Várak

A település kemendi részén, a Várdombon állt egykor Kemend vára, melynek első okleveles említése 1357-ből való. Innen ered a feltevés is, miszerint a várat a tatárjárás után építtethette a Héder nemzetségből származó Kakas család egyik tagja. Ma már csak csekély nyomai találhatóak a várnak, ugyanakkor a pusztulásának körülményeit nem ismerjük egyértelműen.

Szerkeszt

A Vértes vadban gazdag erdei Buda, Fehérvár, Esztergom közelségének köszönhetően mindig kedveltek voltak az ország urai körében. A vértesi várak többségét nem annyira stratégiai céllal, mint inkább vadászkastélynak építették: ezt mutatja, hogy a török sorra gond nélkül vette be ezeket. Gesztest az Árpád-korban valószínűleg a Csák nemzetség kezdte el kiépíteni, később Zsigmond idejében már királyi vár volt.

Szerkeszt

A várkastély a falu legrégebbi építészeti emléke. Műemléki védettséget élvez. Történetéből korábban már érintettünk néhány mozzanatot, most ősszefoglaljuk históriáját. Írott forrásaink először 1288-ban említik, de a településnév első írasos megjelenése (Egurwar) már annak korábbi meglétére utal. Az első erőd itt feltehetően a tatárjárás után épülhetett. Ez a cölöpsorral megerősített földvár azonban a belháborúk során elpusztult. 1325-ben már nem említik.

Szerkeszt

A templom közelében található a kb. 1 m széles, több méter hosszú kőfal két ablak-, alatta pedig egy ajtónyílással. Tar Lőrinc várkastélyának, udvarházának tartják. A templomtól a domboldalba sétálhatunk fel, ha közelebbről is meg szeretnénk szemlélni a csekély falmaradványt. Az udvarház és a templom a 14. században bírt birtokközponti jelleggel, később a Tari család kihalása után - a 15. században - elveszítette gazdasági és politikai jelentőségét.

Szerkeszt

A szőlőhegyen, mely a település határában található, egy sarokbástyás várkastély maradványát tárták fel. A XV. századi vár maradványait dr. Magyar Kálmán régész tárta fel.

Szerkeszt

Ordacsehi mellet a Kisvári dülőben, a legelőn még ma is jól láthatók egy kisebb erődítmény néhol 1 m magas maradványai. Az eredetileg palánkkal övezett várban egy négy saroktornyos téglaépítmény, castellum (?) állt. A várból - az 1984-ben folytatott turkálások, beásások révén - nagy számban kerültek elő jellegzetes XVI. századi fazék, bögre, kályhaszem töredéke.

Szerkeszt

Ebben a várban uralt Werbőczi István, a XVI. század első felében. Pusztulásnak indult miután a török kezére került. Magtárnak használták a XVIII. Században, a későbbiekben széthorták.

Szerkeszt

A vár történetéről kevés adat maradt fenn. Első okleveles említése 1319-ből való. Az első ismert tulajdonosai a Ráskay család tagjai a XV. században. Mátyás király halála után, az országnagyok 1490 évi döntése szerint Corvin János birtokában maradt. Végleges pusztulása valószínűleg a török hódoltság idején történt. Azóta pusztuló rom.

Szerkeszt

Az építészeti részletek alapján a 310 méter tengerszint feletti, megközelítően száz méteres relatív magasságú, hegyen álló, szabálytalan alakú vár belső részének építése a XV. század végére, a kerek védőmű építése pedig a XVI. századra tehető. Első okleveles említése 1313-ból való, ekkor Csák Máté sikertelenül ostromolta. 1386-ban a Garaiak kapták meg. Albert király 1438-ban a Báthory családnak adományozza, s tőlük csak a törökök vették el.

Szerkeszt

A település egyik érdekessége a várrom, melyet - ha lehetőségünk van rá - feltétlenül érdemes megtekinteni.

Szerkeszt