Egyéb látnivalók

1900-ban Mezőhegyes a pitvarosi anyaegyházhoz tartozik, annak leányegyháza. Gondozása a pitvarosi lelkész feladata. Raffay püspök 1925.május 4.-én Mezőhegyesre látogatott, ekkor a mezőhegyesi evangélikus hívek kérték, hogy anyaegyházzá szervezkedjenek, lelkészt, templomot kapjanak. Ekkor a hívek száma 800 körül van. A püspök úr 1934. május 27.-én önálló lelkészt rendel Mezőhegyesre. Az egyház dologi kiadásait a Ménesbirtok fedezte.

Szerkeszt

1900 július 1-én szentelik fel a község első templomát. Ez az evangélikus templom. Az építés költségeit a tehetősebb gazdák, akikből egy-kettő van és a 100-200 holdas földbirtokosok adták össze. A gr. Károlyi örökösök 100000 téglát adományoztak. A nagyszénási lakosok csak két kezük munkáját tudták felajánlani: rakodás, szállítás. A község lakói mindig szegények voltak.

Szerkeszt

Falusi viszonylatban monumentális hatású neobizánci stílusú evangélikus templomát 1882-ben építették.

Szerkeszt

A település egyik nevezetessége a templom.

Szerkeszt

A kisváros azon ritka magyarországi települések közé tartozik, ahol az evangélikus templom áll a központban. Köszönhető ez annak, hogy az 1740-es években kezdődő földesúri betelepítések során református, illetve evangélikus németek (először württembergi svábok) érkeztek, a lakatlan Vadkert pusztára. Noha a falu földesurai, az Orczyak nem tiltották a szabad vallásgyakorlást, a kalocsai érsek emberei több ízben is lerombolták a protestánsok iskolaházát, fatemplomát.

Szerkeszt

1992. szeptember 20-án valósult meg a község lakosainak álma. Akkorra készült el Benedicty Gyula békéscsabai építészmérnök tervei alapján az új templom s később a hozzá kapcsolódó gyülekezeti ház. Isten csodája, hogy megépült az igen szép templom. 1989 tavaszán a községi tanács elhatározta, hogy a lakosok óhaját teljesítve térítésmenetesen telket bocsát az evangélikus egyház rendelkezésére templomépítés céljából. Ez a döntés osztatlan örömet szerzett a település lakosainak körében.

Szerkeszt

A település nevezetessége a templom.

Szerkeszt

Sződliget - avagy korabeli nevén Sződrákos puszta, Floch-puszta - birtokosa a 19. század végén 20. század elején az evangélikus kötődésű Floch család volt. Dr. lovag Floch Reichersberg Alfréd birtokának egy részét 1910-ben felparcellázta, ezzel megvetette a mai Sződliget község alapjait. A katolikusok 1919-ben kápolnát, majd 1932-ben templomot építettek a falu központjában. Az evangélikus letelepedők 1928-ban szervezték meg egyházközségüket és fiókegyházzá alakultak.

Szerkeszt

A településen járva érdemes megtekinteni a templomot.

Szerkeszt

Az első ágfalvi templomról 1265-ben történik említés, amely a falun kívül az 1967-ben végleg felszámolt régi temetőben állott, és amelyet Szent György tiszteletére neveztek el. Plébániája az 1264-ik esztendő körül lett megalapítva, s az egyházközséget németajkú katolikusok alkották egészen a reformáció koráig. A reformáció idejében Ágfalva is követte Sopron példáját. 1552-től már protestáns lelkész is működik a községben.

Szerkeszt