HIRDETÉS
HIRDETÉS

Jóváhagyták az unióban egyszer már elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó új bűnügyi nyilvántartási rendszer felállítását az EU-tagországok. A közös céljuk a globális bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem. Az uniós határok átjárhatósága és a személyek szabad mozgása ugyanis nemcsak a polgároknak, de a bűnözőknek is komoly lehetőséget jelent.

Úgy tűnik, a személyazonosság napjainkban valóban csak papír kérdése, sőt, sokszor még az sem kell hozzá, okmányokból pedig akár többet is birtokolhat egy terrorista.
Az új rendszer alkalmas lenne a biometrikus adatok lehívására is, így az jelentősen megkönnyítheti a bűnüldöző szervek munkáját.

Minden biztonsági és rendvédelmi szerv számára az ilyen nyilvántartások a munka egyik alapkövét jelentik – jelentette ki Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Ha a nyilvántartások részletesek és gyorsan hozzá lehet férni általuk az adatokhoz, azok jelentősen megkönnyítheti a bűnüldöző szervek munkáját, főleg akkor, ha nemzetközi szinten is elérhetők.

Kihasználják a schengeni határokon belüli mozgást

A schengeni övezeten belüli mozgásokat sok esetben kihasználják a bűnözők. Néhány órán belül akár három-négy országhatárt is átlépve úgy követhetnek el bűncselekményeket, hogy az elkövető személyét nem lehet beazonosítani, és azt sem, volt-e előzménye a bűnténynek egy másik országban – mondta Horváth.

A rendszer az olyan bűnözők neveit használná, akik egy bizonyos bűncselekményi kategória fölött helyezkednek el – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő. Elsődlegesen nem az egyszerű bolti tolvajok, hanem
a nagyobb büntetési súllyal mérhető és szervezettséget mutató bűnözők kerülnének a rendszerbe.

Véleménye szerint az azonosítás könnyítéseként szolgálhatnak az ujjlenyomatok és a DNS-nyomok, illetve egy fénykép is. Az utóbbi azért is fontos, mert ma már vannak olyan szoftverek, amelyekkel akár szakállt vagy szemüveget lehet az arcra helyezni, de az alapvető arcberendezést nem lehet megváltoztatni – hangsúlyozta.

Kiszűrné a hamisításokat

A nyilvántartás a hamisításokat is kiszűrné, mint például az ál-személyazonosságot vagy a valótlanul állított életkort, szerepelne az adatbázisban a vallási hovatartozás, a nyelv és végzettség, de arról is informálna, hogy pontosan mit és hol követett el a keresett személy.

Példának említette Horváth József a nemrég Magyarországon elfogott Hasszán F.-et, aki Görögországban minimálisan ellenőrzött papírral Európában utazgathatott. Hozzátette, a biztonsági szervek még mindig azon dolgoznak, hogy kiderítsék, pontosan mit is csinált a szír férfi az elmúlt évek során.

Egy jogszabály életbelépése több évbe is telhet

Emlékeztetett, sokéves vita folyt arról is, hogy a titkosszolgálati és biztonsági szervek hozzáférjenek-e a repülési információkhoz és az utaslistákhoz. Ez azért van, mert az Európai Unión belül egy ponton mindig is ütközött az emberi, illetve az adatvédelmi jogok és a biztonsági kérdések összeegyeztetése. Hozzátette, ezért egy-egy jogszabály életbelépéséig akár több évet is várni kell.

Az ilyen adatbázisokat egyes országokban már folyamatosan építik, hiszen ez elengedhetetlen a titkosszolgálati szervek munkájához. Ilyen adatbázisok nélkül ugyanis érdemi munka nem képzelhető el – jegyezte meg.

hirado.hu

Feltöltve: 2019.04.11.
Megnézve: 322

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra