Egyéb látnivalók

A 2001-ben átadott épületegyüttes egy 4 ha mesterségesen duzzasztott tó mellett terül el a falu határán. A kemping területén emelkedik az István-Gizella Harangtorony, mely kilátóként üzemel. A fogadó főépületben 10 db, egyenként négy ágyas, fürdőszobás szoba, valamint két apartman ház, melyek összesen még tíz férőhelyet biztosítanak , várja a pihenni vágyókat. A Tó kitűnő vízminőséggel várja fürdőzőket és a horgászat szerelmeseit egyaránt.

Szerkeszt

Újlengyel nyugati részén fekszik a pótharaszti ősborókás. A területet a középkorban jellemző homoki tölgyeseket kiirtották, majd a török korszakban a Nyugat-Európa felé hajtott marhákat pihentették itt. Az egykor itt létezett városkára már csak a pusztatemplom romja emlékeztet. A homokdűnéken megindult a természetes növényzet regenerálódása, mely során a buckákon kialakult a mai tájat jellemző borókás-nyáras társulás. A területet Újlengyelről zöld színnel jelzett turistaúton érhetjük el.

Szerkeszt

A Polgári útról, de a város több pontjáról is messziről láthatjuk a Csiha Malom 54 m magas épülettömbjét, melyet Hajdúnánás hozományaként is megjelölt az EU csatlakozás kapcsán. A ma is jelentőséggel bíró malmot Csiha Győző építette, 1942 - re felépült az akkori Magyarország legkorszerűbb műmalma.

Szerkeszt

A vár építésének pontos ideje nem ismert. Egy 420 m magas domb tetején elhelyezkedő, összedőlt várépület belsejében 1-1,5 m széles mészhabarcsos falmaradványok figyelhetők meg, amelyek egy négyszögű lakótorony, még jól felismerhető falai voltak A középkorban vadászkastélynak építették át. Közelében található a Tési - fennsík perem egyetlen forrásbarlangja.

Szerkeszt

Földbesüllyesztett, apsziskonyhás, külsőkemencés, boltozott épületek. 1785-ben épült késő barokk stílusban. Az épületek funkciója fel-tételezett. Az egyik variáció szerint a lovakat betanító csikósok laktak és étkeztek benne. A másik feltételezés szerint a két putri csak köz-étkeztetés célját szolgálta. Helyi adatközlők szerint az épületek nem voltak fedett padlástérrel ellátva.

Szerkeszt

Csanádalberti határában található Csikóspuszta. Itt él a környék túzok populációja, itt honos a tavaszi hérics és a vető virág. A természetes növénytakaró közül az ősgyep, a tavaszi hérics, a kamilla értékes és védett. Az itt élő egerésző ölyv, a vércse, a réti sas, a gólya, a parti és a füsti fecske, a gyurgyalag, a túzok védett madarak.

Szerkeszt

1995 május 1-je óta áll jelenlegi helyén a Fő út mellett. A távoli testvérfalu Kézdialmás szülöttének Tamás Károlynak az alkotása. A hársfából faragott szobor az eredetinek kicsinyített mása, aranyozása ahhoz hasonlóképpen Budapesten készült. A szobor beton posztamensen áll, fából faragott baldahin alatt, amelynek teteje pikkelyezett vörösréz borítást kapott. A templomhoz hasonlóképpen a Mária szobor is esti díszkivilágítással rendelkezik.

Szerkeszt

A fehérváriak körében rendkívül népszerű a savanyúvíz. A strandfürdő számára termálvíz után kutatva bukkantak rá a savanyúvíz-forrásra. A 170 m mélyből feltörő ásványvizet a fehérváriak százai fogyasztják nap mint nap. A Malom- és a Varga-csatorna által közrefogott parkban, az egykori Rózsáskertben található, Csitáry-víznek nevezett kút 1999-ben kapott védőtetőt.

Szerkeszt

A település nevezetessége a mesterségesen kialakított szikláépítmény: a csobogó.

Szerkeszt

A Csobogót 2004. szeptemberében avatták fel. Hátterében a Hősök szobra áll, mely az első világháború áldozatainak állít emléket.

Szerkeszt