Egyéb látnivalók

A település nevezetessége az Árpád szobor.

Szerkeszt

A milleneumi ünnepségek során avatták fel. Szász Gyula horganyötvözetből készült alkotása a távolba mutató kacagányos, pajzsos Árpád vezér alakja.

Szerkeszt

Az eddigi történelmi kutatások szerint a honfoglaló Őrs-vezér családjának Szalonnai-ága települt a községben. A családi birtokhoz szálláshely és templom tartozott. Evégre épült a XI. század második felében a körtemplom / rotunda /. A XII. század végén vagy a XIII. század elején hozzáépítették a négyszögletes templomhajót. További kutatás - esetleg - a X. századi építését is igazolhatja. A templom építészeti stílusa: Kora-középkori román stílusban épült a templom.

Szerkeszt

A csesztregi plébániatemplom részletformái és az épület arányai alapján a 13. század második felében épülhetett. Első írásos említése 1323-ból származik, amikor egy birtokfelsorolásban az olvasható, hogy Csesztregen Szent Mór egyháza áll (titulusa ma is Szent Móric). 1501-ben plébánosa Balázs volt, keze alatt egy káplán is működött.

Szerkeszt

A vidék egyik legrégibb Árpád-kori templomát találjuk itt. A késő román és kora gót stílusú műemlék református templom szintén mintás falazási technikával készült.

Szerkeszt

Az idelátogatóknak érdemes megtekinteni a torony nélküli, Árpád-kori templomot gótikus, barokk és újkori átépítésekkel.

Szerkeszt

Ádánd községtől keletre, a Sió- berektől északra elterülő lapályos részen annak egy homokos kiemelkedésén áll a romos templomtorony az Erzsébet major közelében, amit a helybéliek Törökhagyásként is említenek. Némelyek a helyet Hetyének, mások Ketyének ismerik. A település 1082 illetőleg késő Árpád korra kelteződik, szabad nemesi birtokként. A gótikus torony nyugati oldalán félköríves ablak, e felett hangrés és feljebb nagy négyszögű ablak látható. Az utóbbi azonban csak részben ép.

Szerkeszt

A település első templomát még valószínűleg az Árpád-kor végén emelték. Döngölt agyagalapozásra téglából épített falú, félköríves szentélyű, kisméretű templom volt. A templomot kőből épített kerítőfal vette körül, ez a terület egyben a falu temetője, az itt élők végső nyughelye volt. A templom pusztulása az 1680-as években indult meg, romjai a 19. század végéig álltak. A templom helyén 1982 és 1992 között folyt régészeti kutatás.

Szerkeszt

A község keleti részén a Patai rétnél kezdődik az ún. ártéri hídsor, amely a Hernád völgyén keresztben átvonuló úttöltést több helyen megszakítja, és lehetővé tette - nagyobb árvizek esetén - a víz lefolyását. A hídsort négy kőhíd alkotta, egy egynyílású, egy kétnyílású és két háromnyílású. A hidak a XVIII-XIX. század fordulóján és az 1830-as években épültek.

Szerkeszt

A régi ártézi kutat felújították és díszkúttá alakították.

Szerkeszt