Egyéb látnivalók

Közel húsz éve él egy kis hindu közösség Balástya mellett az alföldi tanyavilágban. Magját jelenleg nyolc család alkotja. Minden család önfenntartó, saját háza és földje van. A tanyák egy-két kilométerre vannak egymástól. A hétköznapok munkával telnek, de hétvégenként és az ünnepnapokon a közösség összegyűlik. A hindu istentisztelet a keresztény szertartásokhoz hasonlóan éneklésből és prédikációból áll, miközben a hindu papok hagyományos indiai ruhát viselnek.

Szerkeszt

A verpeléti Várhegy Verpelétről Tarnaszentmária felé haladva, az út jobb oldalán látható a miocén korú vulkáni kúp, amely Verpeléti Várhegy néven ismeretes. Az alig 200 méter tengerszint feletti magasságú csonkakúp, mintegy 60 m-re emelkedik ki a környezetéből. Területe 30 hektár. A XX. század első felében bányaművelés volt a területen. 1975-től védett terület. A Verpeléti Várhegy andezit vulkáni kúpja Magyarországon kivételes természeti értékként kezelendő.

Szerkeszt

Az Ilona-vár a keleti Cserhát lankái közé települt község határában alacsony, de meredek lejtőjű hegy tetején állt. Irásos emlék 1324-ben említi először, bárjóval korábban építhették. I353-ban az akkori tulajdonos halála után I. Lajos király a sárosi főispán nejének adományozta, így került a Szécsényi család birtokába. A későbbiek folyamán többször is gazdát cserélt. Számottevő hadászati jelentősége nem volt, a hadtörténetben betöltött szerepéről keveset tudunk.

Szerkeszt

A várdomb és környéke első lakói a korai neolitikumban (újkőkor) telepedtek meg. A kezdetben lapos löszfennsíkon telepük néhány elszórt házból, s körülöttük gödrökből állhatott. Az ezt követő két évezredből emberi településre utaló régészeti lelet nem került elő. Az első állandó települést egy Észak-Dunántúl felől kelet felé terjeszkedő nép alakította ki. A fennsíkot keleti harmadánál mély árokkal vágták át, leválasztva a Tiszától, s mocsaraktól védett részt a kevésbé védhető magaslattól.

Szerkeszt

A kézzel faragott várkapú Csepeli István dunaföldvári fafaragó népi iparművész munkája.

Szerkeszt

A Vasemberháztól nyugatra a Király utcán haladva, mintegy 1 km-es kitérővel érhetjük el az emlékművet. Az európai jelentőségű kanizsai várat osztrák utasításra lebontották, anyagát széthordták, később helyét is beépítették, így nem maradt egyetlen bemutatható rész sem ebből a történelmi emlékből. Ezért a Nagykanizsai Történelmi Emlékbizottság 1988-ban, a kanizsai vár török uralom alóli felszabadításának 300. évfordulója alkalmából megemlékezést szervezett a hajdani vár közelében.

Szerkeszt

A Városháza Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését. A Stadthaus vagy szenátusház az 1328-1876 között széles önkormányzati jogokkal rendelkező város helyi kormányzati épülete volt, amely a közigazgatás 1876-os reformjától 1949-ig a polgármesteri hivataloknak is helyet adott. Mint a város mindenkori közéletének központja, szerencsésen kapcsolódott az egykori főtér, a belső piactér (ma Jurisics tér) életéhez.

Szerkeszt

Vasarely Lecek a Városi Könyvtár és Művelődési Ház falán látható.

Szerkeszt

A város földesura építtette a XVIII. század közepén barokk stílusban, később klasszicista vonásokat is nyert. A kétszintes épület homlokzatának egyszerűségét az Erzsébet téri oldalon látható timpanon sem változtatja meg. A legutóbbi felújítás alkalmával kibontották az Ady utca felőli rész boltíveit, és árkádokat alakítottak ki. Valaha lakóház volt a földszintjén üzletekkel és műhelyekkel, az udvarán raktárakkal. A homlokzatán látható páncélos vitéz egy vaskereskedő cégére volt.

Szerkeszt

Vaskeresztes határában időszámtásunk előtti 7. századi vaskori halomsírokat tártak fel. A vaskeresztesi halmokról a 19. században elsőként Rómer Flóris adott hírt. A községtől északkeletre elterülő Diófás-dűlőben egykor kettő, a Hosszúföldeken három vaskori halomsír magasodott. Ezeket a múlt század óta a mezőgazdasági munkák kapcsán többé-kevésbé szétterítették.

Szerkeszt