HIRDETÉS
HIRDETÉS

Magyarország számára a legnagyobb veszélyt azok az országok jelentik a koronavírus-járvány szempontjából, ahol nagyon rosszul védekeztek, és ahol a politikai vezetés sem tud megfelelő intézkedésekről dönteni. Romániában például akkora a káosz, hogy törvényes módon nem lehet senkit sem karanténra kötelezni, így nem meglepő, hogy rohamosan nő az új fertőzöttek száma. Svédországban gyakorlatilag összeomlott a járvány elleni védekezés, Franciaországban a rendőrség semmit nem tett az illegális, radikális baloldali tüntetéssorozat ellen a korlátozások utolsó napjaiban, míg Szerbiában a radikális ellenzék miatt nem lehet eredményesen fellépni a fertőzés terjedése ellen. Ukrajnában sincs erős kormány, és ott sem hoznak kellően gyors intézkedéseket. A külföldi helyzetet jól mutatja, hogy Magyarországon az elmúlt napokban nagyrészt olyanok kapták el a fertőzést, akik külföldön jártak, vagy olyannal találkoztak, akik külföldről érkeztek.

A magyarországi koronavírus-fertőzöttek jelentős része külföldről érkezőkkel került kapcsolatba - mondta az Operatív Törzs ügyeleti központjának vezetője. Lakatos Tibor hozzátette:
leginkább olyan környező országokból került be a vírus, ahol emelkedett a fertőzések száma.
Azt mondta: az Operatív Törzs csütörtöki ülésén tárgyalták meg a szomszédos országokban kialakult helyzetet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) azt a feladatot kapta, állítsanak össze egy javaslatcsomagot, hogy milyen intézkedésekkel tudják megakadályozni a vírus terjedésének újabb felfutását. Úgy tudja, ezt a javaslatcsomagot Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén áttanulmányozza, és hamarosan várhatóak különböző intézkedések.

Most áttekintjük, hogy mely országokból érkező emberek jelentik a legnagyobb veszélyt Magyarország számára a járvány szempontjából.
Teljes a káosz liberálisok által vezetett Romániában

A pénteki adatok szerint 592 új fertőzést igazoltak Romániában, a nyilvántartott fertőzöttek száma 31 381-re emelkedett – közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Összesen 13 új halálesetet jelentettek, ezzel az áldozatok száma 1847-re nőtt. A gyógyultak száma 21 129, így az aktív fertőzöttek száma 8405-re nőtt a csütörtöki 7986-hoz képest képest. Jelenleg 236 beteget ápolnak intenzív osztályon.

A romániai fertőzések felfutásában nagy szerepet játszott a liberális politikai vezetés rengeteg hibája.

A hatóságok a távolságtartási és beltéri maszkviselési szabályok betartására szólították fel a lakosságot a fertőzés terjedésének megfékezése érdekében, ugyanakkor elítélték azokat, akik a fertőzésveszély tagadásával, a hatósági óvintézkedések elleni lázítással veszélyeztetik az emberek egészségét. Az utóbbi lázító tevékenységgel szemben egyébként a hatóságok egyáltalán nem lépnek fel erélyesen.

A hatóságok bírságolással próbálják fegyelmezni a szabálysértőket: kedden – a rendkívüli állapot május 15. feloldása óta rekordnak számító – 912 bírságot szabtak ki, többnyire azokra, akik nem viseltek maszkot a tömegközlekedésen, vagy más nyilvános zárt térben.

Karanténra vagy kórházi elkülönítésre azonban jelenleg senkit sem lehet kényszeríteni Romániában, mert egy alkotmánybírósági döntés miatt hatályon kívül helyezték az erről szóló miniszteri rendeleteket, a joghézagot felszámoló törvényt pedig még nem szavazta meg a parlament. Az utóbbi fejlemény is világosan mutatja a káoszt Romániában.

A baloldali Svédországban a hibás stratégia miatt összeomlott a védekezés

A koronavírus-járvány kezelése szempontjából az egyik legnagyobb katasztrófa a baloldal által vezetett Svédországban történt. A skandináv állam úgy döntött, hogy lényegesen könnyedébben kezeli a koronavírus-járványt, mint a világ legtöbb országa, aminek az lett a vége, hogy arányaiban a halálozási adatok katasztrofálisak.

Az ország társadalma és a baloldali politikai vezetés túlságosan bízott tudósaiban és bürokrata elitjében. Ennek szellemében úgy gondolták, hogy tudományos alapossággal oldják meg a járvány okozta gondokat, mit sem törődve azzal, hogy ezzel szembe mentek minden olyan országgal, amely szintén a tudományos racionalitás nevében keményebb intézkedésekkel kezelte a járványt.

A 16 év alatti gyerekeknek az iskolákat sem zártak be, illetve az éttermek, bárok, szórakozóhelyek is nyitva maradtak, és karantént sem rendeltek el.

Anders Tegnell, a svédek fő virológusa is elismerte, hogy hibás utat választottak. Pár hete azt mondta, az általa javasolt svéd külön út ugyan biztosította a nyílt társadalom fennmaradását, de túl sok áldozatot követelt. Éppen ezért szerinte egy esetleges második hullám idején már nem a jelenlegi teljesen engedékeny svéd utat követné, hanem félúton a svéd és a többi ország modelljei között javasolna intézkedéseket.

Az országban eddig 74 333-an fertőzödtek meg és 5500-an haltak meg.
Elkésett intézkedések: Több mint 30 ezer halálos áldozat Franciaországban

Franciaországot az egyik legsúlyosabban érintette a koronavírus-járvány Európában, köszöhetően a politikai vezetés hibás döntéseinek.

A járványba belebukott a korábbi kormányfő, Éduard Philippe, ráadásul ügyészségi eljárás is indult Macron volt miniszterelnöke (és két egészségügyi miniszere) ellen a védekezés elégtelensége miatt. Több mint 30 ezren haltak meg a fertőzés szövődményeiben, de az elmúlt két hétben húsz alá csökkent a halálos áldozatok napi száma. Pénteken viszont ismét emelkedett.

Az áprilisi tetőzéskor több mint 7200-an voltak intenzív osztályokon.Az egészségügyi hatóságok a karantén vége óta több mint háromszáz járványgócot tártak fel. Mindez jól mutatja, hogy Franciaországban továbbra is nagy a kockázata a járvány újbóli berobbanásának.

Franciaországban akkor sem lesz újra általános karantén, ha jön a koronavírus második hulláma.
Az új francia miniszterelnök, Jean Castex kizárta annak a lehetőségét, hogy ismét általános karantént vezet be a kormány, ha újból erőre kap a koronavírus-járvány Franciaországban. Jelezte azt is, hogy a járvány második hulláma esetén a gazdaság megóvása érdekében inkább célzott intézkedéseket tervez a kabinet.

"Nem csinálunk még egy olyan karantént, mint amilyet márciusban" - fogalmazott a miniszterelnök a BFM hírtelevízióban. "A teljes karanténnak szörnyű következményei vannak, emberileg és gazdaságilag is, ezért célzott intézkedések lesznek a járvány második hulláma esetén, amelyekre szavai szerint felkészül a kormány.

Nem tudunk elviselni gazdaságilag és szociálisan még egy olyan teljes és általános karantént, mint amilyet átéltünk – mondta Jean Castex. Hogy nem enyhült a járvány a várt módon, abban nagy szerepet játszott, hogy a radikális baloldal illegális tüntetéseket tartott, az amerikai zavargások mintájára. A rendőrség pedig nem avatkozott közbe.
Ukrajnában nem foglalkoztak a kormányzati intésekkel

Pénteken 819-cel nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma Ukrajnában, a megbetegedések dinamikája csekély mértékben nő – közölte Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter. Az új fertőzöttek között van 67 gyerek és 65 egészségügyi dolgozó. A miniszter szerint 18 ember halt bele a vírus szövődményeibe pénteken, és 1016-an gyógyultak meg.

Ukrajnában ezzel egy időben ismételten arra figyelmeztették a lakosságot - elsősorban a kijevieket -, hogy ha nem tartják be az arcmaszkviselési kötelezettséget a nyilvános helyeken és a közterületeken, valamint a távolságtartást, ismét szigorítani fognak a karanténkorlátozásokon. Az utóbbi napokban a fővárosban szembetűnően egyre kevesebben viselnek az utcákon szájmaszkot, a médiumok pedig a Kijev és peremvidéke között közlekedő vonatok túlzsúfoltságáról számoltak be. A mostani adatok alapján jól látszik, hogy a politikai vezetés Ukrajnában sem tudja kezelni a járványt, mivel jól láthatóan az emberek nem tartják be a viszonylag egyszerű szabályokat sem.
A radikális ellenzék gátolja a hatékony védekezést

Az előbb említett országokkal szemben Szerbiában a radikális ellenzék miatt nem tud hatékonyan védekezni az ország. A kormány logikus döntéseit nem hajlandók végrehajtani.

Kedden és szerdán is erőszakos tiltakozást váltott ki annak a lehetősége, hogy ismét kijárási korlátozást vezethetnek be Belgrádban.

A főként fiatal tiltakozók kedden azt követően vonultak utcára, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök bejelentette, várhatóan hétvégi kijárási korlátozást vezetnek be a szerb fővárosban, de akár az egész országban. Egy nappal később az államfő azt mondta, hogy nem lesz kijárási tilalom, ám a tiltakozásokat úgysem ez váltotta ki, azok politikai indíttatásúak voltak. A köztársasági elnök ezen állítását támasztotta alá, hogy szerdán ismét heves tüntetések voltak Belgrádban, de más szerb városokban is.

Erőszakos hatalomátvételi kísérletnek nevezte Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter a tiltakozásokat, mint mondta, egyesek az emberek akarata ellenére, választások nélkül és a demokratikus eljárást megkerülve akarják átvenni a hatalmat.

Szerbiában egyébként pénteken egy nap alatt csaknem 400 új beteggel 17 728-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. Pénteken 18 újabb halálos áldozata volt a betegségnek, így a halottak száma 370-re emelkedett.
Horvátország már szigorított

A járvány első hulláma ellen időben védekező Horvátországban a turizmus megindulása miatt nőtt ismét a megbetegedések száma. Ezután a jobbközép horvát kormány több szigorító lépést hozott, hogy lassítsa a vírus terjedését. Pénteken egyébként rekordszámú, 116 új koronavírus-fertőzöttet jelentettek, így Vili Beros egészségügy-miniszter közölte, hogy új intézkedéseket hoznak a gyülekezések felülvizsgálatára, szigorítják a horvát határok átlépését a szomszédos országokból érkezők számára, és kötelezővé teszik a maszkok viselését az éttermekben, bárokban és üzletekben.

„Nem fogjuk betiltani a gyülekezéseket, de gyorsítani fogjuk az eddig eredményesnek bizonyult járványügyi intézkedéseket" – mondta. Beros közölte, hogy a rendezvényszervezőknek több figyelmet kell szentelniük a járványügyi intézkedések betartására, és nyilvántartást kell vezetniük a résztvevőkről, hogy a járványügyi szakemberek könnyebben végezhessék a munkájukat a járvány kitörése esetén. Sűrűbben ellenőrzik a gyülekezéseket is, hogy ne váljanak járványgóccá. Beros elmondta, hogy sem új, sem általános korlátozásokat nem terveznek, ehelyett szelektív, speciális célpontra irányuló intézkedések lesznek.

origo.hu

Feltöltve: 2020.07.11.
Megnézve: 171

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra