Várak

Az Új-Ebergényi kastély a XVIII. századból való. Egy 1857-ből származó kataszteri térkép alapján tudjuk, hogy ekkortájt Szécsenyben már két Ebergényi féle kastély létezik. Az egyikhez Ebergényi István neve van írva (ez az Ó-kastély), a másikhoz pedig Ebergényi Viktor neve (ez az Új-kastély). Valószínű, hogy az Ebergényiek megosztoztak a birtokon és a másik fél felépíttette az Új-kastélyt.

Szerkeszt

Az épület eredeti tulajdonosa valószínűleg a Darvas család volt. A XIX. század végén a klasszicista stílusjegyeket magán viselő kastélyt eladták a Munk családnak, és Darvas Béla az akkor még álló ongai kastélyába költözött. A műemlék jellegű épület a II. világháború után a tsz kezébe került, és gazdasági célokra használták, melynek hajdani szép parkja tönkrement. Tulajdonjogának tisztázása, hasznosítása folyamatban van.

Szerkeszt

A műemlék volt Újhelyi-kúria a Kossuth u. 65. sz. alatt, a római katolikus templom mellett található egy tágas udvar mélyén. A kúriát az Eördögh család építette, a nagyterem falába épített mestergerenda felirata szerint a pontos építési dátum 1725 24 júny. A téglalap alaprajzú, földszintes épületet lekontyolt palatető fedi. Az utca felé forduló főhomlokzat előtt húzódó tornácot sima törzsű dór oszlopok tagolják. A bal oldalon lévő homlokzat mellvédes tornáca fölé két kosáríves árkád borul.

Szerkeszt

A földszintes U alaprajzú klasszicista stílusú kaszinó 1825 és 1836 között épült, mely egykor a környék birtokosainak társadalmi színtere volt. Ma a Kossuth Művelődési központ működik a kúriában. Az épület helységei néhol egymással is kapcsolódnak, de leginkább a tornácról közelíthetőek meg. Az egykori kaszinót a 80-as évek közepén korszerűsítették és felújították. Az utcai szárny toldalékait lebontották, a másik szárny melletti bővítménybe irodák kerültek.

Szerkeszt

A település nevezetességei között említésre méltó az 1890-ben Heller Richárd által építtetett vadászkastély, mely azonban jelenleg nem fogad látogatókat.

Szerkeszt

Nógrád megye és a Cserhát egyik legszebb részén fekvő falucskája Bér község. A települést körülölelő dombok tetejének egyikén 7,5 hektáros gyönyörű parkban helyezkedik el Virágospuszta, ahol egy vadászkastély fogad minket. A festői környezetben szabadon legelésző lovak, pónilovak, szamarak, őshonos mangalica disznók és vaddisznók, racka juhok, szarvasok, őzek és egzotikus országokból származó állatok, tevék, lámák, struccok, bölények, kenguruk, antilopok gyönyörködtetik a látogatókat.

Szerkeszt

A település nevezetessége az 1934-ben épült vadászkúria.

Szerkeszt

Az épület az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítás egyik fő látványossága volt. A kiállítás bezárása után a részben kulissza jellegű objektumok gyorsan romlottak, ezért 1900-ban Alpár Ignácot megbízták az immár végleges épületcsoport elkészítésével. A II. világháborúban az épület és a gyűjtemények súlyos kárt szenvedtek. Az 1950-ben megindult újjáépítés csak az 1978 és 1985 között végzett felújítással fejeződött be. A terület szabadon látogatható.

Szerkeszt

A város legjelesebb látnivalója a vár, a magyar államalapítás egyik emlékhelye. Az itteni monostor első apátja az egyházszervező bencés szerzetes, Asztrik volt, aki elhozta a koronát Rómából első királyunknak. A pécsváradi alapításról így ír Szent István legendája: -Miután Asztrik apátot övéivel együtt befogadják, a Vashegy lábánál egy Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített. E nevezetes helyet először 1212-ben említik Warad, majd 1316-ban Pécsvárad néven.

Szerkeszt

Karakó régi ispáni várának a helye a Marcal mocsarai közti szigeten található. Ugyanakkor egy kisméretű Árpád-kori vár helye is látható a közelében. A vár XII. - XIV. század közötti nemesi vár lehetett, melynek első írásos említése 1137-ből származik.

Szerkeszt