HIRDETÉS
HIRDETÉS

Valaki talán aljas játékot játszik a nemzet hősével? Noha a Blikk birtokába került korábbi publikációban féléves és éves jelentésekről is szó van a magyar kémelhárítás által beszervezett Karikó Katalin neve mellett, a kommunista rendszer állambiztonsági iratait őrző Történeti Levéltárban semmi nyoma nincsen Karikó esetleges tevékenységének.
A zsarolással beszervezett Karikó Katalinról szóló iratok nem lelhetők fel - a lapunknak nyilatkozó történész szerint egyébként az éves, féléves jelentéseket a tartótisztje, beszervezője is adhatta, sőt, az is lehetséges, hogy valójában a kutatónőről adtak jelentést.

Előzmények
Egy pörölycsapás erejével hatott néhány héttel ezelőtt a hír, miszerint a koronavírus elleni küzdelem egyik nagy alakja, az mRNS-alapú vakcinát kutatótársaival együtt kifejlesztő Karikó Katalint 43 évvel ezelőtt beszervezte a magyar állambiztonság. Kevés olyan magyar ember örvendhetett olyan makulátlan megítélésnek szülőhazájában, mint a fantasztikus eredményei ellenére mindig szerényen nyilatkozó, egykor sok viszontagságot legyűrt kisújszállási biokémikus.

Karikó Katalin a Telexnek küldött közleményében elismerte a beszervezés tényét. Mint oly sok más embert, őt is szakmai munkája ellehetetlenítésével fenyegette meg az állambiztonság. Mint oly sok más ember, ő sem mert dacolni a rendszerrel.

– Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot. Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam. Tudományos tevékenységem, kutatásaim folytatása érdekében távozni kényszerültem – mondta Karikó, hozzátéve: ezzel lezártnak tekinti ezt az ügyet.

Karikó Katalin története sokkhatásként érte a közvéleményt. Természetesen semmi okunk nincsen feltételezni, hogy Karikó Katalin valótlanságot állított volna, vagy hogy bárkinek is ártott volna. Az eset mindenesetre ismét rávilágított a rendszerváltás óta feltáratlan ügynökakták mérgező, bizonytalanságot keltő következményeire.

III/III-as akták melléklete
A történteket vizsgálva a Blikk újabb adalékokra bukkant egy 2009-ben publikált tanulmányban, amelyet a Hódmezővásárhely önkormányzata által fenntartott Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ részére készítettek.

„Hódmezővásárhely azon kevés magyarországi településeink egyike, amely dr. Lázár János polgármester úr helyes felismerése révén, jelenleg is igen jelentős erőfeszítéseket tesz a város 1990 előtti múltjának alaposabb megismerhetősége érdekében” – kezdődik az a 2009-ben kelt beszámoló, amely a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség 1956 és 1989 közötti tevékenységét vizsgálta a településen. A beszámoló III. kötetének 13. számú mellékletében, egy felsorolásban ismerőssé vált névre bukkanhatunk: Karikó Katalinéra.

A beszámoló a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségének 1956 és 1989 közötti tevékenységét vizsgálta. Karikó nem dolgozott ennek a részlegnek, de a dokumentum III. kötetének 13. számú melléklete kitekint egész Csongrád megyére. Itt bukkantunk az ebben az időszakban Szegeden dolgozó Karikó Katalin nevére. A kötet táblázata a „Lengyel Zsolt” fedőnevű Karikónál éves és féléves jelentéseket említ. Hangsúlyoznunk kell, hogy a tanulmány nem az eredeti dokumentumok másolatát, csak azok leiratát tartalmazza, ráadásul Karikó ügynöki státuszból való kizárásának dátuma hibásan szerepel, az 1978-as beszervezésnél korábbi, 1971-es időpontra tették ezt az anyagban.

Mit jelent a féléves, éves jelentés?
A 12 évvel ezelőtt publikált írás újabb rövid adalékot nyújt a méltán ünnepelt biokémikus állambiztonsággal kapcsolatos múltjáról. Karikó Katalin nevénél az éves és féleéves jelentés kifejezések szerepelnek, – egyéb hálózati anyagnak azonban nem találták nyomát.

