Várak

Keresztúr fejlődésének fontos szakasza Festetics Kristóf nevéhez fűződik, aki országgyűlési követ is volt. Ő építtette fel a barokk stílusú kastélyt, amely napjainkban turistaszállóként üzemel. Az épület ma Bél Mátyás nevét viseli, miután a neves tudós, író, utazó 1731 telén hosszabb időt töltött ott vendégeskedve. Tiszteletére emléktáblát is elhelyeztek a kúria falán, melyet 1978-ban Keresztúri Dezső akadémikus avatott fel.

Szerkeszt

Kapolcs egyik turisztikai látnivalója a kastély ad otthont a nyári kiállításoknak is.

Szerkeszt

A nyitrai eredetű Jeszenszky család 1702-ben szerezte meg az Amadéktól Csibrákpusztát és Murgát. Csibráknak kezdetben magyar és rác lakossága volt, de aztán 1750 körül németek is letelepednek a faluban. A XIX. század második felére azonban a falu elmagyarosodik. Murga végig megmarad tisztán német evangélikus településnek. A Jeszenszkyek híresek voltak arról, hogy a jobbágyaikra sok terhet róttak, különösen az evangélikusok szenvedtek sokat a vallási türelmetlenségeik miatt.

Szerkeszt

A mai Miszláról nehéz elképzelni, hogy nem is olyan régen még mezőváros volt. Ezt a címet 1843-ban nyerte el. A falu első földesurai a Salomváriak voltak, az ő idejükben kezd el a falu benépesedni, katolikus és református magyarokkal. Gróf Inkey Nándor 1720-ban telepedett itt le, és 1722-ben már kastélyt is épített a falu határában, Bikád-pusztán. A későbbi időkben erősen átalakított és bővített kastély ma már romos, mivel az államosítás óta nem volt méltó gazdája.

Szerkeszt

A kastély a település nevezetességei közé tartozik.

Szerkeszt

A régi kastély egyik melléképületébe költözött a kultúrház és a polgármesteri hivatal. Az épületet a kastélypark veszi körül, amelyben egykor a Somssichok és a Graffenbergek sétáltak. A százéves vadgesztenyesor azonban megmaradt és árnyas utat nyújt a sétálni vágyóknak.

Szerkeszt

A Pálfa nevet 1719. óta viseli. Első földesura Apponyi György, 1927-ben Apponyi Károly örökli az uralmat, aki 1928-ban építette meg a pálfai kastélyt azzal a szándékkal, hogy majd a környék lovaglásra alkalmas teret biztosít számára. A kastélyt jelenleg a Tolna megyei Önkormányzat üzemelteti, 1954-től egészségügyi gyermekotthonként működik, majd rehabilitációs intézet és fogyatékosok otthona.

Szerkeszt

A néhai grófi birtok emlékét a fennmaradt épületek, a kastélyhoz vezető gesztenyesorok s a park öreg fái őrzik. A grófi kastély az 1860-as években épült a már meglévő vadászkastély mellé. Tervezője feltehetően Ybl Miklós volt. Később Erdődi Miklós neobarokk stílusban építtette át. A kastély alatti parkban olyan faritkaságokat találhatunk, mint a szomorú bükk és a mocsári fenyő.

Szerkeszt

A településen több régi kúria is található.

Szerkeszt

Hiányos volna a kastélyról alkotott kép, ha figyelmen kívül hagynánk a hozzá szorosan kapcsolódó parkot. A török kiűzése után nyugalomba jutott Közép-Európa nem tudta kivonni magát a francia befolyás alól, s a XVIII. sz. folyamán megjelent a magyarországi főúri rezidenciákon is a szabályos, áttekinthető, de mégis változatos és meglepetéseket rejtegető franciakert.

Szerkeszt