Egyéb látnivalók

A település nevezetessége a templom.

Szerkeszt

A település nevezetessége a templom.

Szerkeszt

Írott forrásaink szerint Egervárnak már 1342-ben volt temploma, mely elpusztult. Pontos helyét sem ismerjük. Valószínűleg sem a falu, sem a templom helye nem esett egybe a jelenlegivel. A település ma is álló temploma a falu közepén, természetes eredetű kis homokdombon található. Históriáját - utalva a korábban már érintett részletekre - az alábbiakban foglaljuk össze. Építtetője Egervári László, aki Egervárt családja lakóhelyéül és birtokközpontjául választotta.

Szerkeszt

A település egyik nevezetessége a templom.

Szerkeszt

A templom 1902-ben épült Mazzag László neje Balogh Julianna hagyatékából. A templomban található Szent Márton, a falu védőszentjének szobra.

Szerkeszt

A templom a település egyik nevezetessége.

Szerkeszt

Halászi a XVI. Sz. elejére mezővárossá fejlődött. Ekkor adományozták a zöld viaszú pecsét használati jogát is, ami különös kegy jele volt. 1529 után elterjedt a református vallás. 1616-ban Samarjai Jánost választották lelkésznek, 1622-től 1652-ig, haláláig volt a Duna-melléki Egyházkerület püspöke, így Halászi püspöki székhely volt ekkor. 1777-ben szentelik fel az új barokk stílusú templomot, melyet Mária Krisztina főhercegnő építtetett. A templom védőszentje Szt. Márton.

Szerkeszt

A település nevezetessége a templom.

Szerkeszt

A település központjában áll a XIII. században román stílusban épített műemlék templom, melynek védőszentje Szent-Jakab apostol. Egyhajós, szentélye félkör záródású, nyugati homlokzata előtt áll a torony, a sekrestyetoldalék a XIX. századból származik. Az 1698-as vizitáció szerint a templom belseje gerendamennyezetes, kórusa és szószéke fa, de oltára kő volt. Tornyában egy harang volt. A templomot 1738-ban renováltatta az Esterházy-család, későbbi kegyura a Sigray-család lett.

Szerkeszt

1993. szeptember 25-én dr. Pápai Lajos megyéspüspök szentelte fel az újjonan épült ikrényi templomot.

Szerkeszt