Csakhogy, az éves és féléves jelentésekre való utalás a szakértő szerint egyáltalán nem biztos, hogy azt jelenti, hogy Karikó Katalin bármit jelentett volna. A fentiekkel kapcsolatban megkérdeztük az állambiztonsági téma egyik szakértőjét. A történész neve elhallgatását kérve elmondta:

„A dossziéban szereplő nevek mellett, a legfelső sorban lévő nyilvántartási adat a levéltári jelzés, amit az operatív nyilvántartást végző szervezeti egység iratainak adatait tartalmazza. Forrás pedig az az éves, vagy féléves jelentés, amit ez az osztály készített" – vélekedett a hódmezővásárhelyi dokumentumról egy, a neve elhallgatását kérő történész. A Blikknek nyilatkozó szakember szerint a levonat az akkori Csongrád megyei állambiztonsági szervek hálózatáról szólt. Ebben minden bizonnyal feltüntették, hogy az adott ügynök milyen tevékenységet végzett. Ezeknek a jelentéseknek az elkészítése nem a hálózati személy feladata volt, és maga az, hogy felkerült a listára, nem feltétlenül azonos azzal, hogy jelentett is az illető – mondta a történész.

A hiányzó dossziék nyomában
Az ügy a kutatóknak is felkeltette a figyelmét. Egyikük az állambiztonsági iratokat őrző Történeti Levéltárban meglepve tapasztalta, hogy bár a levéltár számítógépes adatbázisában szerepel Karikó Katalin (részletes személyes adataival együtt!), a nevéhez kapcsolódó dossziékra a katalógus nem ad ki a találatokat.

Ez merőben szokatlan, hiszen az adatbázisban szereplő nevek éppen azért kerülhettek oda, mert valamelyik dossziéban szerepelnek. A Blikk meg is kérdezte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatóját, hogy – jelzetek hiányában – miért kutathatatlanok jelenleg a Karikó Katalinra vonatkozó állambiztonsági iratok. Cseh Gergő Bendegúz szerint ilyesmiről szó sincsen.

– A Karikó Katalinra vonatkozó dokumentum a levéltárban található iratok között eddig is kutatható volt, így ismerhette azt meg Bálint László is, aki 2017-ben megjelent kötetében publikálta is a tényt. A vonatkozó – és már napvilágot látott – forrás változatlan feltételekkel, továbbra is elérhető az intézményben kutatók számára. A Levéltár őrizetében további dokumentum erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre, így nem is lett volna mit elérhetetlenné tennünk – írta az ÁBTL főigazgatója, hozzátéve: a vonatkozó jogszabályok értelmében az iratok kutatásának önkényes korlátozása egyébként is törvényellenes volna.

„Amikor a könyv íródott, a kezembe került dokumentumokon kívül azt sem tudtam, hogy ki az a Karikó Katalin. A kötet címe a Hálózati nyilvántartás szereplői. Karikó Katalin szerepelt a hálózati nyilvántartásban, ezt ő maga is és mások is elismerték. Ezért került be a kötetbe. Ennyi a történet. Ha az igazságosság jegyében járunk el, miért kellett volna neki kimaradni, míg másoknak bekerülni?”

De hogyan szerepelhet az adatbázisban Karikó neve, ráadásul részletes személyi adatokkal, ha nincsen hozzárendelve semmilyen levéltári anyag?

– Karikó Katalin adatai azért szerepelnek az adatbázisban, mert van róla adatunk, ez a bizonyos 6-os karton, illetve azok a Csongrád megyei állambiztonsági jelentések, melyek a pihentetését tanúsítják. (Ezeket egyébként Bálint László is publikálta már.) Dosszié azonban nem köthető a nevéhez, sem róla szóló (beszervezési), sem általa esetlegesen adott jelentéseket tartalmazó (munka-) dossziéról nincs tudomásunk és nincs ilyenre vonatkozó információnk – magyarázta Cseh Gergő Bendegúz.

