Egyéb látnivalók

Történelmet jelent azoknak, akik felkeresik az 1802-ben - a középkori templom helyén - barokk stílusban felépült Szentháromság római katolikus templomot benne a klasszicista stílusban készült főoltárral.

Szerkeszt

A település egyik barokkos megoldású házának homlokzat fülkéjét egy Szentháromság-szobor díszíti.

Szerkeszt

A templom előtti téren álló Szentháromság-szobor 1906-ban készült. Német nyelvű felirata az Amerikába vándorolt magyarok emlékét őrzi. A szoborral szemben látható országzászlós emlékmű a trianoni békeszerződéssel 1921. december 1-én Ausztriához csatolt község lakosságának hazafiasságára, az 1923-ban történt visszatérésre emlékeztet.

Szerkeszt

A szobrot a pestis leküzdésének emlékére emelték 1713-ban. A kőszegi pestisszobor egyike a legkorábbi magyarországi Szentháromság-szobroknak. Fertőrákosi mészkő anyaga nemigen tud ellenállni az időnek, ezért 1813-ban, 1869-ben és 1974-ben is restaurálni kellett. A mű hármas tagozódású: talapzatból (posztamens), oszlopból és szoborból áll. A nyolcszögletű, tagolt talapzat kiugratott sarkain négy szent szobra emelkedik.

Szerkeszt

A Szenti József templom 1997-ben épült meg a község központjában.

Szerkeszt

Szentirmay Elemér dalköltő halálának 50. évfordulóján emlékünnepséget tartottak és emléktáblát állítottak szülőházán.

Szerkeszt

A keresztény szentkút 600 évnél is régibb, egyik legősibb búcsújáróhely hazánkban. A kápolnája 1825-1837 között épült barokk - rokokó stílusban, a korábbi fakápolna helyén. (műemlék jellegű) A freskóit Károly Gyula festőművész készítette. A 6 m magas bolgár mészkőből készült Mária szobor, Braun János szobrász alkotása. Az újkori építések: kálvária és a szembemiséző oltár 1961 - 1980 között készültek.

Szerkeszt

A községtől kb. 3 km-re déli irányban a hegyek között szép helyen fekszik egy kegyhely. Az itteni Máriás-hódolat írásos emlékei 1866-ig vezethetőek vissza. A korabeli írott szöveg szerint 1866.június 6.-án egy 24 éves legénynek, a községben lakó Szakács Ferencnek ezen a helyen látomásai voltak. (Vidéki Tibor: Karancsság község története és népszokásai 1330-1945-ig). Az eseményről a História Domus is beszámol.

Szerkeszt

A falu nyugati határában áll a környék kedvelt zarándokhelye a Szentkút. 1756-ban gróf Batthyány József pozsonyi prépost egyházlátogatást végzett Gencsapátiban. A látogatás alkalmával felvett jegyzőkönyv részletesen beszél a Szentkútról. Eszerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízétől megnyíltak.

Szerkeszt

A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjjeli órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, melynek vizében a nagy fénnyel tündöklő Szúz Mária alakját pillantotta meg. A hír gyorsan terjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz a csodát látni, vizéből pedig betegeiknek vittek haza.

Szerkeszt