HIRDETÉS
HIRDETÉS

Miután az országgyűlés hétfőn nem adta meg a 4/5-ös támogatást arra, hogy a kormány által a veszélyhelyzetben elrendelt intézkedések 15 nap után is hatályban maradhassanak, a kormánynak megoldást kellett keresni a helyzetre, mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az online Kormányinfón, amelyet Szentkirályi Alexandrával együtt tartott.

Először azt kellett tisztázni, lehetőség van-e arra, hogy újabb 15 nappal hosszabbítsák meg ezeket az intézkedéseket, mondta Gulyás. A veszélyhelyzet jogi szabályozása világos: azt a kormány rendeli el és a végét is a kormány hirdeti ki. A veszélyhelyzetben hozott intézkedések hatálya viszont csak 15 napig érvényes. Ennek lejárta után az országgyűlésnek kell meghosszabbítania ezeket az intézkedéseket.

A kormány elfogadta az igazságügyi minisztérium véleményét, hogy az országgyűlés hatáskörét kiüresítené, ha a kormány újra és újra 15 nappal hosszabbítaná meg ezeket a döntéseket. Az valóban alkotmányosan kifogásolható helyzet lenne, ha a kormány újra és újra kiadná ugyanazokat a rendeleteket – jelentette be Gulyás. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ezért felül kellett vizsgálniuk, mit és hogyan lehet meghosszabbítani a már kiadott veszélyhelyzeti rendeletekből. A következő döntések születtek:

Egyetemek zárva tartása a hallgatók előtt: március 27-én jár le az a rendelkezés, hogy hallgatók nem mehetnek be az egyetemre. A kormány azt kéri a fenntartóktól, hogy saját hatáskörben hosszabbítsák meg a szünetet a hétfői és a keddi napon.
Bölcsődék, óvodák: A polgármestereket jelölték ki arra, hogy az óvodai és bölcsődei szünetet elrendeljék, de ez a joguk március 30-án megszűnik. A kormány azt kéri, hogy itt is a fenntartók, önkormányzatok, egyházak, alapítványok döntsenek a szünet fenntartásáról.
Beutazási tilalom, határzár: A belügyminiszter saját hatáskörben rendeli el egy utasítással a schengeni belső határ ellenőrzését.
Rendkívüli ítélkezési szünet a bíróságokon: Ez is március 30-án jár le. Az ítélkezési szünet meghosszabbításáról az igazságügyi miniszter fog egyeztetni az Országos Bírósági Hivatal elnökével.

Gulyás Gergely azután a következőkről beszélt, illetve a sajtó beküldött kérdéseire válaszolt:

Uniós egyeztetés: Az uniós állam- és kormányfők értekezletét is online formában tartják meg. Itt a magyar kormány egyetlen indítvánnyal él: a védőeszközöket vámmentesen lehessen behozni az Európai Unió területére.
Mátrai Erőmű: Az MVM Magyar Villamos Művek 17 milliárd 744 millió forintért megvásárolja a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft.-t is tulajdonló Status Power Invest Kft.-t (az erőmű és a cégcsoport Mészáros Lőrincék érdekeltségébe tartozik). A kormány nemzetstratégiai érdeknek tartja az erőmű klímavédelmi szempontoknak megfelelő technológiai átalakítását. Az erőmű kulcsfontosságú szerepet tölt be a magyar villamosenergia-ellátásban, a villamosenergia-termelésünk 16 százalékát adja. Gulyáés szerint a munkahelyek megőrzése, a térség gazdasági stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú az erőmű működése.

A védekezés költségei: A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a költségvetésben minden szükséges forrás rendelkezésre áll a védekezéshez, de annak bizonyosan százmilliárdos költsége lesz az ország számára.
Lélegeztetőgépek: A kormány időben lépett, ennek is köszönhető, hogy több nyugat-európai országokhoz képest nálunk alacsony a fertőzöttek száma, de ez emelkedni fog, mondta Gulyás. A fertőzöttek 80-90 százaléka tünetmentes hordozó, nagyon ritka, hogy a koronavírus az elsődleges halálok. A halált a legtöbb esetben valamilyen másik súlyos betegség okozza. 2500 lélegeztetőgép van, és újabbakat is beszereznek.
Polgármesterek, kijárási tilalom: A kormányhivatalok több esetben adtak jogi útmutatót a polgármestereknek arról, hogy milyen intézkedéseket tehetnek meg a veszélyhelyzet különleges jogrendje idején. Az önkormányzatoknak nincs lehetősége kijárási tilalmat elrendelni, erre csak a kormány jogosult, mondta kérdésre Gulyás. A kormányhivatal felülvizsgálja majd Sződliget és Polgár polgármestereinek saját rendeleteit a részleges kijárási tilalomról. Ha az indokolttá válik, a kormány nem fog habozni, azonnal bevezeti a kijárási tilalmat, és erről rögtön tájékoztatják a közvéleményt.