Bálint László a könyvében ugyanakkor említést tett arról, hogy Karikó 6-os kartonján fel van tüntetve a dosszié száma, az azonban olvashatatlan. Ennek ismeretében valóban ki lehet-e jelenteni, hogy további dokumentum nem áll rendelkezésre?

– Az a bizonyos 6-os karton jelenlegi tudásunk szerint kizárólag mikrofilmmásolatban maradt fenn. Ez a dokumentum nagyon rossz minőségű, alig olvasható, de nem utal további dossziék létére – mondott ellent a Bálint-féle könyvben megjelenteknek Cseh Gergő Bendegúz. (A főigazgatótól hiába kértük el Karikó 6-os kartonjának másolatát, azt közölte, hogy ezt formális okokból csak kutatóként kaphatjuk meg.)

Igazából nem is tűntek el az akták?

"Az, hogy Karikó Katalin a levéltár számítógépes adatbázisában szerepel, ám a nevéhez kapcsolódó dossziékra a katalógus nem ad ki a találatokat, nem feltétlenül jelenti azt, hogy eltüntettek vele kapcsolatos adatokat, de nem is zárja ki ezt. Az sem lehetetlen, hogy azért került be a neve abba a rendszerbe, mert valaki róla jelentett" - mondta a lapunknak nyilatkozó történész.

A főigazgató szerint tehát Karikó Katalin adatait a „nagyon rossz minőségű, alig olvasható” 6-os kartonról másolták az állambiztonsági levéltár adatbázisába. Talán ennek is köszönhető, hogy a levéltár adatbázisában szereplő adatok némileg eltérnek attól, amit a 6-os kartonra hivatkozva Bálint László publikált, de attól is, ami – mondta a történész. a cikkünk elején hivatkozott 2009-es írás közöl Karikóról. Bálint könyve szerint például a 6-os kartonon Karikóra „tudományos segédmunkatársként” hivatkoznak, míg a levéltári katalógus „biológusként” említi. Az édesanya neve is három különféle variációban (Goóz Zsuzsanna, Gocz Zsuzsanna, ill. Göncz Zsuzsanna) szerepel a három különböző forrásban.

Mit rejt még a levéltár?
Cseh Gergő Bendegúz a Blikknek azt is írta, hogy a Bálint László által publikált „dokumentumon szereplő minden információt megjelentettek már, ennél több adattal a Levéltár sem rendelkezik”. Meglepődve olvastuk ezért azt a már említett 2009-es hódmezővásárhelyi tanulmányt, amely említést tesz Karikó féléves és éves jelentéseiről.

Fontos leszögezni, hogy a dossziék hiánya önmagában nem jelenti azt, hogy valamiféle turpisság történt. A rendszerváltás alatt és előtt is rengeteg dosszié semmisült meg, és az is előfordulhat, hogy lapulnak még vonatkozó anyagok az állambiztonsági levéltárban, csak éppen a kutatók még nem dolgozták fel azokat.

A most előkerült irat egyébként nem cáfolja meg Karikó Katalint, aki a Telexnek csak annyit mondott, hogy írásos jelentést nem adott. Mint arra Ungváry Krisztián történész is felhívta a figyelmet, szóbeli jelentést attól még adhatott; annak tartalmát aztán a tartótiszt foglalhatta írásba.

A biológus 6-os kartonján sem a hálózatból való kizárásnak, sem a dossziéi irattárba helyezésének nincs nyoma, ebből Bálint László azt a következtetést vonta le, hogy Karikót egészen a rendszerváltásig foglalkoztatták. A 2009-es tanulmányban szereplő Csongrád megyei ügynöklistán egyébként több olyan nevet is találunk, akiket kizártak a hálózatból. Egy „Karsai György” fedőnéven beszervezett bölcsészhallgatót például azért zártak ki 1985-ben, mert elköltözött, egy „Almási Pál” fedőnevű illető pedig maga kérte a kapcsolat megszakítását. Jelenlegi ismereteink szerint Karikót a kémelhárítás 1985-től „pihentette” – ő és családja éppen abban az évben távoztak az Egyesült Államokba.

blikk.hu

Feltöltve: 2021.06.10.
Megnézve: 118

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra