HIRDETÉS
HIRDETÉS

Egyebek mellett szóba került a mai Kormányinfón a győri iskolában történt késelés, Gulyás Gergely elmondta, hogy emiatt az iskolarendőrség felállításáról is gondolkodik a kormány.

A győri iskolában történt késelésről szóló kérdésre a miniszter elmondta: együttérzésüket fejezik ki az érintett tanárnőnek. Az egyik legjobb szakképző intézményben történt az eset, semmilyen előzménye volt, senki nem számított rá. De meg kell nézni, mit tehet az állam a megelőzés érdekében - felmerült az iskolarendőrség felállításának lehetősége is -, és megteszik a szükséges lépéseket - fejtette ki. . Kérdés mit tehet az állam a megelőzés érdekében, ha kell még sokkal szigorúbb elvárásokat fogalmaznak meg - mondta.

Gothár-ügy

Gothár Péter rendező zaklatási ügye nem maradhat következmények nélkül - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a parlamentben előző nap elfogadott kulturális tárgyú törvénymódosításról szólva. Gulyás Gergely kifogásolta egyúttal, hogy annak a színházigazgatónak "a haja szála sem görbül", aki az ügyet eltussolta.

A kulturális tárgyú törvénymódosítást úgy kommentálta: a színházak művészeti szabadságába nem történhet beavatkozás.

Ha viszont egy önkormányzati fenntartású színház jelentős közpénzt szeretne kapni a központi költségvetésből, akkor az államnak szerződést kell kötnie az érintett fenntartóval - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint ez a színházak érdekében is áll, mert ebben biztosítható a hosszú távú finanszírozás.

"Nem lehet kettős mérce a 7-es cikk szerinti eljárásban sem"

Nem lehet kettős mérce abban a kérdésben sem, hogy milyen formában zajlik a Magyarországgal szembeni, 7-es cikk szerinti eljárás - mondta Gulyás Gergely.

A tárcavezető kifogásolta, hogy a sajtóban megjelent kiszivárogtatások szerint a magyar kormány ellenezte, hogy a meghallgatás nyilvános legyen. Ezzel szemben a kormány érdeke mindig is a legnagyobb nyilvánosság volt - jelentette ki. Emlékeztetett: az első meghallgatást követően a Twitteren keresztül értesültek arról, hogy annak jegyzőkönyve nyilvánosságra került, miután a főtitkárság egy magánszemélynek - egy a CEU-n oktató vendégprofesszornak - kiadta, és ő nyilvánosságra hozta. Ezt akkor kifogásolták, mert az ilyen dokumentumoknak van egy egyeztetési fázisa, amelyben a tagállam észrevételt tehet, és ennek határidejét sem várta meg a főtitkárság - közölte.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: ezt követően számon kérni, hogy a magyar kormány egy államtitkára a saját véleményét rögzítve Twitteren tudósít a meghallgatásról, a kettős mérce megnyilvánulása - amelyet Magyarországgal szemben szokássá vált alkalmazni -, és az uniós tagállamok közötti lojális együttműködés elvét is sérti.

Azt mondta: az új Európai Bizottság az új kezdet lehetőségét is hordozza, de ezeken a meghallgatásokon azt látni, hogy néhány tagállam képviselői a különböző, Soros György által támogatott szervezetek dokumentumaiból olvastak fel. Ha kizárnák ezeket a véleményeket, alig hangzana el bármilyen ellenérv a magyar állásponttal szemben.

Magyarország egyetért az EU klímacéljaival, de ez nem járhat áremelkedéssel

Magyarország az EU ambiciózus klímacéljaival egyetért, de világossá kell tenni, hogy e célok elérésének nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése - jelentette ki Gulyás Gergely.

A politikus sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a teljes karbonsemlesség elérése 2050-re szinte vállalhatatlan terheket jelentene, ezért ennek költségeihez az uniónak hozzá kell járulnia. E cél teljesítése 50 ezer milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ami azt jelenti, hogy mindenkire minden évben 170 ezer forint kiadás jutna - közölte. Hozzátette: ilyen költségeket a magyar állampolgárok nem tudnak vállalni.

Gulyás Gergely kiemelte: azt is egyértelművé kell tenni, hogy atomenergia nélkül nem érhető el a klímasemlegesség célja, továbbá a szennyező fizet elvét is rögzíteni kell.

Magyarország egyetért az EU klímacéljaival, de ez nem járhat áremelkedéssel

A politikus sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a teljes karbonsemlesség elérése 2050-re szinte vállalhatatlan terheket jelentene, ezért ennek költségeihez az uniónak hozzá kell járulnia.

E cél teljesítése 50 ezer milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ami azt jelenti, hogy mindenkire minden évben 170 ezer forint kiadás jutna - közölte. Hozzátette: ilyen költségeket a magyar állampolgárok nem tudnak vállalni.

Gulyás Gergely kiemelte: azt is egyértelművé kell tenni, hogy atomenergia nélkül nem érhető el a klímasemlegesség célja, továbbá a szennyező fizet elvét is rögzíteni kell.

Kitért rá: hosszú távon is meghatározók a ma kezdődő uniós csúcson születő döntések, mert a bizottság új elnöke klímaügyben előremutató kezdeményezéseket tett.

Senki sem vitathatja, hogy a klímakérdés jelenleg az egyik legfontosabb kérdés Európában és a világban, az EU-nak és az unió tagállamainak mindent meg kell tenniük, hogy gazdasági, környezeti és demográfiai szempontból fenntartható legyen a földrész és a világ - mondta.

Arról is beszélt, hogy Magyarország az EU 2030-ig vállalt céljaival egyetért, időarányosan teljesíti is az elvárásokat, és a karbonmentes villamosenergia részaránya 90 százalék lesz 2030-ra.

Felvetette, mennyire hiteles újabb célokat meghatározni 2050-re, amikor vannak országok, amelyek nem teljesítik az eddigi elvárásokat sem.

blikk.hu



Feltöltve: 2019.12.12.
Megnézve: 316

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra