll

A tervezet megvalósulásához persze a résztvevők beleegyezése is kellene, de a horvát miniszterelnök már előre megtorpedózta a megegyezést. Az MTI szerint komolytalannak és nem reálisnak nevezve az Európai Bizottság elnökének javaslatait. Kijelentette, hogy pk ugyan

semmiféle kötelezettséget nem vállalnak Brüsszelben, és továbbra is azt teszik, amit eddig tettek.

Ugyanakkor nem fogja ölbe tett kézzel nézni, hogy a szomszédos országok lezárják határaikat.

Az is érdekes kérdés, hogy vajon a migránsfolyam lassítása a regisztrálgatással és a mozgásuk segítésének megtiltásával, vagyis azzal, hogy gyaloglásra kényszerítik őket, mekkora veszélyt jelent a téli fagyban. Az sem világos, honnan lenne elég erőforrás ekkora tömeg ujjlenyomatainak levételére és az adataik felvételére, ha még a mostani felajánlások is akadoznak. A bedobott ötletek egyelőre tüneti gyorskezelésnek tűnnek, a probléma valódi gyökereihez nem nyúlnak le – igaz, a mindössze négy napja bejelentett találkozón az is siker lenne, ha ezekeben megegyeznének.

index.hu

Feltöltve: 2015.10.25.
Megnézve: 1401

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra