Egyéb látnivalók

Iharosberényben évszázadok óta él együtt ember és szelídgesztenye, ez az ősi kultúrnövény. Az európai gesztenye (Castanea sativa Mill.) elterjedése a rossz gabonatermesztési adottságok idejére tehető, amikor a déli népeknél a lisztet helyettesítette, fontos táplálék-kiegészítő volt. A felhasználási mód azóta megváltozott, az édesiparban és friss fogyasztásra használt fajták kerültek előtérbe.

Szerkeszt

A múzeum, az egykori Kiskun Kapitányság udvarán állították fel 1962-ben az eredetileg 1860-ban épült, Pajkos Szabó-féle tornyos szélmalmot.

Szerkeszt

Érdekes helyi látnivaló a szélmalom.

Szerkeszt

A szépen helyreállított szélmalom belülről is megtekinthető. A 19. század közepén épült. Belső szerkezete, felszerelése hiánytalan, szinte működőképes. Népi ipari műemlék, 1865 táján épülhetett. Az utóbbi 50-60 évben a Pusztai család birtokolta. Az 1970-es években került a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága tulajdonába. Múzeumként április 1-től október végéig van nyitva. Szerdán: 14-18 óráig, szombaton: 10-12-ig és 14-18 óráig, vasárnap: 14-19 óráig tekinthető meg.

Szerkeszt

A település nevezetességei közé tartozik a Szent András plébániatemploma.

Szerkeszt

Hidegség kiemelkedő jelentőségű műemléke a falu feletti dombon álló Szent András templom, amely XIII. századi körkápolnájában korabeli freskók találhatók. Ehhez az eredeti körkápolnához a XV. században kétszakaszos hajót építettek. Ezt az 1713-as villámcsapás után barokk stílusban átalakították. A látogatóknak különleges látványt jelentenek az apszisban lévő faliképek, és a rotunda építészeti kialakítása, amelyhez hasonlót csak Karintiában, és Dél-Tirolban lehet találni.

Szerkeszt

A város egyetlen épségben megmaradt középkori épülete.1470 táján alapította egy Hentel nevű polgár. Gótikus egyhajós kis templomterének finom hálóboltozata van. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Déli oldalfalán három magas, csúcsíves ablak, főhomlokzatán későgótikus pálcatagos kapukeret, fölötte újabb keletű rózsaablak látható. A török hódoltság alatt is imaháznak használták, Karakas pasa dzsámija volt.

Szerkeszt

A késõ barokk stílusú kápolnát 1801-ben építették. Egyhajós, elõreugró középtornyos, nyugat-keleti tájolású. Tornya alatti bejárata ívesen falazott, nyitott, több új betonlépcsõ vezet fel hozzá. A hajó kapuja a toronyelõtérbõl nyílik. A torony fala a kapukeretnek támaszkodik és részben takarja azt. Tornya gúlatetõvel fedett, apszisa egyenes záródású. A hajófalat egy-egy kõkeretes ablak töri át, hajója donga-, szentélye félkupolaboltozatos.

Szerkeszt

A település egyik nevezetessége a kápolna.

Szerkeszt

A késő barokk stílusú kápolnát 1801-ben építették. Egyhajós, előreugró középtornyos, nyugat-keleti tájolású. Tornya alatti bejárata ívesen falazott, nyitott, több új betonlépcső vezet fel hozzá. A hajó kapuja a toronyelőtérből nyílik. A torony fala a kapukeretnek támaszkodik és részben takarja azt. Tornya gúlatetővel fedett, apszisa egyenes záródású. A hajófalat egy-egy kőkeretes ablak töri át, hajója donga-, szentélye félkupolaboltozatos. Az épülettől keletre egyszerű remetelak áll.

Szerkeszt