Várak

A XIII. században építtette a Büdy család. A négy saroktornyos, négyzetes alaprajzú kőből épült erősség 1660-ban már romos volt. Mára sajnos a várat a gaz, lom belepte. A belső vár a talajszinttel vált egyenlővé. A várat körülvevő sánc és kb 3-5 méter mély vizesárok nyomai maradtak meg és óvták meg a mezőgazdasági műveléstől e fontos műemléket. A hazai beregi síkságon más kővárnak nyomát sem találni. A várat írás először 1524-ben említette.

Szerkeszt

A XIX. század elején klasszicista stílusban épült, a század második felében romantikus ízlés szerint átalakított házat Bölöny József földbirtokos és színházi intendáns 1911-ben iskola céljára a községnek adta.

Szerkeszt

Az 1895-ben épült Chernel kastélyban - melynek utolsó tulajdonosa a Novák család volt - 1954-55-tol tüdőgyógyintézet működött, majd az 1986-87-es felújítás után új feladatot kapott. Ma a nagyatádi kórház pszichiátriai osztályának rehabilitációs részlege működik az ódon falak között. Az intézmény 80 beteget lát el, van gyógyszeres kezelés, egyéni és csoportos pszichoterápia, valamint foglalkoztató terápia.

Szerkeszt

Az egykori tisztikaszinó szecessziós épülete eredetileg a MÁK főtisztviselőinek szórakozását, kulturális igényeinek kielégítését szolgálta színháztermével, kártyaszobáival, vendégszobáival. A magyaros építészeti hagyományokat idéző tulipánmotívumokkal díszített épületet, a Cifra-palotát 1924-ben építették Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) tervei alapján.

Szerkeszt

Csapó Dániel 1819-20-ban építtette fel kastélyát Középtengelicen, ahol ekkor már állt egy barokk kápolna és egy korábbi kúria is. A kastély terveit Pollack Mihály készítette el. Ez a szerény méretű épület volt Tolna első klasszicista világi épülete, és így mintát is szolgáltatott a később épülő kúriáknak. A kastélyt 1895-ben Fellner Sándor tervei szerint némileg átalakították. Parkja védett, 1820-ban 56 különféle fafajt gyűjtöttek össze, de az utóbbi időben egyre több faóriása kipusztult.

Szerkeszt

A központban a 18. század elején épült barokk stílusú Csapody kúria / kastély /, a közelben a Református szentegyház 1825- ből, kissé távolabb az 1747- ben épített barokk Katolikus szentegyház, és Zsinagóga található. 1816- ban több mint száz izraelita (zsidó) hitközséget alapít. 1849. március 2-n Roboz István író Csapody Pál vendége, a helyi legenda szerint itt írta a Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét.

Szerkeszt

A kilenc szobás, klasszicizáló épület (Kossuth Lajos utca 111. sz.) 1832 táján épült. Csépánéktól Kacskovics Margit örökölte, majd Wellmann Oszkár állatorvos professzor vásárolta meg. Az épületet 1937-ben átépítették. 1945 után államosították. A későbbiekben tanácsház lett, majd orvosi rendelőt, kultúrtermet, KISZ klubot, párthelyiséget alakítottak ki benne. Eredetileg hat holdas park vette körül, ennek 2/3 részét azonban kiirtották, helyén házhelyeket alakítottak ki, ill. beszántották.

Szerkeszt

Egy 1265-ös keltezésű adománylevélben Tar tartozékaként említik a területet, ekkor azonban a vár még valószínűleg nem állt. A XIII. század utolsó évtizedében épülhetett, mert a Kacsics birtokhoz tartozó Szőllős várának megtámadásában - 1290 körül - Ágasvár és Hasznos urai is részt vettek. L középkor során a Rátót nemzetséghez tartozó Pásztói család volt a birtokosa. A XVI. században a végvárak sorába került, 1540 táján megerősítéséről rendelkeztek.

Szerkeszt

A több mint 700 éves Vár virágkora -Zsigmond királyunk uralkodásának idejére- a XV. századra tehető, mely időszakban a Várat birtokló Garai család, impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis Várat.

Szerkeszt

Csókakőre érkezőt már messziről köszönti, a falu híres borainál is nevezetesebb büszkesége, a község nevét adó vár. Az apró házak fölé magasodó, festői erdőktől övezett vértesi sziklatetőn még ma is őrködő romok 1999-ben ünnepelték 700. születésnapjukat, legalábbis 1299-ben történik először említés a vár létezéséről, amikor István alországbíró e falak tövében keltezi a pécsi káptalan ügyében kiállított oklevelét.

Szerkeszt