Arborétumok

Budapesttől 50, Székesfehérvártól alig 20 km autózással, a Szúnyog-szigeti hajóállomástól rövid sétával érhető el a Velencei-tó legszebb táján elterülő arborétum, tanösvény és tájmúzeum. A 96 hektáros területen - csodálatos erdei környezetben - 250 féle fa és cserje, számtalan lágyszárú növény tárul a sétáló elé. Az arborétum kilátójáról gyönyörködhetnek a velencei tájban.

Szerkeszt

Alapítója Rágyánszki János (1908-1973) kertész, aki gyulamezei faiskolájából 1952-ben telepítette ide meglevő állománya értékesebb részét. Ma özvegye és fia vezetése alatt működik az arborétum, amely a budapesti ELTE dendrológiai megfigyelőállomása is. Növényei tudományos kutatási célokat szolgálnak. A 3 hektár területen fekvő, örökzöldekben és fenyőkben számottevő gyűjtemény jelenleg kb. 3000 egyedszámot képvisel.

Szerkeszt

Alapításakor az 1950-es évek erdészeti telepítéséből származó kocsányos tölgy, feketefenyő, szürke nyár, akác állományok, a magasabban fekvő homokdombon felhagyott szőlők, gyümölcsösök maradványai, a laposokon legelők voltak. Területén értékes eredeti társulás-maradványok is találhatók, amelyek megőrizték a Duna-Tisza közére jellemző vegetációt.

Szerkeszt

A vendégváró portán szépségében egyedülálló Szabadkai Tibor magán arborétuma tekinthető meg. A területen országos viszonylatban is ritkaságnak számító növényfajok találhatók. 290 fajta örökzöld, 300 fajta évelős növény, és 120 fajta cserje várja az érdeklődőket.

Szerkeszt

A 82 ha-os, 150 éves, csodálatos térharmóniájú, romantikus, tájképi kert tavasszal virágözönnel, nyáron madárdallal, ősszel a természet ezer színével, télen a hófödte táj csendjével várja látogatóit.

Szerkeszt

A Füvészkertet 1922-ben, a Kolozsvári Egyetem Szegedre költözését követően alapította dr. Győrffy István professzor a Szeged várostól kapott 20 kh-as területen. A kert fennállásának első tíz évében kialakították a nagy tó medrét, hegyvidéket emeltek a kitermelt földből, megépültek az első szaporító üvegházak és működésbe lépett az ártézi kút is. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény magvaiból először 1931-ben készült cserekollekció, amely révén számos új növényfajjal gazdagodott a kert.

Szerkeszt

A település egyik kiemelt nevezetessége a Tiszaigari Arborétum, mely csodálatos fagyűjteményének 150 éves történelme van. Egykor Széky Péter helyi földbirtokos alapította a 36 hektáros sétakertet, aki barátság fűzött Bolza Pálhoz, a szarvasi Arborétum alapítójához. Szinte versengtek egymással, ki tudja előbb meghonosítani a tájidegen fafajokat mint pl. mocsári ciprust, mocsári tölgyet, mamutfenyőt és egyéb különleges fafajokat.

Szerkeszt

Az év bármely napján az ősi fák alatt páratlan értéket fedezhet fel az ide látogató. A tölgy-szil-kőris alaperdőre települt növénygyűjtemény öregfái a szabályozás előtti tiszai táj életerejét hirdetik ma is. Az alapítás mintegy 140 évvel ezelőtt az 1860-as években, Bolza Péter és felesége Tige Mária nevéhez fűződik. Az ennél öregebb fák - elsősorban tölgyek - korát csak megbecsülni lehet, de az alapítás körül telepített fák is már tiszteletet parancsolóvá nőttek.

Szerkeszt

A második világháború után erdôgazdasági kezelésbe került a terület. A szabad területeken részben csemetekert létesült, részben lucfenyôvel, vörösfenyôvel és szelídgesztenyével erdôsítették.

Szerkeszt

A növények kiválasztását a főiskolai tanterv anyaga határozta meg. A hallgatók, a tanulók és a látogatók megismerhetik a kertben a hazai és távoli földrészek növényvilágának képviselőit, a mindennapi élelmet, ruházatot, élvezeti szereket vagy gyógyító anyagokat adó növényeket. Ebből fakad, hogy a Botanikus kert nem egyéni gyűjtői és kereskedelmi érdekeket, hanem kimondottan a különböző iskolatípusok biológiatanítását szolgálja a maga lehetőségeivel is.

Szerkeszt