Nem lesz online parlament: Az ellenzék szerint ha meg tudnák oldani az online parlamenti ülésezést, nem kellene korlátlan felhatalmazást adni a kormánynak a veszélyhelyzetben a rendeleti kormányzásra. Gulyás hangulatkeltésnek minősítette ezt a felvetést, és kérte, hogy ehelyett inkább konstruktívan tárgyaljanak. Gulyás szerint hónapokat venne igénybe, hogy kiépítsék a megbízható és biztonságos online szavazást az Országgyűlésben, ez mindenképpen fennakadást okozna a Ház munkájában, ezért nem lesz online parlamenti ülés. Ezért tett a kormány javaslatot a koronavírus-törvényre. Veszélyhelyzetet most a kormány hirdethet, és ennek végét is a kormány határozza meg. A kormány engedett: a koronavírus-törvényjavaslat az Országgyűlésnek adná át azt a jogot, hogy a veszélyhelyzet végét kihirdesse.
Súlyos adóbevételektől esik el az állam: 200 milliárd bevételtől esik el hetente az állam, és ezeket senki sem fogja kompenzálni. 140-150 milliárd esik ki a GDP-ből hetente a vendéglátás miatt. Ehhez az autógyárak leállása további 40-50 milliárdot tesz hozzá.
Újabb ágazatok kaphatnak járulékkedvezményt: Még a héten újabb ágazatokra terjesztik ki a járulékkedvezményt, jelentette be Gulyás. „Napi szinten szerepel ennek vizsgálata a kormány napirendjén, a kedvezményeket folyamatosan, a legérintettebb, legérzékenyebb szektorokra terjesztik ki”.
Munkanélküliség: Még nincsenek pontos adatok, de az látszik, hogy már márciusban is 30-40 ezer állás megszűnik. Áprilisban és májusban tömegessé válik a munkanélküliség az országban, százezres nagyságrendre lehet számítani, mondta Gulyás. A cél az, hogy három hónap után mindenkinek legyen munkája. Az álláskeresési járadék idejének meghosszabbítására vonatkozó kérdésre Gulyás azt mondta: a kormány elsődleges célja nem a segélyezés, hanem a munkahelyek lehetséges megtartása és a gazdaság újraindítása. Három hónap alatt azok is találnának munkát, akik adott esetben most elveszítették, vagy elveszítik a járványhelyzetben.
Nem korlátozzák az internetet, a magyar hálózat jó: Gulyás Gergely szerint a magyar internethálózat a világon a legjobbak közé tartozik, még a németek is irigykednek az itteni 4G-hálózat sebességére. Nem tartanak attól, hogy a megnövekedett forgalom problémákat okozna. Ha lesz ilyen, a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket.
Június-júliusra tetőzhet a járvány Magyarországon: Abban bízunk, hogy a magyar virológusok és matematikusok munkájával nagyjából megbecsülhető, mikor tetőzik a járvány – mondta Gulyás Gergely. Ez a miniszter közlése szerint előreláthatóan június-júliusra tehető. Szerinte akkorra kell felkészülnie az ellátórendszernek, de semmi sem teljesen biztos, folyamatosan a modellszámítások.
Orbán Viktor helyettesítése: Amennyiben a miniszterelnök megbetegedne, három miniszterelnök-helyettes is át tudná venni a feladatait. A helyettesítés rendjét maga Orbán határozhatná meg, mondta Gulyás. "A veszély, hála Istennek, nem áll fenn", még Pintér Sándor is egészséges, mindkét koronavírus-tesztje negatív lett.
Egyelőre nincs szó az érettségi halasztásáról: Az iskolákban az oktatás digitális munkarendben folyik tovább. Egyelőre nincs olyan tényező, ami akadályozná az érettségik megtartását, de ahogy időben haladunk a május eleji időpont felé, a kormány aktuálisan értékeli a helyzetet, mondta Szentkirályi Alexandra.

Az Index szerkesztősége még ezeket a járványügyi, orvosi kérdéseket küldte el az online Kormányinfóra, de ezekre nem kaptunk választ:

Steven Dick budapesti brit nagykövet-helyettes az egyik áldozata a koronavírus járványnak Magyarországon. Ő a tizedik, aki a koronavírus miatt hunyt el hazánkban. A mindössze 37 éves férfi kedden halt meg, ám a hatósági közlés sem a korát, sem pedig az esetleges társbetegségeket nem hozta nyilvánosságra esetében. Mi volt ennek az oka? Ismert krónikus megbetegedésben szenvedett-e Steven Dick? Mikor került kórházba? Milyen tünetei voltak, mikor lett pozitív a koronavírus-tesztje?
A 261 regisztrált koronavírus-fertőzött közül 10 ember elhunyt Magyarországon, ez a nemzetközi adatokkal összevetve kiugróan magas arány. Mi ennek az oka a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei szerint?
A több mint 8000 magyarországi mintavétel pontosan hány emberen történt meg?
Miért ürítenek ki több kórházat, és milyen típusú betegeket küldenek haza? A tervezhető ellátásokat nyújtó aktív ágyak, továbbá az esetleges krónikus betegágyak felszabadítása hány plusz férőhelyet jelent a kórházakban? Ezekkel együtt jön össze az Orbán Viktor által rendelkezésre állóként említett kórházi ágyszám?
Mi lesz azokkal, akiknek maradandó állapotromlást okoz a járóbeteg-szakellátás, illetve a fekvőbeteg ellátás járvány-üzemmódba kapcsolása? Hova forduljon az, akinek akut fájdalma van, a háziorvosa és a sürgősségi betegellátóhely mégis napok óta elküldi, sőt máshová sem irányítja a járványra hivatkozva?

index.hu

Feltöltve: 2020.03.26.
Megnézve: 393

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra