Várak

A falakat ma is jól kiveheto várárok övezi, a várfal a Sajó kanyarulatánál csodálatos látványt nyújt.

Szerkeszt

Az épület leginkább egy család kényelmét szolgálta, s csak kevés vendég elszállásolására nyújtott lehetoséget. Mégis az évtizedek során sok jelentős személyiséget fogadott falai között. 1814-ben I. Sándor orosz cár szállt meg a barokk kastély falai közt. 1849 április 1-én az egyik emeleti teremben Görgey tartott haditanácsot, s a történelem furcsa fintora, hogy pár hónappal késobb a magyar szabadságharcot leverő Paskievics orosz tábornagy volt a ház vendége.

Szerkeszt

A község határának északi részén nehezen megközelíthető, de élményt nyújtó látványosság a gyalogtúrával elérhető 600 m magasan fekvő Oroszlánkővár. Az 1242. évi tatárjárás után építették ki sáncokkal körülvett erős lovagvárrá. A vár a török hódítás idején, Eger 1552-es ostroma előtt pusztult el. Romjai ma is megtalálhatóak.

Szerkeszt

Az Ostffy kastély építését a XVIII. század derekán kezdhették meg (1870 körül ). Klasszicista stílusban épült, de valószínűleg egy korábbi földszintes barokk ház bővítéseként ( előd építménye 1750-ben épülhetett ). Erre utal a földszinti helyiségek barokk boltozata is. Az épület homlokzata középen előreugró, timpanonnal lezárt. Belül öntöttvas korlátú lépcsőház található.

Szerkeszt

A vár egykori négy saroktornya közül csak kettő látszik, mert 1810-ben a második emelet ráépítése során a két északi torony beleolvadt az épületbe. A Malom-csatorna fölött átvezető régi felvonóhíd helyén tömör mellvéddel ellátott téglahídon jutunk a várkapuhoz. Ez a 10 m hosszú, dongaboltozatos, alagútszerű építmény vezet a várudvarba. Boltozatának záróköve, a gótikus ülőfülkék és a kapuőrség egykori őrszobái az építés korát (XV. század), és hajdani szerepét is elárulják.

Szerkeszt

A település közepén található a volt Pálffy-kúria felújított épülete, melynek parkjában több száz éves platánfákkal találkozhat az idelátogató.

Szerkeszt

A falu nevezetessége, a Pallavicini-kastélyegyüttes, fő épületét 1892-ben fejezték be. Építése Pallavicini Ede őrgróf nevéhez fűződik. Pallavicini Ede nagyobb birtoka Szeged környékén volt, mosdósi uradalmára csak vadászni járt. Asztmás betegségben szenvedett. Mivel úgy érezte, hogy e környék klímája könnyít a baján, építetett egy skót lovagvárakat utánzó kastélyt, mely aztán 1932-ben bekövetkezett haláláig, otthonául szolgált.

Szerkeszt

A település nevezetessége a Pallavicini-kastély, mely jelenleg nevelőotthonként működik.

Szerkeszt

A falu nevezetessége a Pallavicini-kastély, amely a település központi részén, ősfás park közepén szabadon, domboldalon áll. Jelenleg kastélyszállóként működik.

Szerkeszt

A Palotaszálló építésének javaslatát az 1920-as években gróf Bethlen István miniszterelnök vetette fel. A tervek elkészítésével Lux Kálmánt, a kor egyik legjobb építészét bízták meg. A szállodát 1927-30-ig építették, Mátyás-korabeli, reneszánsz stílusban. Színes üvegablakokkal, festményekkel, kandallókkal, korabeli bútorokkal tették még díszesebbé. A szállót elsősorban kormányüdülőként kívánták működtetni, de klimatikus gyógyhelyként is ajánlották légúti-, és neurotikus betegségek kezelésére.

Szerkeszt