Várak

Boldogkő várában ma az alsó vár bejáratát képező félkörös kaputornyon át jutunk. Ez volt valamikor is az eredeti bejárata. A bejárat előtt volt a felvonó híd. A kaputorony után az alsó udvarba érünk. Az udvaron sziklába vágott cölöplyuk rendszert látunk, amely valószínűleg egy, a kőfalnál régebben épült, fából való kettős palánkfal maradványa. Itt volt a gyilokjáró.

Szerkeszt

A falu közepén lévő egykori Borbély-kúria műemlék jellegű épület. Ezt 1750 és 1756 között építették, a Mária Terézia által egyedüli birtokossá tett Borbély család építtette. A barokk jellegű épületet azonban a későbbi iskolai célú hasznosítás miatt eléggé átalakították, így például az eredeti épülettengelyek jelentősen megváltoztak.

Szerkeszt

BORY JENŐ (1879-1959) építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műalkotását, a Bory-várat saját elgondolásai, tervei alapján két keze munkájával hozta létre. Emléket emelt művészi álmainak, a munka- és a hitvesi szeretetnek. Mint kutatót és szakembert a beton széleskörű alkalmazása foglalkoztatta. A vár építőanyaga túlnyomóan beton és vasbeton, de szobrainak megformálásához is szívesen nyúlt a kedvelt anyaghoz. A várat benépesítette szobraival.

Szerkeszt

A település építészeti emlékei közül érdemes kiemelni a Brázay-kastélyt. A Brázay Kastély neoklasszicista stílusban épült, műemléki védettségű épület. Az ingatlant 1992-ben felújította az Önkormányzat. Jelenleg iskola működik benne. Említésre méltó a kastély parkja a romantikus ihletettségű mesterséges barlanggal és csónakázó tóval. A Park részét képező Szabadidőparkban sokoldalú sportolási, szabadidős tevékenység folytatható.

Szerkeszt

Műemlék, ha nem is település területén belül, de található. Ezek közé tartozik a Bréda-kastély a Lőkösháza és Elek közötti országút mentén.

Szerkeszt

Bretzeinheim Ferdinánd herceg által építtetett új-regéczhutai vadászkastélyt Waldbott Frigyes 1860-ban átalakította és kibővítette /Forrás: B.A.Z. megye kézikönyve/

Szerkeszt

1770-1800 között épült klasszicista stílusban. Az óvodának ad otthont.

Szerkeszt

Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte Angliába képzeltem magamat?" - írta 1815-ben az angol Richard Bright utunk első állomásáról, a martonvásári Brunszvik kastélyról. Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogót stílusú átépítéskor alakult ki.

Szerkeszt

A birtok 1691-től Butler Jánosé, az egri vár parancsnokáé. A kastélyt feltehetőleg régebbi falak felhasználásával Butler János Lajos földesúr építtette, majd ennek fia, Butler Gábor bővíttette a mai alakjára a XVIII. század második felében. A hozzátartozó présházat Povolni János építette 1794-ben. Jellege: A főútvonaltól visszalépő, szabadonálló egyemeletes későbarokk épület.

Szerkeszt

A településhez tartozik ebben az időben az 1379-ben még önálló helységként szereplő Kelecsény-puszta, ahol az 1972-ben Csernyus Andor által épített kastély található, amely ekkor már Buttler Ervin birtokában van.

Szerkeszt