Várak

A település legjelentősebb látnivalója az eredetileg Sigray-, majd Schilson-kastély. A XVIII. század elején épült, szép park övezi.

Szerkeszt

A Schlossberger család patinás kúriájában ma a Polgármesteri hivatal működik.

Szerkeszt

A püsöki kastéllyal szemközti dombon, a Schlossbergen álló XIII. századi romok valamikor a kastélyparkhoz tartoztak. A Schlossberget Evlia Cselebi török utazó is leírta, de az itt álló romok nem vár, hanem román kori templom maradványai.

Szerkeszt

A község közepét elfoglaló hatalmas ősparkban áll az eklektikus stílusú, soktornyú egykori Schossberger-kastély, mely Ybl Miklós tervei alapján épült 1883-ban. A kastély változatos tömegével, számtalan tetőfelépítményével a francia reneszánsz kastélyok formáját idézi. Belül inkább az itáliai hatás érvényesül. Az elegáns díszlépcső többszintes, galériás előcsarnokba vezet, amit kürtős felülvilágítók tesznek még magasabbá.

Szerkeszt

A Kanizsai család későközépkori, először 1509-ben említett várkastélya 1532-től a Nádasdyaké, később a Draskovich, majd 1884-ig a Jankovich családé. Klasszicista átépítése 1808-1811 között Hild Vencel nevéhez fűződik. Jankovich Gyula gróf eladta a bécsi Schöller cukorgyárnak, később járási szolgabíróság működött falai közt.

Szerkeszt

Művelődési házként funkcionáló kúria a XIX. század első felében épült.

Szerkeszt

Valószínűsíthetően egy római épület maradványaira épült 16-17. századi eredetű késő reneszánsz-barokk stílusú, valaha egyemeletes udvarház. Valaha vizesárok, felvonóhíd, erős várfal övezte a kastélyt. A kapu fölött 1637-es évszám olvasható. Mai formáját 1815-ben történt renoválása, átépítése során nyerte el. A jelenlegi - Kőszegi Tájvédelmi Körzet területén fekvő - kétszintes épület különleges építészeti értéke a nemes arányú boltíves kapubejáró.

Szerkeszt

A rendszerváltás után a várból kiköltözött az addig ott lévő múzeum, szálloda és turistaszálló. Onnantól kezdve nem volt igazán gazdája a várnak. Tulajdonjogilag - mint védett műemlék - a magyar államhoz tartozik. Az állagmegóvásról, a szükséges felújításokról a Állami Kincstár, illteve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gondoskodik. A "nyitva tartás joga" fél éves időszakokra száll csak a városra.

Szerkeszt

A fiatalon elhunyt Magyar Ede egyik utolsó alkotása. A szecesszió és a historizmus jegyeit magán viselő palota építését Magyar Ede halála után Takács János fejezte be 1914-ben. A palota tulajdonosa Simon János, az 1920-ban alakult Hangya Szövetkezet alapítója volt. A főbejárat két oldalán a konzolokon nyugvő női fejek, a kapuzat díszítésének szecessziós vonalvezetés, gazdagon tagolt homlokzat dombormű díszei harmonikusan illeszkednek egymáshoz. (Magyar Ede (1877-1912) szegedi műépítész.

Szerkeszt

A Sió árterületének ingoványai között, a mocsaras síkság és a dél felől felnyúló dombok találkozásánál a XIII. század 70-es éveiben keletkezett a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb erőssége, a simontornyai vár. Nevét a Döröcske nemzetiségbeli Salamon fia Simon alországbíró után kapta, aki az első várat építette ezen a helyen.

Szerkeszt