Egyéb látnivalók

Markolt György szobra, melyet a Községi Önkormányzat állíttatott a község alapításának 125. évfordulójára.

Szerkeszt

Millenniumi Parkban Nagy András fafaragó, népi iparművész alkotása. 2000. szeptember 24-én Habsburg Ottó avatta fel.

Szerkeszt

A település és temploma is védőszentjéről, Szent Lászlóról kapta nevét.

Szerkeszt

A községen érdemes megtekinteni a Szent László magyar király oltalmába ajánlott templomot.

Szerkeszt

A település nevezetessége a templom.

Szerkeszt

A géderlaki katolikus templom 1808-ban klasszicista stílusban épült. A belsőberendezések, a fő,- áés mellékeoltárak, a szószék, szenteltvíz tartó a 18.századból való.

Szerkeszt

A település egyetlen turisztikai jellegű épülete, mely a hegyen található, s tiszta időben el lehet látni Badacsonyig is.

Szerkeszt

A mai Szent Margit római katolikus templom elődje a középkorban épült. Története során többször átépítették. Mai formáját 1804-ben késő barokk, a 19. század végén pedig eklektikus átalakítása során nyerte el. A főhomlokzat felett álló torony órahelyes párkányán érdekesen kialakított sisak látható. A főoltár szobrait Johannes Metter faragta, a képet Dorffmaister István festette. A templom tornyában található a híres apátságból származó, 1464-ben készült harang.

Szerkeszt

A település árpád kori Szent Márton evangélikus templomát 1769-ben építették.

Szerkeszt

A kunszentmártoni római katolikus nagytemplom a vidéki barokk templomok gyöngyszeme. Kunszentmárton Jász-Nagykun-Szolnok megye legdélibb városa a Hármas-Körös bal partján. Az Árpád-kortól kezdve lakott hely, IV. Béla király a Tiszántúlra, így ide is telepített kunokat, innen a település kun előtagja. A törökdúlás nagyon megviselte a községet, sokáig lakatlan volt. 1717 és 19 között Radics István jászapáti kisbíró vezetésével jászok telepítették be a területet.

Szerkeszt