Várak

A falu közepén egy parkban áll a barokk eredetű klasszicista kúria. Az 1800-as években a Csoma családnak van itt nagyobb birtoka, melyet később a családba nősült Farkasfalvi Farkas Géza örökölt.

Szerkeszt

A várat a tatárok lerombolták. A Perényiek megszerezték aztán felújították a XIV. században. 1541-ben hamis pénzverdét rendezett be Bebek Imre prépost. Mára már csak a falmaradványai látszanak.

Szerkeszt

Székesfehérvár irányából beérve a faluba, bal kéz felől két zord kőoroszlán fogadja az ideérkezőket. Ezek őrzik a kastélyhoz vezető bejáratot. A felületes szemlélődő azt gondolná, hogy milyen jó a berényieknek, hiszen van egy hatalmas kastélyuk. Ez igaz is, meg nem is. Ilyen hatalmas épület helyrehozásához nagyon sok pénz kellett és egyre több kell. Így tovább alussza álmát, míg valami csoda nem történik. A kastély a gondnoknál való helyszíni jelentkezés után látogatható.

Szerkeszt

1826-ban Czóbel László építtette. Klasszicista stílusú földszintes épület. Kétszer is átépítették, a 19. század végén eklektikus stílusban, a 20. század második felében újabb kori átalakítással, így eredeti stílusát elvesztette. Itt őrizték Simonyi óbester kardját, több pompeji vázát, egy alvó gyermeket ábrázoló márványszobrot, bronzkori tárgyakat, eredeti régi festményeket. Több Mednyánszky és Bütthner festmény díszítette a falakat.

Szerkeszt

A Fácános-erődben találjuk a Gulio Turco olasz származású császári hadmérnök tervei szerint épült egykori cölöpvár nyomait, a sáncok, vizesárkok maradványait. A külső falakat újraépítették. A fennmaradt rajzok szerint a bejárat a mai Szent István utca felől volt. A külső árkon át felvonóhídon lehetett eljutni a külső várudvarba, innen szintén egy hasonló hídon a belső várba. Itt széles falú épületek, kőből készült erődítések és egy figyelőtorony állt. Forrás: www.fonyod.hu.

Szerkeszt

Az ún. Darvas Kúriában jelenleg A Zöld Titkok Kastélyóvodája Napközi Otthonos Óvoda intézmény működik. Az óvoda épülete a század elején az 1900-as években épült nemesi kúria. Legutolsó tulajdonosa nemes Kiss Albert és családja volt. Az államosítás után a család haszonélvezettel az épület 1/3-ad részét használhatta. Az 50-es években munkásszállóként funkcionált, majd 1958-tól működik, mint óvoda. 1988-ban meghalt a család utolsó tagja.

Szerkeszt

A kastélyt és melléképületét copfstílusban építette 1774 és 1778 között Povolny János. A kastély ma szállodaként működik, néhány terme múzeumként látogatható. A kovácsoltvas kapu egyik oszlopán az Almásyak címerét tartó unikornis áll. A földszinti előtérből nyílt a kápolna, amelyet eredetileg a család tagjai számára építettek, de ide járt a falu kicsiny számú katolikus lakossága is. (Ma már nem használják.) Az előtérből elegáns kétkarú lépcsőn lehet feljutni az emeletre.

Szerkeszt

Uppony-tól keletre, kb. 1 kilométerre a szűk Upponyi szikla szoros után, mint a Fekete-hegy legmagasabb nyúlványa meredeken emelkedik e várhegy, s csaknem elzárja a völgyet. Régebben közvetlenül alatta folyt az upponyi patak, a Csernely, és mellette haladt el az Uppony - Dédesi országút. A keskeny hegyvonulat északi és déli oldala igen meredek a vár alatti részen, de keleti irányban mindkét oldalon fokozatosan kiszélesedik és lankásodik.

Szerkeszt

A kastély a XIX. században a térség egyik politikai-kulturális-közéleti központja volt. A hátulsó, egykori gazdasági udvarban áll a XIX. század második felében romatikus jegyeket hordozó istálló épült. A kastély oktatási intézményként, nevelőotthonként, illetve iskolaként működött.

Szerkeszt

A Dessewffy kastélyt 1659.-ben valószínűleg Bónis Ferenc építtette. Többszöri tulajdonosváltás után a XIX. században került a Dessewffy család birtokába, akik igényeik szerinti átalakításokat végeztek rajta. Az épületet majorsági épület és nagyméretű kert veszi körül.

Szerkeszt