A kereszténydemokraták vezérszónoka jól megtervezett, reális lábakon álló javaslatként jellemezte a 2015-ös költségvetési előterjesztést szerdán az Országgyűlésben.
Hargitai János szerint a javaslat jól illeszkedik abba a költségvetési gondolkodásba, amit a kormány 2010 óta képvisel.
Kitért arra: a kilátások meghatározzák a mozgásteret, az idei harmadik negyedévben a vártnál nagyobb volt a növekedés, amit az autóipar mellett a szolgáltatószektor is húzott, utóbbi pedig úgy értékelhető, hogy a lakosság többet költ, mert több a jövedelme, nőtt a foglalkoztatottak száma.
A növekedés belső szerkezete "egészségesebb" és ez optimizmusra ad okot - jelentette ki. Szavai szerint a célok nem változtak: tovább kell növelni a foglalkoztatottak számát, az ország versenyképességét, csökkenteni kell az államadósságot és a költségvetési hiányt minden módon 3 százalék alatt kell tartani.
Ezeket eddig egyebek mellett strukturális változtatásokkal érték el - jegyezte meg Hargitai János, ezek közé sorolva az adó- és nyugdíjrendszer átalakítását, az oktatási és közigazgatási reformokat, továbbá azt, hogy az ország 2013 júniusában kikerült a túlzottdeficit-eljárás hatály alól. Ezeket a pénzpiacok is értékelték - tette hozzá.
A kormánypárti képviselő szólt arról is, hogy a 3,2 százalékos növekedési szintet nem lehet tartani, ezért 2,5 százalékkal számolnak. Tudomásul kell venni a realitásokat, az Európai Unió gazdasága alig nő vagy stagnál - jegyezte meg, hozzátéve: az orosz-ukrán válság is sok gondot okoz a térség gazdaságának.
A kereszténydemokrata politikus fontosnak tartotta azt is, hogy az egyes ágazati bérnövekedések és a devizahiteleseket érintő intézkedések miatt megtakarítások keletkeznek a családoknál, ami várakozásai szerint a fogyasztás növekedésében is megmutatkozik majd.
Értéknek nevezte, hogy a költségvetés őrzi a családi adókedvezmények rendszerét és ösztönzi a gyermekvállalást. Méltatta a gyed-extra rendszerét, a házasságkötés után járó adókedvezményt és azt is, hogy 2016-tól nő a kétgyermekesek támogatása. A családi kedvezmények 240 milliárdot jelent, míg a bankok elszámoltatásával 1000-1100 milliárd forint jut vissza hozzájuk.
Hargitai János elismerően szólt a munkahelyvédelmi akciótervek továbbviteléről és a CSOK rövidítést kapott új otthonteremtési támogatási rendszerről, úgy fogalmazva: bízik benne, hogy jövőre a "CSOK sokszor csattan el".
Beszélt arról is, hogy eztán is segély helyett munkát kívánnak adni az embereknek, s értéknek tekintik a közfoglalkoztatást, amíg a piac nem produkál valós álláshelyeket.
A KDNP-s vezérszónok egyúttal közölte: a következő hétéves uniós ciklusban 12 ezer milliárd forrás érkezik Magyarországra, amelynek meghatározó részét gazdaságfejlesztésre fordítják.
Szavai szerint az önkormányzatok adósságrendezése után a helyhatóságok alapvető feladata nem az intézményműködtetés, hanem a közszolgáltatások biztosítása, a településeken élőknek ezen keresztül biztosítanak jobb feltételeket, egyebek mellett a bölcsődei, óvodai ellátás, közétkeztetés területén.
Hargitai János ugyanakkor megoldandó kérdésnek nevezte a polgármesterek bérezésének rendezését, jelezve, hogy kistelepüléseken nem keresnek többet, mint a közfoglalkoztatottak, miközben másutt szabadon engedték a jövedelmeket. Példaként Zuglót említette, ahol 500 ezer forintot kereshet egy önkormányzati képviselő, s szerinte ez nem normális.
A kormánypárti politikus reagált a szocialisták felvetéseire is. Kiemelte: lehetne jobb a gazdaság helyzete, ha nem abból a mélypontból kellett volna indulni, amit ők hagytak. Leszögezte továbbá: a cafeteriát érintő adózás lényegében nem változik, a kormány mindössze szerette volna jelezni korábbi terveivel, hogy ne "jegyeket" kapjanak a munkavállalók, hanem bért.
hirado
Feltöltve: 2014.11.19.
Megnézve: 1552