HIRDETÉS
HIRDETÉS

Nem várt zavart keltett, hogy az állam a stadionépítések mellett váratlanul pénz tolna a természeti sportokba is: 300 millió forintot költenének arra, hogy via ferrata utakat építsenek Magyarország szikláira. Az összeg az elitsport-költésekhez képest nevetséges, csupán hatszázad része például a Puskás-stadion árának, de mivel egyeztetés nélkül, felülről találták ki, mire van szüksége a természetjárásnak, a terv egyből viharokat kavart.

Minden állami tervtől függetlenül hamarosan már építik is az első, vaslétrákból és drótkötelekből álló via ferrátát az eddig óvott Gellért-hegyre. De mielőtt elmondanánk, hogyan trappol keresztül az állam az eddig szentnek tekintett természetvédelmi alapelveken, röviden bemutatjuk a sportot.
Mi a via ferrata, és mi köze van a háborúhoz?

A via ferrata, vagy ahogy magyarra fordították, a vasalt utak a természetjárás egyik extrém formája. A turisták ösvények helyett a sziklafalakra fúrt létrákon és drótköteleken közlekednek. A sport története az első világháborúhoz kötődik. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország közti front egy darabon a Dolomitok vonulatai között húzódott. A szemben álló felek a gyakran ezerméteres sziklafalakra építettek kötélpályákat, vagy fúrtak fel vaslétrákat, hogy katonáik ezen a terepen is járőrözhessenek.

A drótokból, kampókból és létrákból álló rendszer a háború után a természetjárók kezdték használni. A via ferratázás érthetően vált népszerűvé, mert a turisták különösebb felkészülés nélkül, néhány egyszerű biztonsági felszereléssel juthattak el olyan helyekre, ahová addig nem. A világban számos magas sziklafalon jelentek meg drótkötelek és vaslétrák, míg végül néhány éve egy testvérpár, Kovács Tamásék építettek Magyarországon tíz utat.

Ők mutatták meg a via ferratákat Révész Máriusznak, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosnak. A kormánybiztosnak megtetszett az ötlet, és elérte, hogy a kormány 300 millió forintot adjon további pályák építésére.

A program lebonyolítójának felkérték a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget (MHSSZ), majd jött a felháborodás. Külső szemlélő számára furcsának tűnhet, de a sziklamászó közösségben éles vitákat váltott ki a kormányzati beruházás ötlete.

„Én nem vagyok ellene, hogy legyen néhány ilyen Magyarországon is, de a Dolomitokban látszik, hogy mi a via ferrata értelme” – magyarázta az EX-T sziklamászó-egyesület vezetője az Indexnek. „A via ferratákat a világban mindenhol több száz méteres sziklákra építik. Magyarország alacsony sziklái nem igazán alkalmasak ilyesmire. Cseszneknél például 15 méter magas falakra építettek utakat."

Ez nem a természetjárás, hanem a kalandpark alternatívája

– foglalta össze véleményét Nádasdi Oszkár, akinek több évtizedes sziklamászó tevékenységét nemzetközi szinten is jegyzik. A kalandpark hasonlat annyiban releváns, hogy a magyarországi utakat már a kezdetektől a turistacsoportok fogadására építették Kovácsék.

Révész Máriusz lapunknak azonban hangsúlyozta, hogy nem szeretnék, ha a pályázatot egyetlen, és az építésben érdekelt fél (azaz a Kovács-testvérpár) kezelné, ezért keresték meg a hegymászó szövetséget. „Az MHSSZ javaslatokat tesz majd, hogy hova építenének via ferratákat, és a miniszterelnöki kabinetiroda köt majd szerződést a nyertesekkel.”

Bár a hegymászó szövetség elvállalta a felkérést, a tagságot megosztotta a kérdés. Részt vettünk egy közgyűlésen, ahol elhangzott: miközben a szövetség nehezen tud fellépni eredeti funkciójában, a szikla- és hegymászás fejlesztéséért, támogatásáért, aközben beáll egy, a feladatától idegen terv mögé.

Több felszólaló sérelmezte, hogy a kormány pedig úgy kezd támogatni egy szűkebb réteget érintő, és nem a magyar domborzati viszonyokra kitalált kalandsportot, hogy közben évtizedeken át nem hogy nem segítette a hegy- és sziklamászás tradicionális formáit, de aktívan akadályozta azokat.

Kritikaként hangzott el a közgyűlésen, hogy évtizedek érdektelensége után az állam miért a kevésbé beágyazott, de néhány vállalkozó által favorizált profitcentrikus tevékenységet kezdi támogatni?
Ómen: via ferrata a Gellért-hegyre

A sértettség mellett racionális érvnek tűnt a hazai természetvédelem kétarcúsága. Az évtizedek óta, és önerőből tevékenykedő mászóközösségeket a hazai nemzeti parkok jobb esetben megtűrték, rosszabb esetben kitiltották a területről, a természet védelmére hivatkozva.

Az állami szereplő feltűnése ugyanakkor egyből oldotta a természetvédelem szigorát. Pedig tanulmányok bizonyítják, hogy a via ferrata jóval károsabb az élővilágra, mint a sziklamászás hagyományos formái.

Lengyel Attila, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatója így ír erről tanulmányában: „A via ferrata esetén előre elkészített, biztosított drótkötélpályán, lépcsőkön és hidakon kell mozogni, így a hagyományos mászók számára nehezebben megközelíthető helyekre is eljutnak a via ferratázók.

A via ferrata pálya kiépítéséhez az adott útvonalon sokkal nagyobb egyszeri beavatkozásra van szükség, hiszen fel kell erősíteni a drótkötelet és a többi fém eszközt. Nyilvánvaló, hogy az ezzel okozott károk is maradandóbbak.

Végül azt se felejtsük el, hogy a via ferratát kimondottan nagyobb csoportok, tömegek általi használatra és nagyobb távok bejárására tervezték. Amíg a hagyományos módon egy-két sziklaormon kis csoportokban szoktak mászni, addig a jóval kisebb technikai és fizikai felkészültséget igénylő, nálunk több száz méter hosszú via ferratákon szinte tetszőlegesen nagy csoportok is végigvonulhatnak egy nap alatt, lényegesen nagyobb zavarást okozva ezzel a környéknek. ... A via ferrata tehát minden bizonnyal nagyobb zavarást jelent a hagyományos sziklamászásnál.”

Megkerestük az MHSSZ vezetőségét, hogy megtudjuk, miért vállalták el a felkérést, ha ennyien tiltakoznak, és ha a tevékenység valójában nem is vág a profiljukba. Hivatalosan csak a projekt lebonyolításáról kaptunk információkat. A valódi okokat a háttérben mondta el egy, a helyzetet ismerő tag.

Félünk, hogyha a szövetség nem áll bele, akkor nélkülünk szabad rablás lesz. Ha nem mi bonyolítjuk le, akkor jön valaki, akit egyáltalán nem érdekel, hogy mi lesz azokkal a sziklákkal, amit sziklamászók használnak

– mondta forrásunk. A félelem pedig nem tűnik alaptalannak.

A szervezés alatt derült ki, hogy a szövetségtől függetlenül néhányan már megkezdték a szervezést, hogy via ferrata-utat építsenek a Gellért-hegyre.

A terv élvezi a kormány támogatását, ismerte el Révész Máriusz, megemlítve, hogy anyagilag legfeljebb 30 százalékban állnák a Gellért-hegyi pálya kiépítését. A Leél-Őssy Szabolcs barlangász által indított projekt alapján a turisták az Erzsébet híddal szemben, a sziklán futó pályán kapaszkodhatnak fel Gellért-hegy tetejére.

Ez a terv jelezte a hegymászó szövetségi vezetőknek, hogy a turisztikai és PR-szempontból jól kihasználható via ferráták mindenképpen megépülnek, ha nem velük, akkor nélkülük.
Nem bíznak az állam szavában

Az MHSSZ vezetője, Kandrács Ildikó azt mondta, hogy az általuk írt tervben szerepel majd, hogy jelenlegi sziklamászó helyeken nem épülhetnek vasalt utak.

„Ám vannak olyan helyszínek, amelyek csupán azért nem sziklamászó helyek, mert azt a természetvédelem tiltotta, most pedig megnyithatják a via ferratának” – mutatott rá a helyzet fonákságára Urbanics Áron, az egyik ismert hazai sziklamászó, számos hazai sziklaút megmászója. „A bükki Bélkövön eddig tiltották a mászást, de most arról hallani, hogy oda via ferratát terveznek.”

Kovács Tamás, a hazai vasalt utak eddigi építője is jelezte, hogy tudomása szerint az Oszoly Sziklamászóhelyet kezelő egyesület vezetője, Szabadka Péter via ferrátát építene a Delago fal közelében. Kovács pedig a várgesztesi sziklamászóhely közelében tervezett élményterápiás utakat, állítása szerint a jelenlegi mászóhelytől elszeparált, mászásra nem alkalmas sziklafelület. A tervet végül elvetette, mert csak egy terápiás központtal együtt látott benne fantáziát.

Kovács szerint az aggodalom alaptalan, mert a via ferraták építéséből a sport is profitálhat: "Nekünk is elsődlegesen fontos a sziklamászás, csak olyan sziklát építenénk ki, ami nem alkalmas a mászásra. Amúgy Ausztriában is vannak helyek, ahol egy falon van vasalt út és sziklamászás. Ha teszünk is utat sziklamászóhely közelébe, azt úgy építjük, hogy a tevékenységek ne zavarják egymást."

Kovács úgy vélte, hogy tevékenységük pozitív hatással is van a sportra, mivel a Cuha patak völgyében 2015-ben 110 sziklamászóutat építettek és ugyanannyit újítottak fel a via ferráták építésével közös projektben.

A közelmúlt tapasztalatai azonban bizalmatlanná tették a sziklák eddigi használóit. Nádasdi Oszkár rámutatott, hogy az egyesületek szokásjog, jogszabályban nem rögzített megállapodások alapján gondozzák a hozzájuk tartozó falakat. A felülről irányított hazai rendszerben viszont csupán az állam jóindulatától függ, hogy elveszik-e az egyesületektől az addig kezelt területeket.

Példának hozta fel a pilisi Ezüst-hegyet, ahol betiltották a mászást, hogy aztán simán engedélyt adjanak egy vállalkozónak, aki bányagépekkel termelte ki a követ.
6-8 pálya épülhet

A kormány 300 milliója legfeljebb 6-8 szikla kiépítésére elég, vélte az építésben jártas szakember. Ráadásul szerinte a via ferratázás úgy működik jól, ha a szikla mellé infrastruktúrát is építenek, ahol legalább mosdó, WC, zuhanyzó, öltöző található. Ilyen építményekre viszont nem fordítható az állami pénz. Mindezek azonban még csak tervek, a pályáztatás ugyanis csak most indul.

A szövetség vezetője kiemelte, hogy az MHSSZ felhívást tesz közzé, amire bárki jelentkezhet. A jelentkezőknek kell kiválasztani a helyszíneket, nekik kell megvalósíthatósági tanulmányt készíteni, és tárgyalni a nemzeti parkokkal. A költségvetést is tartalmazó tervek közül a szövetség választja ki a legjobbakat. Ezekből az MHSSZ megvalósíthatósági tanulmányt készít, és ezt nyújtja be a miniszterelnökségnek.

A javaslat alapján a kormánybiztosság köt majd szerződést a jelentkezőkkel, ismertette a folyamatot Révész Máriusz.

index.hu

Feltöltve: 2019.04.14.
Megnézve: 1517

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra