Egyéb látnivalók

A település nevezetessége a templom.

Szerkeszt

Neogót stílusú templomát 1901-ben a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére szentelték fel.

Szerkeszt

1256-ban oklevél említi. A török időkben a szegedi ferences barátok gondozzák a híveket. Közben mecsetté alakítják a templomot 1596-ban. A tatárok után 1647-től kezd újra benépesülni. 1717-től a temesi bánsághoz tartozik. 1744-ben a körtemplomot megbontják, templomhajót építenek hozzá és fatornyot. 1753-ban újjászervezik a plébániát. 1776-77-ben új templomhajó épül. 1831-1836-ig és 1866-ban kolera pusztít. 1849-ben leég a község kétharmada.

Szerkeszt

A település egyik nevezetessége a templom.

Szerkeszt

A település temploma a környék egyik legszebb temploma belsőleg. Egyhajós, a hajóban háromkupolás, a szentélyben egykupolás a mennyezet. Ezek mű­vészi festményekkel ékeskednek: Lohr Ferenc szép alkotásai díszítik a mennyezetet. A templom fala sem egyszerűen meszelt, hanem szép mintákkal festett. Az oltárképek Jakobey Károly festőművész alkotásai.

Szerkeszt

A templom a település egyik nevezetessége.

Szerkeszt

A település egyik nevezetessége a templom.

Szerkeszt

A régi Kamarás község romjain épül. Oklevélben már 1403-ban említik. A török időkben elnéptelenedik. 1841-ben telepítik be a környező falvakból. 1847-ig a bánkúti plébánia filiája. Ekkor egyesítik Almással, majd 1888-ban a két község különválik és Nagykamarás önálló lelkészség lesz. 1916-ban plébánia rangra emelik. Mai templomát 1883-84 között építik fel. 1995-től 1996 decemberéig mint filia ide tartozik Bánkút.

Szerkeszt

A hajdani népes gyülekezet lélekszáma napjainkra sajnos elapadt. A tanyavilág felszámolásával sokan költöztek Medgyesegyházára és az ottani gyülekezet tagjai lettek, vagy települtek át Medgyesbodzásra és a vegyes házasságok miatt beépültek a római katolikus gyülekezetbe. Kis létszámban találunk ma is evangélikusokat Medgyebodzáson és Gábortelepen, akik részben a Medgyesegyháza-i, részben a Csanádapáca-i gyülekezettel tartják a kapcsolatot.

Szerkeszt

Községünk modern temploma 1987. augusztus 9-én került felavatásra. A terveket Takács István építész rajzolta meg, a kivitelezést pedig, mint azóta valamennyi felújítást is helyiek végezték, így érzik igazán magukénak, kétkezi munkájuknak a ruzsaiak a templomot. A templom 12 méter belmagasságú és 38 méter hosszú. A templom fiatalságára való tekintettel ma talán a térség egyik legmodernebb temploma.

Szerkeszt